A világ búzatermelése viszonylag kiegyenlített. Éves szinten – öt éves átlagban – 650700 millió tonna körül alakul és minden évben jelentős átmenő készletek vannak, mintegy 180190 millió tonnás nagyságrendben (1. ábra). A felhasználás a termeléssel szinte azonos mértékben alakul. A jelentősebb búzatermesztő országok adatait vizsgálva (1. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb mennyiséget az EU-28 tagországa termeli, stabilan 140 millió tonna körüli éves mennyiségben. Nem hagyható viszont figyelmen kívül Kanada búzatermesztése, amely a minőség tekintetében is élen jár, az évi 30 millió tonnás prémium búza termelésével. Mennyiség vonatkozásában Kína áll az EU után a második helyen 120 millió tonnával, a harmadik pedig India 90 millió tonnát meghaladó mennyiséggel. Őt követi Oroszország 50 millió tonnával. A mi szempontunkból érdekes lehet Ukrajna 20 millió tonnája, és esetleg Kazahsztán a maga 14 millió tonnájával megzavarhatja a piacokat. Az EU búzamérlegét áttekintve láthatjuk, hogy a termelés messze meghaladja a felhasználást, tehát az EU-28 jelentős mennyiségben a tagországokon kívüli piacokra termel, éves szinten mintegy 20 millió tonna mennyiségben (2. ábra). Az egyes tagországok termelését elemezve (2. táblázat), a két legnagyobb: Franciaország és Németország kiegyenlített hozamaival közel felét adja az EU 135 millió tonnás termésének. (A legnagyobb területen termesztő országok eredményeivel összehasonlítva.) Magyarország szerényen a középmezőnyben van, a maga 4,4 millió tonna körüli termelésével. A mezőnyben meghatározó még az Egyesül Királyság az éves szinten termelt 15 millió tonnás eredményével. Velünk egy kategóriába sorolható, Csehország, Változások a hazai és nemzetközi búzakereskedelemben Dr. Lakatos Zoltán Hajdú Gabona Zrt., Debrecen Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége, Budapest 1. ábra A világ búzamérlege (1000 tonnában) Forrás: USDA május 1. táblázat A világ búzatermésének alakulása az USDA májusi becslése szerint (1000 tonna) 2009/102010/112011/122012/132013/142014/15 Argentína (dec-nov)12,00017,20015,5009,30010,50012,500 Ausztrália (okt-szept)21,83427,41029,90522,46127,00025,500 Brazília (okt-szept)5,0265,9005,8004,3805,3006,000 Kanada (aug-júl)26,95023,30025,28827,20537,50028,500 Kína (júl-jún)115,120115,180117,400121,023121,720123,000 Egyiptom (júl-jún)8,5237,2008,4008,5008,6508,950 EU-28 (júl-jún)139,720136,667138,182133,846143,324144,880 India (ápr-márc)80,68080,80086,87094,88093,51094,000 Irán (ápr-márc)13,48513,50012,40013,80014,50013,000 Kazahsztán (júl-jún)17,0519,63822,7329,84113,94114,500 Pakisztán (máj-ápr)24,00023,90025,00023,30024,00024,500 Oroszország (júl-jún)61,77041,50856,24037,72052,09152,000 Törökország (jún-máj)18,45017,00018,80015,50018,00015,000 Ukrajna (júl-jún)20,86616,84422,32415,76122,27820,000 Üzbegisztán (júl-jún)6,2006,5006,3006,7006,8006,800 Egyéb55,04748,14550,44051,40956,92954,474 USA (jún-máj)60,36660,06254,41361,67157,96153,431Dánia és Bulgária. Lényegesen jobb nálunk Lengyelország 9 millió tonnával és kissé jobb Románia és Spanyolország 6-7 millió tonnás termelésével. A hazai búzatermesztést elemezve (3. ábra) megállapíthatjuk, hogy a vetésterület viszonylagos állandósága mellett a termés – az időjárás anomáliáit követve – nagymértékben ingadozik. Hazánk jelentős búzaexportot bonyolít le évről évre, bár igen változó mennyiségben. Az elmúlt évi kedvezőtlen szabályozások ellenére – amelyek megnehezítették a szerződéskötéseket – az eddigi legtöbb búzát exportáltunk, közel 2,7 millió tonnát (4. ábra). Érdemes a célországokat is vizsgálat tárgyává tenni (5. ábra). Legnagyobb felvevő piacunk Olaszország, amelyet Románia követ, majd Ausztria és Németország. Összesen tizenöt országgal álltunk kapcsolatban. A helyzet áttekintése és ismertetése után lássuk, hogy milyen tényezők