Műhelymunka a Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéken Egy évvel ezelőtt, amikor hasonló címmel összefoglaltam gondolataimat az Agrofórum hasábjain, nem terveztem a folytatást. A cikk megjelenése után meglepően sok viszszajelzést kaptam, bár ismét bebizonyosodott, hogy senki sem próféta a saját hazájában, hiszen az észrevételek inkább az utánpótlásban érdekelt, képzett és alkalmas fiatalokat foglakoztatni vágyó szakemberektől, és nem az oktatóktól jöttek. A dolgozat írása óta – tavaly ősszel még nem volt napi sajtótéma a felsőoktatás átszervezésének kérdése – nálam sokkal illetékesebb döntéshozók, több, a felsőoktatás jövőjét meghatározó, reményeink szerint pozitív döntést hoztak. Változatlanul foglalkoztat azonban az a kérdés, hogy a nemzetgazdaság agrár- és élelmiszeripara számára friss BSc és MSc diplomásokat képező intézetek és tanszékek hogyan tudnak megbirkózni azzal a kettős elvárással, hogy egyetemük kutató egyetem rangjára emelését támogassák és egyúttal azonnal bevethető termelésirányítókat képezzenek. Tegyék ezt a felsőoktatásban dolgozó létszám csökkenése, az idősebb professzorok kötelező távozása, sok intézményben a 40-55 éves generáció hiánya, és a kutató /oktatói arány megbomlása mellett, mely szembe állítható a még mindig élő igénnyel, a nagy létszámú évfolyamok indításával. Hol a helyes arány? Merre orientáljuk fiatal munkatársainkat, hogyan építsék jövőjüket? Keressenek több kapcsolatot, a gyakorlati ágazati háttérrel, vagy óriási energiákkal pályázatokért és nemzetközi társprogramokért küzdjenek impakt faktor minősítésük növelése érdekében (a minősített tudományos publikációk számában a BCE Kertészet Tudományi Kara elismerten élen jár), vagy örüljünk, hogy gyermeket vállalnak és családot alapítanak, és persze vegyék át a hétvégi képzéseket 1-2 szabad napért, amit úgy sem tudnak kivenni. Az anyagi megbecsülésről nem is szóltam, egy fiatal, de már nem pályakezdő adjunktus nettó bére egyetemi diplomával, doktori fokozattal, két nyelvvizsgával, 5-8 éves gyakorlattal 20-25 ezer forinttal haladja meg a 114 ezer Ft-os szakmunkás minimálbért. Hasonló képzettséggel, de kevesebb gyakorlattal egy tanársegéd nettó bére talán épp eléri. Mindezek ellenére, amikor két évvel ezelőtt 2011 őszén az egyetemre kerültem, a Zöldség- és Gombatermesztési a Tanszéken – ahol munkatársaim többsége a harmincas korosztályhoz tartozik – azt tapasztaltam, hogy keményen törekednek az önképzésre, választott szakterületük legújabb tudományos eredményeinek megismerésére és innovatív fejlesztésére. Nagy pályázatok résztvevői, szakmai kapcsolatokat keresnek a kertészeti ágazattal és órarendjük lassan hasonlít egy középiskolás tanáréhoz, egy 13 hetes félévben átlagosan 100-120 aktív óra, plusz a felkészülési idő és a terepgyakorlatok. Folyamatosan keresik emellett a poszt doktori lehetőségeket, a nemzetközi konferenciákon, rendezvényeken való részvétel lehetőségét, persze csak a legolcsóbbakat mert az egyetemi támogatás minimális. Mégis, tanszékünk igazi szakmai műhely, ahol megvalósul – a jelenleg lehetséges keretek között – az oktatás, kutatás és gyakorlat egysége. Részben annak érdekében, hogy megismertessem a tanszéken folyó munkát, részben azért, hogy felkeltsem az érdeklődést kapcsolódó témákban szakmai együttműködések lehetőségére, illetve bemutassam, hogy végzett hallgatóink mely