Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

Zöldinfrastruktúra és tájtörténet – a múlt „zöld” lenyomatai történeti térképeken

Zöldinfrastruktúra és tájtörténet – a múlt „zöld” lenyomatai történeti térképeken

Agrofórum Online

A történelem, a múlt évtizedek, évszázadok, évezredek történései, eseményei mindig érdekes adatokat, információkat közölnek szűkebb és tágabb környezetünkről. Így van ez a tájtörténettel is, ahol a vizsgálati fókusz a táj változásaira helyeződik – nem hagyva figyelmen kívül a sorsfordító történelmi eseményeket. A tájban minden változik: a területhasználatok, a vonalas infrastruktúra elemek, a beépítések – az emberi jelenlét mértéke minőségi és mennyiségi értelemben. A következő sorokban a zöldinfrastruktúra történeti lenyomatait értelmezzük röviden.

A tájtörténeti vizsgálatok, következtetések sok, jelenben zajló tájváltozási folyamatot, illetve napjainkra bekövetkező változás okait támasztják alá. Egyik legfontosabb kutatási forrásaink a katonai felmérések, melyek az akkori (XVIII-XIX. század) időkben meglévő térképészeti eszközökkel készítve rendkívül részletes, pontos adatokkal szolgáltak. Nem csoda, hiszen mindennek stratégiai okai voltak főként. A katonai felméréseket kiegészítik, pontosítják évkönyvek, statisztikai adatsorok, összeírások, települési archív adatállományok, szakági archív felvételek és még számos hiteles írott, illetve képes forrás.

1. ábra: Szekszárd környéki erdők, szőlőültetvények, gyepek, vizenyős területek az I. katonai felmérésen (1782-1785) (Forrás: mapire.hu)

Most viszont koncentráljunk a történeti térképekre. Mely zöldinfrastruktúra elemeket tudjuk felfedezni ezeken? Milyen jellegzetességekre lehetünk figyelmesek? A térképek ábrázolásmódja az évek előrehaladtával egyre finomabbá vált. Mindez tapasztalható a vízjárta területek vizsgálata során is. Megfigyelhető többek között, hogy melyek azon területek, ahol évszázadok óta a vízborítás dominál, hol és milyen mértékben kezdték meg a lecsapolásokat, ezen területek művelésre alkalmassá tételét. A II. katonai felmérésen (1819-1869) különválasztották a száraz és a nedves, vizenyős gyepeket. Nagy hangsúlyt fektettek a vízborította területek részletezésére – hiszen a mocsarak, lápok több tekintetben is átjárhatatlannak bizonyultak és bizonyulnak napjainkban is.

2. ábra: Kiterjedt mocsaras, vizenyős területek a Sebes-Körös mentén Vésztő közelében a II. katonai felmérésen (Forrás: mapire.hu)

Az erdőterületek ábrázolása is változott az évek során. A kezdetben egyöntetű, homogén területeket felváltotta a fő állományalkotó fajokkal történő megnevezés, majd ez később kiegészült a tagok, részletek határának jelölésével. Az erdők mellett elkülöníthetőek a facsoportok, gyepes-fás mezsgyék, a keskenyebb sávként megjelenő erdősávok, melyek legtöbb esetben mezővédő szerepet töltöttek be. Külön jelöléssel látták el a cserjésedő, bozótos területeket, ahol vélhetően vagy újulat növekedése vagy a terület korábbi művelésének felhagyása volt jellemző.

A gyümölcsösök, szőlők is nagy múlttal rendelkeznek hazánkban. A térképeken a nagyobb foltok esetében a domináns fajok is leolvashatóak a térképekről vagy éppen kikövetkeztethetőek a parcellák, tagok, kertek megkülönböztetésére adott jellegzetes elnevezésekből.

3. ábra: „Tabdi-szőllő” Kiskőröstől északra található, kiparcellázott szőlő, gyümölcsös ültetvény a III. katonai felmérés idején (1869-1887) (Forrás: mapire.hu)

Itt kell megemlíteni a vadaskerteket, az uradalmi birtokok kertjeit, parkjait, melyek legtöbb esetben tájképies elrendezésben (fák elszórtan) vagy pont ellenkezőleg mértani rendben kerültek megtervezésre, majd kivitelezésre. A birtokkönyvek, birtokleírások pontosítják a birtokok gazdálkodási formáit, a beültetett fajokat, fajtákat, ezek darabszámát, melyekről a birtoktérképek ábrázolásában is találhatunk adatokat.

4. ábra: A bajnai Sándor-Metternich kastély uradalmi kertje a kataszteri felmérésen (XIX. század) (Forrás: mapire.hu)

A zöldinfrastruktúra egyik fontos elemét adják a fasorok. Történeti jelentőségük nagy, gondoljunk csak néhány védett, országosan is méltán nevezetes fasorra, mint például a nagycenki hársfasorra vagy a szombathelyi fekete fenyő fasorra.

5. ábra: Nagycenki hársfasor a Széchenyi-kastély előtt és kétoldali fekete fenyő fasor Szombathelyen, a Paragvári utcában (Forrás: Nagycenk: https://funiq.hu/3646-h%C3%A1rsfasor-%C3%A9s-s%C3%ADrbolt-nagycenk, Szombathely: Varga Dalma, 2018.)

