A poszméhek erős zümmögő hangot adnak repülésük közben, erről lehet felfigyelni rájuk. Testüket sűrű szőrzet borítja, attól még nagyobbnak látszanak, virágpor fogyasztók, hasznos beporzók.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A kék fadongó (Xylocopa violacea) a legnagyobb méretű poszméhek közé tartozik. Európában is elterjedt, gyakori rovar. Kifejlett alakja nagyméretű, hossza 25-30 mm, nyitott szárnyainak távolsága eléri a 40-50 mm-t is. Teste lilás-fekete, és hasonló rövid szőrözet borítja, szárnyai kékes lila színűek. Évente 1 nemzedéke fejlődik, a kifejlett méh telel át és már kora tavasszal megjelennek egyedei. Teljes fejlődés jellemző rá, az imágó alakot a pete, majd a lárva, ezt követően pedig a bábállapot követi. Virágporral és nektárral táplálkozik, virágzó növényeken láthatóak. Repülésüket dongó hang kíséri. Magányosan élő rovarok. Virágbeporzó szerepe jelentős, hasznos rovar.
Kék fadongó lárvafészkei
A tavasszal megtermékenyített fadongó nőstény egyedek lárvafészeknek való már nem élő fát keresnek, Ezek lehetnek beteg, elhalt fatörzsek, kerítésoszlopok, épületek, építmények fagerendái is. Élettelen faanyagban készített lárvajáratokba helyezi petéit, és a kikelő lárváinak virágpor és nektár keverékéből tartalék élelmet készít (virágpor pogácsát). Az biztosítja majd a lárvák kifejlődéséhez szükséges táplálékot, mivel a lárvái nem fogyasztják a faanyagot, amiben élnek, lárvái nem károsítják a fát. Petéket egymástól fallal választja el az anyaállat, a lárvakamrák egymás mellett állnak, de elválasztva egymástól. Az új kifejlett fadongó nemzedék nyár végén szokott megjelenni.
Hazai adat áll rendelkezésre arról, hogy fa villanyoszlopban is voltak lárvatelepek, a helyre a nagy tömegben körülrepülő fadongó egyedei hívták fel a figyelmet. Ácsolásra használt fagerendáknál, elsősorban a kezeletlen anyagon gyakoriak a nőstény fadongó rágási nyomai, a rágás alatti fűrészpor szerű lehullott morzsalék jelzi a rovar munkáját. A járatok hosszúak, általában függőlegesek, gyakran rejtetten helyezkednek el, felszínen nem láthatóak. Harkályok viszont észlelik őket, és mély hasogatásokkal kiveszik a benn fejlődő lárvákat, bábokat. Megfigyelése szerint a lekezelt (festett, lakkozott) faárut kevésbé kedvelik a fadongók, azoknál kevesebb eset fordul elő. A fa építmények védelmében a fadongók ellen már csapdákat is kifejlesztettek, készítenek.
A fadongó fullánkos méh, szelíd, nem támadó rovar. Ha nem zavarják, nem hessegetik, ő sem támad. Ha mégis megtörténne, hogy valakit megszúr, a szúrás hatása hasonló a darázs csípéséhez: megpirosodik, megduzzad a helye, és allergiás hatás is felléphet.
Idén már február közepén is látható volt kékdongó, és február óta több helyről is jelezték előfordulását virágzó növényeken. Védettebb, meleg mikroklímájú területeken már februári nem tömeges jelenlétére is számíthatunk.