Zöldítő
Zöldítő

Gyakorlati kézikönyvek nagyragadozókhoz

Gyakorlati kézikönyvek nagyragadozókhoz

WWF Magyarország

A nagyragadozók visszatérése Magyarországra új kihívásokat jelent az általuk lakott területeken élőknek és gazdálkodóknak. A WWF Magyarország a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján az együttélés megkönnyítésére terepi szakemberek részvételével négyrészes kézikönyvsorozatot készített.

A Nagyragadozók Magyarországon című sorozat kötetei gyakorlati útmutatót adnak a nagyragadozók terepi nyomainak felismeréséhez és vizsgálatához, valamint segítséget nyújtanak a nagyragadozók okozta károk felismeréséhez és megelőzéséhez. A kiadványok megtalálhatók a WWF Magyarország honlapján, ahol további hasznos segédanyagok, például a villanypásztor szakszerű telepítését bemutató videó és letölthető terepi nyomhatározó is megtalálható.

A négykötetes kézikönyvsorozat első része, a Terepi életjelek és monitoring rendszerek című kötet célja, hogy segítséget adjon azon szakembereknek (pl. természetvédelmi őr, hivatásos vadász), akik munkájuk során sok időt töltenek terepen, de egyelőre csak ritkán találkoztak nagyragadozókkal vagy azok nyomaival. E fajok alkalmi megjelenésére a jövőben az országhatár mellett több helyen is számítani kell, nem csupán az Északi-középhegységben. Számos helyszínen jelenleg még csak ritkán figyelhetők meg nagyragadozók, így a korlátozott terepi tapasztalattal rendelkező szakemberek a kiadvány segítségével most lehetőséget kapnak a tudásuk elmélyítésére. A könyv a 2014 és 2019 között zajló, az Alpok és a Dinári-hegység területén lévő medvepopulációkat vizsgáló LIFE DINALP BEAR (LIFE13 NAT/SI/000550) projekt kiadványa alapján készült, amelyet a természetvédelmi civil szervezet munkatársai magyar nyelvre fordítottak, lektoráltak, majd hazai szakértők képeivel és tudásával testre szabtak.

A kötetet kiegészíti egy, a terepi megfigyelés során könnyen használható nyomhatározó infografika, mely a három nagyragadozó – farkas, hiúz és medve – legjellemzőbb terepi nyomait és az ezekkel könnyen összekeverhető más ragadozófajok – róka, aranysakál, kutya, vadmacska, házimacska és borz – nyomait hasonlítja össze.

A sorozat második kötete, a Molekuláris biológiai módszerek a vadbiológiában című kiadvány a molekuláris biológiai és laboratóriumi eljárások útvesztőiben segít eligazodni. Ezek a modern eszközök és eljárások ma már hazánkban is elérhetőek. A kiadvány segítséget nyújt a laboratóriumi eljárások eredményeinek értelmezésében és abban, hogy meghatározhassuk, mely kérdésekre kaphatunk eredményesen választ a modern eljárások segítségével. A kiadvány összeállítói az alkalmazott genetikai módszerekben hazánkban és nemzetközi szinten is tapasztalatot szerzett szakemberek.

A sorozat további két kötete elsősorban olyan gazdálkodók számára nyújt segítséget, akik állataikat nagyragadozók által is látogatott területen legeltetik. A Haszonállatokban okozott károk megelőzése című kiadvány hazai, kármegelőzésben tapasztalattal rendelkező szakemberek által javasolt gyakorlatokat mutat be, többek között részletezi a helyes villanypásztor-, elektromosháló-, illetve őrkutyahasználat követelményeit. A kiadványban megtalálhatók azoknak a szakmai szervezeteknek az elérhetőségei is, amelyekhez segítségért lehet fordulni az esetleges károk megelőzése ügyében.

A kötetet kiegészíti a WWF Németország által a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében készített kisfilm, amely lépésről lépésre mutatja be a villanypásztor telepítését. A kisfilm magyar felirattal megtekinthető a EuroLargeCarnivores LIFE projekt YouTube csatornáján vagy a WWF Magyarország honlapján.

A Haszonállatokban okozott károk felismerése című kiadvány a LIFE DINALP BEAR projektben készült terepi kárhatározó hazai helyzetre adaptált verziója. A kötet célja, hogy a hazai szakemberek (az állattartók mellett természetvédelmi őrök és vadgazdálkodók) is felkészülhessenek a kóbor állatok (pl. kutyák), vadászható vadfajok (pl. róka, aranysakál) és a fokozottan védett nagyragadozók (pl. farkas, medve) okozta károk felismerésére.