befolyásolták 2013ban a búza felvásárlási árakat: Mivel búzatermésünk fele exportra megy, így egyértelmű, hogy az árainkat a világpiac határozta meg. Betakarítás kezdetén a határidős ügyletek hiánya, a kereskedők passzivitása. A vis major törvény. Alacsony induló árak (41-43 ezer Ft/tonna). Rekord búzatermés a világban, mennyiség szempontjából jó termés Magyarországon is. Magyarországon vegyes és közepes minőség (esésszám, terülés, alacsony sikér). Szeptembertől aktív kereskedők, forintgyengülés, világpiac élénkülése. Az első félévet végig a keresleti piac jellemezte. Az árak májusra 60 ezer Ft/ tonna szintre emelkedtek. A TIG árfelhajtó szerepe a vásárlásnál és az eladásnál is. A takarmányosok szezon elején több magas fehérje2. ábra Az EZ-28 búzamérlege (1000 tonnában) Forrás: USDA május 3. ábra A hazai búza vetéserület és termés alakulása (KSH, NÉBiH) 2. táblázat Az EU-28 búzatermésének alakulása a jelentősebb termésmennyiséggel rendelkező országokban 2009/102010/112011/122012/132013/142014/15 Ausztria1.4021.4391.7051.2761.5811.513 Belgium2.0251.9551.6361.8571.9911.884 Dánia5.9965.0554.8414.5444.1414.982 Franciaország36.49735.68033.97235.77036.74836.050 Németország25.17323.33922.70922.36224.87423.951 Olaszország3.2132.8002.6503.3003.2863.355 Hollandia1.4401.3501.3601.3431.3541.326 Spanyolország3.4464.4405.9564.6006.7246.113 Svédország2.2842.1752.2532.3121.8572.538 Egyesült Királyság14.30714.39915.25213.31311.92115.288 Csehország4.3714.2284.7983.5784.7314.358 Magyarország4.3213.7614.0413.9275.0374.334 Lengyelország9.7169.2829.2668.3709.5929.701 Szlovákia1.6111.1851.6061.2731.7251.510 Románia5.7426.7657.2155.1507.9956.986 Bulgária3.6393.8704.5763.9595.0634.725 Lettország1.0201.0130.9501.4951.3321.206 Litvánia2.0001.9461.8702.9332.7852.552tartalmú búzát vásároltak, mely erősítette a keresletet és az árak növekedését. A malmok jelentős része még nem mert/tudott nagy készletet vásárolni, így a kereskedők magasabb árak elfogadásáról tudták „meggyőzni” a malmos szakmát; a készletek a kereskedőknél voltak. Az alacsony kamatok eredményeképpen ebben az évben ez változni fog. Megjegyzés: a liszt árak nem tudták követni a búza árak növekedését, a sütőipar jelenleg inkább a malmokat próbálja „víz alá nyomni”, mint a saját vevőinél áremelésért harcolni. Következmény: további malmi koncentráció, törekvés az alacsony induló búzaár elérésére. Végezetül: Milyen felvásárlási árak várhatók az idén? Az összes körülményt mérlegelve, a mostani – május 29-ei tanácskozás napján – 46-48.000 Ft/tonna felvásárlási árral számolhatnak a termelők, amelyet még számos körülmény befolyásolhat. Ez az ár a várható 4,34,4 millió tonna búzatermés esetén realizálható. A jelenlegi gabonaállományokat tekintve joggal bízhatunk abban, hogy a prognózisunk valóra válik. ¦ 4. ábra A búzaexport alakulása (me.:tonna) Forrás: KSH 5. ábra A 2013. évi búzaexport megoszlása célországonként Sajtóközlemények Sajtóközlemények Új ügyvezető a BASF Hungária Kft.-nél Dr. Thomas Narbeshuber tölti be június 1-jétől a BASF Hungária Kft. ügyvezetői pozícióját. A hazai leányvállalat mellett a BASF hat országból álló délkelet-európai platformjának irányítását is ellátja. A vegyészmérnök végzettségű szakember posztdoktori tanulmányait követően, 19 évvel ezelőtt, a BASF kutatási részlegén kezdte pályafutását, ezután számos vezetői pozíciót töltött be többek között az értékesítés, a kontrolling és a stratégiai tervezés területén. 2010-től a BASF kínai vegyesvállalatának intermedierek és oxo-alkoholok divíziójának vezetője volt. Az új ügyvezető fő feladatának tekinti, hogy a BASF fejlesztéseinek és alkalmazásainak segítségével támogassa a cég hazai és délkelet-európai vevőinek növekedését. Elődje, Dr. Herbert Fisch, a jövőben a BASF hollandiai leányvállalatának, a BASF Nederland B.V.-nek ügyvezetőjeként folytatja