Ennek a TERKA-nak a betakarítási eredmények és terményárak voltak a meghatározó témái. Még mielőtt a részletekbe mennénk, megemlítem, hogy a megbeszélésünkön részt vett – nem először – Németh Tamás akadémikus, az MTA volt főtitkára, aki jelenleg az Agrártudományok osztályának elnöke. Sok mindenről esett szó: az akadémiai választásokról, a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, a sokak számára kedvezőtlen támogatáspolitikáról, a földkérdésről, de még az agrároktatásról is, amely – hogy finoman fogalmazzak – nem maradt kritika nélkül. Ezt követően rátértünk a gabona betakarítására, amelynek eredményeiről részletesen beszámoltak a résztvevők. Erről egyébként egy előzetes felmérést készítettünk, mintegy „vitaanyagként”, amelyet a későbbiekben itt is bemutatunk, de már csak összesített formában, fajtanevek nélkül, egyrészt mert ezek az eredmények tájékoztató jellegűek, tehát nem tekinthetők reprezentatív felmérésből származó adatoknak, másrészről nem célunk a fajták reklámozása, maradjon az a nemesítőházak feladata. Néhány rendezvényünkön – ahogy Németh Tamás is – meg szokott jelenni Bedő Zoltán akadémikus, az MTA-ATK főigazgatója. Most sajnos nélkülöztük a jelenlétét – egyéb hivatalos kötelezettsége miatt – pedig a búzafajták és -hibridek kapcsán felmerült szakmai kérdésekben hasznos lett volna egy véleménycsere. A jelenlévők egyöntetűen azt mondták – és számok is ezt igazolták vissza –, hogy a hibridek mindenütt jobbak voltak, mint a fajták. Kérdés, hogy ez minden évjáratban így van-e, milyen a klíma-, a talaj- és a technológiai „tűrőképességük”. Ha ilyen bő termőek, miért nem terjednek jobban? Az igényesség, a gyenge minőség, esetleg a termesztési költségek miatt? Maradt még jó néhány megbeszélni való kérdés, amire még nyilván lesz mód a későbbiekben. A főigazgató úr becsületére legyen mondva, hogy ha nem is tudott eljönni, de küldött egy levelet, amelyet a búza körüli beszélgetés indításaként felolvastam, és amelyből néhány gondolatot idézek (a személyes jellegű, illetve a fajtákra vonatkozó részek nélkül). „Köszönettel megkaptam a meghívást, és nagyon röstellem, hogy… miatt nem tudok ma veletek tartani ebben a gyönyörű környezetben. A TERKA augusztusi találkozója különben is a kalászosok jegyében zajlik, ami még inkább közel áll hozzám, és az elmúlt évben is nagyon tanulságos volt számomra meghallgatni a beszámolókat.” „… ebben az évben sokszor nem is azt kérdezik egymástól a búzatermelők, hogy mekkora lett a termés, hanem hogy mikor fejezték be, vagy – rosszabbik esetben – mikor hagyták abba az aratást a csapadékos nyáron. Ismét gyakran feltett kérdés lett az esésszám, a sikér mennyiség stb.” „Az esztendő másik fontos tanulsága, hogy az elengedhetetlen termésnövelés mellett nem volna szabad visszalépnünk a minőségi követelményekben. Amit eddig elértünk, azt mindenképpen meg kellene tartanunk. Az tény, hogy sohasem leszünk kanadai prémium búza minőségi színvonalon, de azt sem engedhetjük meg magunknak, hogy a takarmány minőségű tömegbúzát termelő országokhoz soroljanak be bennünket. A hazai piac is egyre igényesebb beltartalmi minőségre, de emellett már több mint az összes megtermelt búzánk fele exportra kerül.” „Az idei szezon egyik fő kihívása volt a sárgarozsda járvány. A felkészült termelőknek sikerült védekezÉrtékelés betakarítás után (TERKA információ) Határszemle A TERKA tagjai mindig más helyszínen tartják havi rendszerességgel szakmai megbeszéléseiket. Ahogy olvasóink már az előző beszámolókból értesülhettek, a fő téma általában valamilyen aktuális agrár- és/vagy szakmapolitikai kérdés, továbbá az a „virtuális határszemle”, amelynek