területeken mélyedtek el jobban, álljon itt egy összefoglalás eredményeinkről és céljainkról. Tananyagfejlesztés Tankönyvek, melyek igazi szakkönyvek Komoly feladatot jelent, hogy naprakész felkészülési anyagot tudjunk a hallgatók kezébe adni, figyelmébe ajánlani. A hagyományos – itt a tankönyv vagy jegyzet vidd és olvasd – rendszer már a múlté, az információforrás az internet csatornáitól a színes katalógusokon át a komoly tudományos művekig terjed, és a hasznos tartalmak mellett gyakran félre is visz. Megfelelő alapművek azonban továbbra is szükségesek. A tanszéken az elmúlt 5-6 évben több, az egész szakma számára hasznos, szakkönyvként is ajánlható tankönyv készült, korszerű, naprakész ismeretekkel a zöldségkertészek számára. A teljesség igénye nélkül kiemelnék néhány fontosabbat: ?Levélzöldségfélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest (2011), Terbe István ?Kertészeti és szántóföldi növények fejlődési rendellenességei, Mezőgazda Kiadó, Budapest (2011), Kappel Noémi, Slezák Katalin, Terbe István ?Ökológiai szemléletű integrált zöldségtermesztés. Inter Claster Kht., Kecskemét (2009), Terbe István ?Gombabiológia, Gombatermesztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest (2010), Győrfi Julia Gondolatok a kertészeti felsőoktatásról Ertseyné Dr. Peregi Katalin ?Zöldségvetőmag termesztés Mezőgazda Kiadó, Budapest (2009), Némethyné Uzoni Hanna, Ertseyné Peregi Katalin ?Talaj nélküli zöldséghajtatás. Mezőgazda Kiadó, Budapest (2008), Terbe István, Slezák Katalin Angéla ?A zöldségtermesztés biológiai alapjai. Inter Claster Kht, Kecskemét (2007) Kht., Terbe István Természetesen, az előbb említettek nem a tanszék munkatársainak szakirodalmi tevékenységéről szólnak, hiszen azt számtalan önálló könyvfejezet, magyar és idegen nyelvű tudományos és szakcikk, konferenciakötet és színvonalas, szaktanácsadók számára is hasznos kiadvány fémjelzi. (Akit érdekel, publikációs jegyzékeinken megtalálja). Bemutatja azonban, hogy súlyponti kérdés számunkra az értékes szakkönyvek megírása, szerkesztése, kiadása, melyeket a hallgatók kezébe adva, elvárható hogy az alapismereteket számon kérhetően elsajátítsák. E-learning és elektronikus tananyagok Az oktatási anyagok között jóval nagyobb szerepet kellene játszaniuk, lehetővé téve az interaktivitást, és egyéb, az informatikai háttér adta lehetőségek kihasználását. Ez nemcsak egyetemi szinten, hanem a nemzeti oktatáspolitika szintjén is támogatott program. Az ÚJ SZÉCHENY TERV keretében meghirdetett TÁMOP -41.2.A/1-11/1-20110028 pályázat révén a BCE Kertészet Tudományi Kara is jelentős összeget nyert e-learning tananyagfejlesztésre. Tanszékünk, a ,,Korszerű gombatermesztési technológiák” című magyar és angol nyelvű fejezet megírásával vesz részt a programban. Új kutatási területeink egyikéhez tartozik az az ugyancsak e-learning tananyag készítéséről is szóló, a négy tagország részvételével nyert közös pályázat – EU LLP GRUNDTVIGHORTIS Project (Horticulture in Town for Inclusion and Socialisation) –, mely a Városi Közösségi Kertek céljáról, létrehozásáról, működtetéséről szól. Feladatunk benne az ismeretek átadása (ebbe a kar más tanszékei is bekapcsolódnak, mint az Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéke). Váratlanul nagy az érdeklődés az előadások és a szervezett kertlátogatások iránt. A tanszékünk részvételével