A NÉBiH Növénytermesztési Igazgatóságának vezetője, Lukács József elnökhelyettes elérkezettnek látta az időt, hogy felújítson egy régi hagyományt, a fajtabemutatókat. Ha nem csal az emlékezetem, akkor az 1990-es évek közepén szüntette be, a jelenlegi hivatal egyik jogelődje, az OMMI a különböző szántóföldi növények fajtabemutatóit. Miután részese voltam az akkori bemutatók szervezésének, majd megszüntetésének az intézet egyik vezetőjeként, a visszaemlékezésem hitelessége – gondolom – minden kétséget kizár. Az akkori OMMI Fajtakísérleti Főosztályának munkatársai évente több helyen és alkalommal tartottak fajtabemutatót. Általában Tordason, mint az intézet Központi Fajtakísérleti Állomásán, de Szombathely és Debrecen is törzshelynek számított. Voltak ezen kívül sajátos ökológiai feltételek között vizsgált növények és az ezekhez kapcsolódó bemutatók pl. Röjtökmuzsajon (Fertőd közelében), vagy Gyulatanyán (Nyíregyháza mellett). Ez utóbbi – egyedüliként és saját szervezésben – máig megtartja éves rendszerességgel a szántóföldi növények fajtabemutatóit. A növényfajok széles skálája szerepelt a rendezvényeken. Csak felsorolásszerűen: valamennyi kalászos, a repce, a napraforgó és a kukorica, továbbá a burgonya, a szója, és amire még igény mutatkozott. A talaj akkor kezdett „kicsúszni” az OMMI bemutatói alól, amikor az egyre-másra megjelenő cégek képviselői kezdték átvenni a bemutatókon a termékismertetést. Ezzel egyidőben az OMMI munkatársait pedig meghívták a saját bemutatóikra, a fajtáik ismertetésére, ezzel mintegy hitelesítve azok termesztési értékét és előnyeit. A céges bemutatók egyre inkább show jellegűvé váltak, amelyek természetes módon „elhódították” a résztvevőket az OMMI szigorúan szakmai jellegű és – mi tagadás – szerény vendéglátást nyújtó bemutatóitól. Ezek a bemutatóink lassan belterjessé váltak, a nemesítők egymásnak mondták el a fajtákról alkotott véleményüket, a termelők érdeklődésének hiányában. Ezeket a bemutatókat még néhány évig életben lehetett tartani a Dr. Czirák László osztályvezető összeállításában megjelentetett kiadványokkal, amelyekben – helyettesítve vagy kiváltva az ajánlati fajtalistákat – az államilag elismert fajtákkal végzett tájkísérletek eredményeit tettük közzé 1994-től. (A kiadványokat a bemutatókon terjesztettük.) Néhány év után viszont be kellett látnunk – mivel a kiadványainkra egyre növekvő igénnyel szemben, a bemutatóink látogatottsága drasztikusan csökkent –, hogy nincs értelme tovább folytatni. A kiadványaink tizenkét évet éltek meg, azután a kísérletek finanszírozásának hiányában, adatok híján megszűntek. Ezt élesztették újjá a GOSZ-VSZT ún. posztregisztrációs kísérletei, amelyek eredményeit rendszeresen közzéteszszük az Agrofórumban. (Ez viszont már egy másik történet, amely csak érintőlegesen kapcsolódik jelen írásunk témájához, ezért annak termelésfejlesztésben betöltött szerepéről más alkalommal számolunk majd be.) Visszatérve a hamvába hullt fajtabemutatókról, elismerésre méltó, hogy Lukács úr felvállalta az „újratervezés” (szervezés) embert próbáló feladatát. Ennek a meghívásnak eleget téve, most itt toporgunk Tordason a Hangya Szövetkezet megálmodója és létrehozója, Károlyi Sándor gróf által inspirált szervezet vezetőjének, Almási Balogh Elemérnek, az egykori mintafalu és gazdaképző intézet létrehozójának szobra előtt, várva a vendégeket: 2014. május 27-én. Felhősödéssel vegyes napsütés, mérsékelt meleg – ideális idő, egy rövid beltéri program és egy tartalmas repce-fajtabemutató megtartására. Mielőtt belevágnánk a sűrűjébe, Lukács urat kérdezem: ?Mi motiválta, hogy újraélessze a fajtabemutatókat? Ismerem a múltat, úgyis, mint aki a Vetőmag felügyeletnél dolgoztam… ?Ennek