„Szándékunk volt olyan hiánypótló anyagot összeállítani, ami nem csak szerintünk hasznos, de a gyakorlati szakemberek is örömmel forgatják majd. Ezeket a kézikönyveket azért állítottuk össze, mert a találkozóinkon résztvevő gazdálkodók és természetvédelmi szakemberek úgy találták, hogy előnyös lenne számukra egy ilyen kézikönyvsorozat. Elkészültek, most szabadon hozzáférhetők online, és a releváns szakmai szervezeteknek, valamint partnereinknek a nyomtatott kiadványokat is eljuttattuk” – mondta Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.

A nagyragadozók jelenléte Magyarországon

Magyarországon az Északi-középhegységben élnek nagyragadozók. A farkas már megtelepedettnek tekinthető és rendszeresen szaporodik hazánk több területén. A hiúzból csupán néhány egyed fordul elő az országban. Ezen felül időnként egy-egy Szlovákiából átkóborló barnamedve is megfigyelhető az országban.

A medve, farkas és hiúz állományváltozásainak iránya és mértéke olyan változatos Európa-szerte, mint az állományaik megerősödésének okai. Európában becslések szerint kb. 17 000-17 000 farkas és barnamedve, valamint 9 000 hiúz él.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Beporzó rovarok védelme

2024. március 1. 10:15

Vannak olyan növények, amelyek már ebben a kora tavaszi időszakban is virágoznak. Ha jelen van a táplálékforrás, akkor pedig megjelennek azok a rovarok is, amelyek e növények nektárjával táplálkoznak és közben elvégzik azok beporzását is.

Elképesztő, mennyi erdei fülesbagoly telel át Magyarországon

2024. február 25. 12:10

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén.

Hogyan kerüljük el a kistavak elszigetelődését?

2024. január 5. 11:10

Az élőhelyek fragmentációja egyre növekvő globális fenyegetést jelent a természetes ökoszisztémákra, amelynek mérséklése és visszafordítása napjaink egyik legnagyobb kihívása a biodiverzitás megőrzése tekintetében is.

2,5 millió facsemetével gazdagodott a Pilisi Parkerdő

2023. december 25. 08:10

A Pilisi Parkerdő saját erdőfelújítások és erdőtelepítések, valamint megbízásos munkák során 2023-ban 2,5 millió facsemete ültetésével erősítette és gyarapította Budapest, illetve tágabb környékének legfontosabb klímavédelmi és rekreációs zöld infrastruktúráját, az erdőket.

Meddig tart a tél? Jósol a medve, a mormota és a hód

2024. február 7. 07:10

A medve meteorológusi képességéről, pontosabban a neki tulajdonított ilyen jellegű tevékenységéről, ugye, hallottunk már? És a napfényt jósló denevérekről? Vagy a szélsebesen érkező fagyokról jövendölő hódokról? Bevallom, hogy én egészen a közelmúltig nem.

Lássuk a medvét! – Ez történik a ragadozóval, amikor kijön a barlangjából

2022. február 2. 16:41

Ismert népi időjóslás szerint, ha a medve február 2-án, gyertyaszentelő napján előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik téli álmát folytatni, mi pedig hosszú télre számíthatunk. Ellenben, ha kijön és felhők takarják a napot, úgy kint is marad, mert azt jelzi, hogy lassan vége a nagy hidegnek. Az Erdélyből származó hiedelemről nem, de a nagyméretű emlősállatról annál többet kérdeztük Dr. Heltai Miklóst, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetőjét.

Halálos medvetámadás történt Székelyföldön

2019. március 23. 07:33

Az állat súlyosan megsebesítette a férfit, a társai szekéren szállították a faluba, egy olyan helyre, ahol már volt telefonos térerő, és riasztani tudták a mentőket.

A vadállatok is megérezték a rendszerváltást

2018. március 1. 15:52

A vasfüggöny leomlását követő társadalmi-gazdasági átalakulások nemcsak a lakosság, hanem a nagyvadak életkörülményeire is hatással voltak egy Közép- és Kelet-Európa kilenc országát érintő friss tanulmány szerint, melynek egyik társszerzője dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének igazgatója.