során mindenki elmondja termelési tapasztalatait, és bemutatja az adott növények jelenlegi állapotát, fejlettségét, terméskilátásait. „Hírek a határból” címmel. Ezt követi – amikor annak aktualitása van – a terménypiaci tájékozódás, tájékoztatás. Az elmúlt alkalommal rendhagyó helyszínen voltunk Tevelen, amelyet az ott készült fotó is igazol. Most is hasonló helyzetben voltunk, augusztus lévén a Balaton mellett, Becehegyen látott vendégül bennünket egyik tagtársunk, aki olyan komolyan veszi valamennyiünk jelenlétét, hogy a hiányzótól: „még orvosi niük, de azért az sem ártott, ha a fajták megfelelő ellenállósággal rendelkeznek. Sajnos el kell mondanom, hogy ott, ahol sem a növényvédelmi technológia, sem a fajta nem volt megfelelő, ott bizony nemcsak a termés, hanem a sikérmennyiség is jelentősen lecsökkent.” A fent idézett „intelmek” után következtek a terméseredményekről szóló beszámolók, amelyeket most egyenként nem részleteznék. A terméseredményeket egy összefoglaló táblázat tartalmazza, megjegyezve – ahol ez előfordult – a terméskiesés okát és mértékét. Tizenöt gazdaság küldte meg a termésadatokat. Első kérdésünk a termésátlagokra vonatkozott (1. táblázat). Második kérdésünk a minőségre irányult. A korán betakarított fajták esetében egy termelőnél, Palotabozsokon, 60 %-ban „A” minősítést kaptak a fajtabúzák, Faddon és Bogyiszlón pedig egy fajta lett „A” minőségű. Az esők előtt betakarított fajták szinte mindegyike „B” minősítést kapott, de a hibridek között is, előfordult „B” minőségű, de többségük „C”, vagyis takarmány kategóriába került. A harmadik kérdés a betegségekre vonatkozott. Két hely kivételével mindenütt előfordult a sárgarozsda, 0,2-1,5 t/ ha-os terméskiesés következménynyel. Fuzárium 4 helyen, a szeptória 3 helyen, a torzsgomba 1 helyen fordult elő, ez utóbbi jelentős: 4,0 t/ha terméskiesést okozott. (Erre valamelyik lapszámunkban még visszatérek.) A kártevők előfordulása nem volt jelentős; vetésfehérítő két gazdaságban károsított, mezei pocok szintén két helyen 0,2-2,0 t/ha termést rágott ki a várhatóból. Külön értékeltük, hogy a kórokozók ellen hányszor védekeztek. Egy gazdaság 4-szer, a többségük 3-szor, illetve 2-szer, és egy termelő üzem 1-szer. * Az őszi árpák a fajtabúzák közelében teremtek, és meglepően jól szerepeltek 5,40-7,20 t/ha közötti termésátlagokkal. * A tavaszi árpák 4,50-6,01 t/ha átlagot mutattak, de átlagban 4 tonna körüli termésátlagot értek el a fajták. * A virtuális határszemle eredményeit egy rövid mondatban foglalták össze a kollégák: szép zöld a határ. Itt esett szó a napraforgóknál tapasztalt egyenetlen növényállományokról is, amely több helyen is tapasztalható az országban. Jó lenne tisztázni az okát! Van, aki a fajtát, van, aki egy bizonyos vegyszert hibáztat. (Gondolom az illetékes szakhatóság majd megfelelő választ fog adni.) * Utolsó programpontunk a terménypiac volt. Erről csak annyit, hogy némi áremelkedés tapasztalható és a kereslet a minőség irányába fordult. Ez a növekvő érdeklődés már az árakban is megnyilvánulni látszik. ? bl 1. táblázat Búza termésátlagok (2014. augusztus 15.) Megjegyzés: * terméskiesés jégkár miatt: 0,52 t/ha, ** terméskiesés torzsgomba miatt: 4,00 t/ha, *** terméskiesés sárgarozsda miatt: 1,50 t/ha Gazdaság8,1-10,0 t/haGazdaság7,1-8,0 t/haGazdaság6,1-7,0 t/haGazdaság5,1-6,0 t/ha Teveli Zrt.8,32—–Naki Zrt.8,02*——-Jádi Zrt.7,36—–Palotabozsoki Zrt.7,08—Gazdakör Kft.8,30-4,50**———Hart-Agroszolg Kft.6,50—–Keve Zrt.6,00—–Március 21. Kft.5,81——-Pálhalmai Agrospeciál Kft.5,80 ——Agro-Harta Zrt.5,76 ——Dunagyöngye Kft.5,57*** ——Csákvári Zrt.5,50 ——Prof-Agro Kft.5,27 ——Dunagro Szöv.5,03***