már több mint húsz éve. Van az huszonöt is. Ezt követően a minisztérium munkatársaként módom volt a hozzánk tartozó intézmények tevékenységét figyelemmel kísérni. Újratervezés – A tudomány és a gyakorlat kapcsolata Bemutatóról bemutatóraIsmerem a múltat, hiszen, ha áttételesen is, de kollégák voltunk. ?Sosem tagadtam, sőt, emlékszem arra az 1990es OMÉK-ra, ahol feltűnt egy a vetőmagos standon nyüzsgő fiatalember aktivitása. Ki hitte volna – talán maga sem –, hogy egykor elnökhelyettesként nyilatkozik majd. Mint ahogy Te sem, hogy egyszer nyugdíjasként az Agrofórumhoz igazolsz. ?Tényleg nem – és ettől kezdve érthetővé válik a tegeződésünk. Tereljük vissza a gondolataink szétszéledt nyáját a bemutatókhoz. Elérkezettnek láttam az időt, hogy felélesszünk egy hagyományt, amely objektíven szolgálja a termelők érdekeit. ?Vagyis konkrétan a fajtaválasztást. Igen. Minden bántó szándék nélkül mondom – és ebben nincs semmi meglepő – valamennyi nemesítő cég, kereskedőház a saját termékét dicséri, ajánlja. A hivatalunknak az a feladata – és ezt nem neked, hanem az olvasóknak címzem –, hogy objektív vizsgálatokkal döntse el egy-egy fajta valódi termesztési értékét. Az állam ezért tartja. Megjegyzem, hogy a külföldi fajtatulajdonosok is olyannyira respektálják a munkánkat, hogy nálunk is bejelentik a fajtáikat vizsgálatra a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel céljából, annak ellenére, hogy azok az EU Közös Katalógusain szerepelnek, és szabadon forgalmazhatók lennének hazánkban. ?Rangot jelent, ha egy fajta a Nemzeti Fajtajegyzékünkön szerepel? Egyértelműen. *** A tanácskozást megelőzően sikerült mikrofonvégre kapnom Papp Gergelyt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettesét. ?Vezérigazgató-helyettes úr, mi késztette arra az Agrárkamarát, hogy társuljon a NÉBiH kezdeményezéséhez? Lukács úr megkeresett bennünket az együttműködés szándékával. Bevallom, az elmúlt időszak a szervezéssel, az adminisztrációval telt el, és most jutottunk lélegzethez, hogy szakmai dolgokkal is foglalkozzunk. Nagy lehetőséget látunk az együttműködésben és a közeljövőben a két szervezet, a NÉBiH és NAK elnökei aláírnak egy megállapodást, amely számos területen valódi együttműködésre vonatkozik. ?Szeretnénk ott lenni! A meghívásról gondoskodom. Ez a fajtabemutató és szakmai tanácskozás csak a kezdet. A kályha ahonnan elindulunk. ?És hova szeretnének megérkezni? Számos külföldi példa van arra, hogy egy-egy témában olyan rendezvényt szerveznek, amely a teljes termékpályát bemutatja, a fajtaválasztástól a feldolgozásig. Mi ebben gondolkodunk. ?Papp úr mit kívánhatnék? Jó együttműködést. A kamara nyitott minden ésszerű kezdeményezésre. *** A program – mert valójában erről illene szót ejteni – Lukács József elnökhelyettes köszöntőjével kezdődött, amelyben bemutatta a hivatal szervezetét, ezen belül az általa vezetett igazgatóságok feladatait. Papp Gergely főigazgató-helyettes a kamara tevékenységét ismertette, illetve elmondta az együttműködésre vonatkozó kamarai álláspontot. Szokó Attila, a fajtakísérleti állomás vezetője, bemutatta az itteni sokrétű munkát, amely a szántóföldi DUS és gazdasági értékvizsgálatokon kívül, a kísérleti vetőmagelosztásra, tartós tárolásra, valamint laboratóriumi vizsgálatokra terjed ki. Szekrényes Gábor témavezető a repce világviszonylatban betöltött szerepéről beszélt, majd a fajtakísérletek és a vizsgálatok kritériumrendszerét ismertette, illetve beszámolt az elmúlt évek kísérleti eredményeiről. *** Ezt követte a szántóföldi kísérletek megtekintése és értékelése. Amit láttunk és hallottunk, a remény csíráját ébresztette fel bennünk. ?bl Fotó: Gyulai Tóth Zoltán Papp Gergely főigazgató-helyettes