Zöldítő

Minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget, aminek az intenzív mezőgazdaság is az oka

Agrofórum Online

Míg Európában az erdei madárfajok állománycsökkenése 3 százalékos volt 1980 és 2020 között, addig a mezőgazdasági területekhez köthetően ez az érték 57 százalék ugyanezen időszakon belül. Nem véletlen tehát, hogy számos más probléma mellett a nagyüzemi termelés negatív következményeire hívja fel a figyelmet a Birdlife International, vagyis a Madártani Szervezetek Világszövetsége, amely négyévente átfogó, globális jelentésben mutatja be a vadon élő madarak állományainak változásait. A 2022-es tájékoztató az utóbbi évekhez hasonlóan lesújtó képet nyújt az élőhelyek állapotáról.

A Birdlife International napokban kiadott, „A világ madarainak helyzete 2022” (State of the World’s Birds 2022) című jelentésében többek között a madarak és a biológiai sokféleség szempontjából legkritikusabb területek hatékony megőrzésére, védelmére és kezelésére hívják fel a figyelmet. Mindez nem véletlen, hiszen a trendek riasztóak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közlése szerint jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, növekedésről mindössze azok 6 százaléka esetében beszélhetünk. Ahogy az cikkem bevezetőjében is olvasható: az erdei élőhelyeken a madárállományok visszaesése 3 százalék, míg az agrár vidékeken egészen elképesztő módon 57 százalék a csökkenés 1980 és 2020 között. De az európai hegyvidéki fajok is 10 százalékos esésben voltak 2002 és 2014 között. A kontinensen a 1990-2015-ös időszakban 13 százalékkal csökkent a rovarevő madarak állománya. Ennek talán leginkább kézzelfogható, pontosabban szemmel látható jele a fecskék egyre alacsonyabb egyedszáma Magyarországon.

Mezőgazdaság és klímaváltozás

A Birdlife International 2022-es jelentésében sorra veszi azokat az okokat, amik leginkább hozzájárulnak a statisztikákban kimutatható csökkenéshez. Ezek között előkelő helyet foglal el az intenzív mezőgazdaság, és annak több eleme is, de nem lehet szó nélkül elmenni a klímaváltozás mellett sem. Elég csak idei aszályos évre, és arra gondolunk, hogy mekkora területen károsodtak, szűntek meg ideiglenesen vagy hosszú távra vizes élőhelyek. A most kiszáradt patakok, a szárazság miatt kialakult vízhiánya és a táplálék csökkenése viszont majd egy következő jelentésben éreztetheti hatását.

De nézzük, hogy mely okokat emeli ki a Madártani Szervezetek Világszövetsége, és azzal együtt a hazai képviselő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

  • Az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, amely a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. 
  • Az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a gyepterületek szántófölddé alakítása miatt Európában 70 százalékkal csökkent az agrárterületeken élő madárfajok állománya 1980 óta. (Etiópiában a mezőgazdaság miatt egyre zsugorodó gyepterületeken élő endemikus, a Földön csak itt élő szomáli pacsirta állománya 80 százalékos csökkenést mutat 2007 óta.)
  • A nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás szintén jelentős probléma, hiszen évente több mint 7 millió hektár erdő tűnik el, ami a veszélyeztetett madárfajok felét érinti.
  • Az éghajlatváltozás hatása sem elhanyagolható, a veszélyeztetett fajok 34%-ára már most is hatással van, és feltehetően egyre nagyobb problémát fog jelenteni rövid idő alatt.

Az okok között találjuk még egyébként az erdőtüzeket, a vadászatot és a csapdázást, az energiatermelést és a bányászatot, az invazív fajok megjelenését és terjedését, de a lakossági és üzleti célú fejlesztéseket, valamint az utak építését is. Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbiak ráadásul hosszútávú, csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem visszafordítható hatást gyakorolnak a környezetre.

Összességében elmondható, hogy a tény, miszerint 1409 globálisan veszélyeztetett madárfajból 1026 a mezőgazdasági területekhez köthető, szilárd alapot biztosít azoknak az intézkedéseknek, amelyek az agrárium fenntarthatóságának növelését célozzák meg, legyen szó például a sok vihart kavaró Green Deal megvalósításáról.

A madárfajokat globálisan veszélyeztető tényezők (Forrás: BirdLife International)

Döntő pillanathoz érkezünk

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) részes felei konferenciájának (CBD COP 15) idén év végén zajló ülése döntő pillanat lesz a madarak és az egész természet számára, hiszen az ülés célja a globális biodiverzitási keretrendszer véglegesítése és elfogadása.