A fasorok lineáris elemek a tájban, irányultságot szemléltetnek. Számos esetben nehéz rájönni elhelyezkedésük okára, amennyiben csak a jelen állapotokat szemléltető térképeket vizsgáljuk. Azonban a történeti térképek segítségével felkutatható, hogy miért úgy és miért azon az adott területen telepítették őket. Legtöbbször majorokhoz, tanyákhoz, birtokokhoz vezettek vagy elválasztották az egyik földesúri területet a másiktól. Nem ritka, hogy ezen fasorok településhatárt is jelöltek. Sajnos napjainkra nagyon kevés maradt fenn belőlük.

6. ábra: Tanyákhoz, majorokhoz vezető fásított utak Törtel közelében az 1941-es felmérésen (Forrás: mapire.hu)

Végül a jelölőfákról, hagyásfákról is érdemes pár szót ejteni. Ezek egy-egy, magányosan álló, de karakteres egyedek, melyekkel a fasorokhoz hasonlóan a legtöbb esetben birtokhatárok, központok kerültek jelölésre. Lehetnek egykori fasorok, fás legelők, erdők „hagyásfái”, maradványai is, melyek azon túl, hogy utalnak a korábbi területhasználatokra, hozzájárulnak a táj képének mozgalmasságához, vizuális értéket teremtenek.

7. ábra: Hagyásfák gyepes területen a Dunántúlon Rigács közelében az 1941-es felmérésen (Forrás: mapire.hu)

A történeti térképek elemzése érdekes feladat, nincs két hasonló területegység. Mindig kiderülnek apró részletek, melyek az adott település, térség, illetve a táj változásának értelmezését megkönnyítik vagy éppen tarkítják. Mert néha nem egyszerű feladat elkülöníteni egy fás legelőt egy gyümölcsöstől vagy egy felhagyott, cserjésedő területtől. Éppen ezért is olyan izgalmas a múlt lenyomatait – akár „zöld”-ről, akár beépített terület változásáról is van szó – visszakeresni régi adatbázisokban, térképeken, fórumokon, évkönyvekben.

Felhasznált források:

– https://mapire.eu/hu/map/firstsurvey-hungary/?bbox=1905813.9808628361%2C5946647.926530163%2C1942178.897069509%2C5958113.4807729395&map-list=1&layers=osm%2C147
– https://mapire.eu/hu/map/secondsurvey-hungary/?bbox=1905813.9808628361%2C5946647.926530163%2C1942178.897069509%2C5958113.4807729395&map-list=1&layers=osm%2C5
– https://mapire.eu/hu/map/thirdsurvey25000/?bbox=1905813.9808628361%2C5946647.926530163%2C1942178.897069509%2C5958113.4807729395&map-list=1&layers=osm%2C129
– https://mapire.eu/hu/map/cadastral/?bbox=1905813.9808628361%2C5946647.926530163%2C1942178.897069509%2C5958113.4807729395&map-list=1&layers=osm%2C3%2C4
– https://mapire.eu/hu/map/hungary1941/?bbox=1905813.9808628361%2C5946647.926530163%2C1942178.897069509%2C5958113.4807729395&map-list=1&layers=osm%2C29
– https://funiq.hu/3646-h%C3%A1rsfasor-%C3%A9s-s%C3%ADrbolt-nagycenk

Tájépítész szemmel a Felvidéken – hogyan látjuk a tájat?

2019. december 5. 04:36

A következőkben egy rövid kitekintést kaphat az Olvasó a felvidéki tájról – tájépítész szemmel.

Ökológiai folyosók, nagyragadozók a Kárpátok régiójában

2019. november 8. 04:36

A ConnectGREEN projekt a Kárpátok régiójára fókuszál, amely Európa egyik legnagyobb nagyragadozó állományának ad otthont. A projekt célja feltérképezni a potenciális ökológiai folyosókat a magterületek között és három célterületen helyreállítani a kapcsolatokat.

Az ország egyik legsokoldalúbb tájegysége, a Pilis – avagy a Pilisi Sziklák Natúrpark egyedi sajátosságai

A térség bővelkedik kilátópontokban, melyekről lenyűgöző panoráma tárul fel nem csupán a természeti képződmények tekintetében, hanem a pilisi tájhoz kapcsolódó épített örökséget szemlélve is.

Mi az Európai Tájegyezmény jelentősége?

2019. október 10. 04:35

Az Európai Tájegyezmény kiemeli: „a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken” egyaránt.

Ez a jövő: napszámosok helyett szőlőkombájn

2018. december 8. 13:33

Sokan félnek a szüretelőkombájn használatától, de a tapasztalatok nem igazolják a gazdák aggodalmait. Nem kellenek napszámosok, nem baj, ha sár van, a szüretelőgép hatékonyan végzi el a feladatát.

70. évfordulóját ünnepli Európa második legnagyobb szőlő génállomány-gyűjteményének fenntartója

2019. május 31. 12:47

Kiállítással és tudományos konferenciával ünnepli fennállásának 70. évfordulóját Európa második legnagyobb, 1600 tételből álló szőlő génállomány-gyűjteményének fenntartója, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete júniusban.

A szőlő generatív szervei és gazdasági hasznuk (1) - A rügyek és a virágzat fejlődése

2018. október 8. 13:51

A szőlő valódi bogyótermésében neveli magvait különböző fejlődési szakaszokon át. A szőlő virágzatának és virágainak kialakulásáról, a termésről, benne a bogyók és a magok fejlődéséről, hasznosságáról, ezeket veszélyeztető betegségekről, rendellenes tápanyag-ellátásáról olvasható az írásban.