Valamelyest megnyugtató, hogy a határozat részletesen felsorolja a felhasználás feltételeit. Ezzel együtt – tudomásul véve a mezőgazdaságban okozott károk megelőzésének fontosságát – A Védegylet kéréssel fordult a NÉBIH-hez és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. Szorgalmaztuk, hogy a hatóság minden esetben fordítson különös figyelmet a határozatban ismertetett felhasználási feltételek, ezen belül is a vadvédelmi előírások maradéktalan betartására, ellenőrzésére, illetve az Agrárkamara hívja fel erre az érintett gazdálkodók figyelmét is.

A szer leginkább az őzre és a mezei nyúlra jelent veszélyt ezen fajok táplálkozásbiológiája miatt (utóbbi állományának helyzete egyébként is aggasztó, nagysága évek óta csökken). Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a lucernában történő teljes felületkezelés jelenti a legnagyobb veszélyt. A vadvédelmi szempontokon kívül nem mehetünk el szó nélkül az esetlegesen bekövetkező vadban okozott károk gazdasági vonatkozása mellett sem. Számos alföldi vadászatra jogosultnak – így az érintett megyék közül a Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyeieknek – egyik, ha ugyan nem a legfontosabb bevételi forrása a mezei nyúl élve illetve vadászattal történő hasznosítása. Amennyiben egy a gazdálkodását erre alapozó vadásztársaság területén nagyobb nyúlelhullás következne be, az súlyos, sőt akár végzetes anyagi nehézségeket vonna maga után. Ezért javasoljuk, hogy ilyen esetben a vadászatra jogosult kezdeményezze a vadban okozott kár megtérítését a gazdálkodónál, úgy, ahogy a gazdálkodó is igényt tart a vad által okozott károk megtérítésére. Ez különösen indokolt 2018-ban, amikor a vadgazdálkodási törvény és annak végrehajtási rendelete a korábbi esztendőkhöz képest jelentős többletköltségeket is ró a vadászatra jogosultak többségére a haszonbérleti díj 90%-ának előre történő megfizetése és a vadkáralap létrehozása miatt.

További kezeléssel csökkenthető a kockázat

Javasoljuk a vadgazdálkodóknak, hogy alkalmazzák a szer 2014-15-ös engedélyezésekor bevált Békés megyei gyakorlatot, amikor is a redentines kukoricát illetve tritikálét a vadállomány védelme érdekében – a kijuttatás előtt – tovább kezelték olyan riasztó szaganyagokkal (húsliszt, halliszt), amelyeket a vad nem szívesen fogyaszt. Javasoljuk továbbá, hogy a vadgazdálkodók a Védegyletnek is jelezzék, amennyiben a Redentin alkalmazása során jelentős vadelhullást tapasztalnának, hogy érdekeiket képviselni tudjuk.