A madarak mesélnek nekünk természeti környezetünk egészségéről, de mi rendszerint figyelmen kívül hagyjuk üzeneteiket – vesztünkre. A világ számos részét már most is szélsőséges erdőtüzek, aszályok, hőhullámok és árvizek sújtják, miközben az ember által átalakított ökoszisztémák küzdenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással. Míg a COVID-járvány és a globális megélhetési válság kétségtelenül elterelte a figyelmet a környezetvédelmi problémákról, a globális társadalomnak továbbra is a biológiai sokféleség válságára kell összpontosítania

– nyiltakozta Patricia Zurita, a BirdLife International igazgatója.

A turai madármérgezés évfordulója

A madárfajokat és azok populációit a mérgezések is veszélyeztetik. Lokálisan ugyan, de Magyarországon is számos ilyen esetet derítenek fel a természetvédők és a hatóságok. Bár az MME közlése szerint 2022 első féléve határozott javulást hozott, a tavalyi, elképesztő mértéket öltő turai mérgezés, amiről akkor az Agrofórumban is részletesen beszámoltam, intő jel lehet.

Egerészölyv – Turán 2021-ben száztizennyolc mérgezett állat teteme került elő

A természetvédelmi szakemberek már bíztak benne, hogy a tavaszi időszak jelentősebb mérgezés nélkül múlik el, azonban május közepén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hollók és vetési varjak mellett két parlagi és egy rétisas is áldozatul esett az alattomos pusztításnak. Az azonban figyelemreméltó, hogy a tavalyi tizennyolc esett helyett idén eddig mindössze négy esetben bizonyosodott be hogy illegális mérgezés történt. A tavalyi turai rekord mérgezést követően óriási társadalmi felháborodás követte egyesületünk sajtóanyagait. A 2022-es év több szempontból is fordulópont lehet a mérgezéses bűncselekmények visszaszorításában

– olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.

Ami az egy évvel ezelőtti, Pest megyei esetet illeti, a toxikológiai vizsgálatok során kimutatott betiltott növényvédő szer koncentrációk egészen elképesztők voltak, hiszen az egyes csalétkekben talált 6000 mg/kg értéket meghaladó és a madártetemekből kimutatott 60 mg/kg értéket megközelítő adatok minden eddigi esetet sokszorosan felülmúltak. Ilyen kijuttatott dózis mellett a szerencsének köszönhető, hogy emberi életet nem követelt az eset. A nyomozás egyébként jelenleg is folyamatban van, és a mai napig zajlik az információgyűjtés.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hihetetlen: a hangyák saját gazdasággal rendelkeznek

2024. október 9. 14:40

A hangyák 66 millió évvel ezelőtt kezdtek el gombát termeszteni, a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida nyomán.

Az őszi zöldtrágyázás: mit, miért és hogyan?

2024. szeptember 7. 16:10

Az őszi zöldtrágyázás azért kiemelkedően fontos, mert számos hosszú távú előnyt biztosít a talajnak és a terméshozamnak.

Mit csinálhatunk az eddig nem hasznosított zöldtakarmánnyal?

2024. augusztus 26. 15:10

Technológiai és üzleti megoldásokat dolgoztak ki fenntartható, alulhasznosított gyepterületeken alapuló termékek, például papír, állati alom, szerves fehérje, biogáz és bioszén előállítására.

Ismerje meg a hangyák lenyűgöző világát!

2024. augusztus 20. 16:10

A hangyák gyakori rovarok, mégis nagyon keveset tudunk róluk. Bár sokan nem örülnek a jelenlétüknek, fontos részei a biológiai sokféleségnek.

A no-deal Brexit katasztrófa lenne a brit mezőgazdaság számára

2019. szeptember 7. 13:06

A brit farmerszövetség, a National Farmers Union (NFU) levelet írt Boris Johnson miniszterelnöknek, amelyben azt kérte, hogy ha Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót, vámolják meg a tojás, egyes tejtermékek, kertészeti termékek és gabonafélék behozatalát.

FAO: várhatóan emelkedik a súlyosan éhező emberek száma világszerte

2022. szeptember 23. 13:42

Várhatóan emelkedik a súlyosan éhező emberek száma világszerte.

5 trend amely átformálja a mezőgazdaságot

2018. augusztus 28. 10:17

A Boston Consultig Group (BCG) felmérése szerint a következő trendek fogják meghatározni a mezőgazdaságot: precíziós gazdálkodás, automatizálás, konszolidáció, professzionalizmus és munkaerő hiány.

Februárban próbaösszeírás lesz a mezőgazdaságban

2019. február 2. 03:33

Az adatfelvétel Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye 40 településére, továbbá Budapestre terjed ki, mintegy 5100 gazdaságot keresnek fel az összeírók.