Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A kecskerágó növények egyik jelentős kártevője, a kecskerágó pajzstetű (Unaspis euonymi) telepei láthatók a beküldött képen. Rejtetten szokott felszaporodni, tipikus eset, hogy akkor észlelik a kártevőt, amikor már nagy létszámú telepeik a bokor szinte minden részén megtalálhatók. Sajnos ilyen állapotban a védekezés ellene bonyolult, néha reménytelen, sikertelen is lehet.

A kecskerágó pajzstetűre az ivari kétalakúság jellemző: a nőstény és hím egyedek színben, méretben, alakban eltérőek. A nőstények barnásak, kiszélesedők, osztriga alakúak, míg a hím egyedek fehérek, vékonyak, hosszúkásak. Szorosan a levelekre tapadva élnek, emiatt a pajzs alá nem szivárog be a permetlé.

Életmódjukra jellemző, hogy a kifejlett nőstények telelnek a bokrokon, és kora tavasszal bújnak ki a nőstény pajzsai alól a fiatal lárvák, azok szétszélednek, majd letelepednek, pajzsot képeznek. Évente 2 nemzedékük fejlődik.

A kecskerágóbokrok minden részén, azaz levelein, hajtásain, megfásodott szárain is megtalálhatók telepeik. A pajzstetvek szívó szájszervű kártevők, szívogatásukkal, a növényi nedv kiszívásával gyengítik a növényt, emiatt növekedésük lelassul, majd leáll, a bokrok erős levélhullással reagálnak jelenlétükre. Tipikus eset, amikor a súlyos levélsárgulás, majd levélhullás után veszik észre a pajzstetűfertőzés tényét. Nem ritka, hogy a szárakat vastag kéreg formájában borítja be a pajzstetű-réteg.

Száraz körülmények között nevelt és erős napsütésnek kitett, és emiatt legyengült bokrokon számítani lehet megjelenésükre, kártételükre.

A védekezés ellenük nem egyszerű. A fertőzött részek kimetszése, a bokrok erős visszametszése az alapja. Ez esetben a megmaradt fás ágak, vesszők könnyen kezelhetővé válnak, a permetlevet oda lehet juttatni a szükséges felületre. Visszametszésnél az olajtartalmú rovarölő szerek (Vegesol, Vegarep, Vektafid stb.) hatásosak, az egyenletesen kijuttatott olajréteg alatt, ami bevonja a szárcsonkokat, a pajzstetvek levegő hiányában elpusztulnak. Ezt a kezelést tél végén és tavasz elején többször megismételve célszerű végezni. 

A kezelés sikerét segíteni lehet a csonkok kefével végzett ledörzsölésével, és közben erős vízsugárral történő leverésével is. Bár munkaigényes módszer, viszont vegyszermentes. A kifejlett kecskerágó erős visszavágás után hamar kifejleszti új lombját, hiszen gyökérzete már fejlett, gyorsan régi pompájában fog zöldellni. Nem szabad megfeledkezni a későbbiekben a növény rendszeres öntözéséről száraz időszakokban, ne hagyja, hogy legyengült állapotba kerüljön növénye!

A kecskerágó pajzstetvek rajzó alakjai ellen lombon, amikor még nem fedi testüket pajzs, bármelyik rovarölő szerrel lehet védekezni. A rajzó lárvái igen aprók, és nehéz nyomon követni rajzásukat, fejlődésüket, ezért felszívódó hatású rovarölő szerekkel szoktak ellenük permetezni. Ezek hatóanyaga a növény zöld részeiben szétoszlik, így a pajzs alatt szívogató kifejlett alakjai is felveszik a növénynedvvel együtt a rovarölő szert. Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan (áprilistól II. forgalmi kategóriába sorolják) és a Neemazal eredményesen használhatók ellenük. Tapadásfokozó anyag nélkül nem hatnak a szerek, leperegnek a viaszos levelekről, ezért ne maradjon ki a permetléből!