Drótféreg van az édesburgonyában

K. József kérdése: Édesburgonya termelőként nagy kárt okoznak a drótférgek, hogyan tudok védekezni ellenük?

Aki válaszol: Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

Az édesburgonya azon kultúrnövényeink közé tartozik, melynek a földalatti részeit fogyasztjuk. Ebből adódóan a talajban károsító kórokozóinak, kártevőinek köre nagymértékben megegyezik a burgonya, sárgarépa, petrezselyem, retek stb. károsítóival.

Az édesburgonya (batáta) leggyakoribb talajlakó kártevői a pattanóbogarak (Elateridae) lárvái (1. képünkön), melyeket drótférgeknek nevezünk, a cserebogarak (Melolonthidae) lárvái (2. képünkön), melyeket pajoroknak hívunk, valamint a vetési bagolylepke (Agrotis segetum) lárvája, a mocskospajor. Ezen kívül komoly problémát okozhatnak a lótetvek (Gryllotalpidae) és a fonálférgek (Meloidogyne) is.

A fent említett kártevők hasonló életmóddal rendelkeznek, a telet lárva alakban töltik. Amíg a vetési bagolylepke évente 2 nemzedéket hoz, a lótetvek évi 1 nemzedékesek, addig a drótférgek és a pajorok lárvái 3-4 évig is a talajban élhetnek/károsíthatnak, míg imágóként el nem hagyják a talajt. Alacsony egyedszámban csupán minőségi károkat okoznak a termésben, nagyobb egyedszám esetén azonban teljesen elpusztíthatják az általunk vetett/ültetett növényeket.

A hagyományos talajfertőtlenítő készítmények folyamatos kivonásával az ellenük való védekezés egyre nehézkesebb, különösen olyan kiskultúrák esetében, mint az édesburgonya, amiben egyébként jelenleg nincs lehetőség engedélyezett kémiai talajfertőtlenítő szerek alkalmazására, ezért a talajlakó kártevők elleni védekezés a batáta esetében különösen összetett kérdés, komplex termesztéstechnológia elemek alkalmazásával oldható csak meg.

Kémiai készítmények híján csupán a talajlakó kártevők gyérítéséről beszélhetünk, melynek első lehetősége az elővetemény kiválasztásánál kezdődik. Kerüljük a kukorica/napraforgó előveteményeket, mert ezeket önmagukban is károsítják a drótférgek, pajorok, előnyösebb a kalászos kultúrák előveteményként történő alkalmazása, főleg akkor, ha a szükséges gabona vetőmagot rovarölőszeres (inszekticides) csávázásban is részesítjük. Felhívnám a figyelmet, hogy az idei év végén kivezetésre kerülnek a neonikotinoid hatóanyagok, melyek kiválóan gyérítették a szóban forgó kártevőket. Mivel az általánosan alkalmazott zöldtrágyanövények kedvelt peterakó helyei a fent említett pattanóbogaraknak, vetési bagolylepkéknek, ezért kerüljük ezen növények vetését és inkább tartsuk feketén a tarlókat.

Biológiai módszerekkel azonban eredményesen gyéríthetjük a talajlakó kártevők számát, csökkentve ezzel a kártételt. Erre a célra a Boevaria bassiana és Arthrobotrys oligospora hiperparazita gombákat tartalmazó készítmények alkalmazhatók.

A kultúrnövényünk ültetése előtt 3-4 héttel még végezhetünk kémiai úton totális talajfertőtlenítést, melyre a dazomet hatóanyagú készítmény az engedélyezett. Ez a módszer kifejezetten drága, de a talajlakó kártevőkön kívül a talajlakó kórokozók és a talajban található gyommagvak ellen is eredményesen tudunk védekezni.

Ha gondban van a hatóanyag nevekkel, az alábbi cikkben hatékony segítséget kaphat a megfelelő készítmény megtalálásához:

https://agroforum.hu/szaktanacsadas-kerdesek/hogyan-keressunk-megfelelo-novenyvedo-szert/