szervezett I. Budapesti Közösségi Kertek Napja (2013. október 12.) rendezvényre valamennyi budapesti kerületi polgármester is meghívót kapott. A pályázat teljesítésének feltétele egy angol nyelvű e-learning oktatási anyag elkészítése, ez most van folyamatban. Az e-learning fejezetek azonban nem azonosak az elektronikus tananyaggal, melyek a gyakorlatban, elérhető közös tárhelyekre feltöltött és többnyire pdf formátumú ppt előadások, fényképek esetleg kisebb videók. Ezek előkészítése és folyamatos karbantartása nagyon időigényes. Alkalmazott kutatás Technológiai fejlesztések eredményei Az agrár- és kertészettudományi karok kutatási kihívásának és feladatának, a jelenlegi magyar anyagi keretek és műszaki lehetőségek mellett, reálisan az alapkutatások eredményeit felhasználó alkalmazott kutatási programokat, és a már elért eredmények technológiai adaptációit tartom. Az elmúlt évek során alkalmam volt megfordulni hosszabb-rövidebb ideig 1 héttől 6 hónapig terjedő szakmai utakon híres és meghatározó egyetemeken. Valamennyi, kiemelkedő mezőgazdasági programokkal rendelkezik. Említésre méltó többek között a holland Wageningen University, vagy az USA legrégebben alapított agráregyeteme (1858), az Iowa State University, az University of Colorado Fort Collinsban, ahol a campus területén fekszik az USA össz-szövetségi génbankjának (National Center for Genetic Resources Preservation NCGRP) egyik központja, melynek laboratóriumai a hallgatók rendelkezésére állnak kutatási célra, vagy a csendes-óceáni térség jelentős agrárfelsőoktatási intézménye az új-zélandi Lincoln University. A bonni egyetem sem szégyelli a hagyományos mezőgazdasági kifejezést használni a kar nevében Landwirtschaftliche Fakultät. Mindenhol azt tapasztaltam, hogy bár anyagi erőforrások és kutatási bázis vonatkozásában, laboratóriumi háttérben stb. „fényévekre” vannak tőlünk, nagyon nagy súlyt helyeznek a gyakorlati képzésre, élő szaktanácsadási központokat működtetnek és törekednek eredményeik gyors átültetésére a gyakorlatba. Természetes az is, hogy célzott technológiai fejlesztések kidolgozására és megvalósítására vállalkoznak megfelelő együttműködési keretek között. Ebbe a versenybe mi csak innovációs képességünkkel szállhatunk be. Amikor elkezdtem munkámat a BCE Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékén, örömmel tapasztaltam, hogy itt, Terbe István professzor úr vezetése alatt és irányításával, ez a szemlélet uralkodik, és eredményesen. Nincs lehetőségünk létszámbővítésre, így az oktatói és kutatói feladatok összefolynak, de a fejlesztések eredményei adják az alapját a szak- és diplomadolgozatoknak, az eredményes országos helyezéseknek a Tudományos Diákköri Konferenciákon, és a sikeres doktori cselekményeknek. Az elmúlt években átlagosan évi három PhD dolgozatot védtek meg eredményesen a tanszéken, és ebben az évben is túljelentkezés volt a tanszék doktori programjaira. Milyen témakörökben folytak és folynak eredményes kísérletek, és Tojásgyümölcs FILCAIR hajtató születtek új, a gyakorlat számára is hasznos, tudományos eredmények? ?A 90-es évek második felétől kezdtek elterjedni a talajtól elválasztott termesztéstechnológiák a zöldséghajtatásban. Az okok ismertek, a monokultúra hatásai, a hagyományos fertőtlenítés növekvő költségei, rezisztens fajták hiánya stb. Ez folyamatosan aktív és sikeres kutatási területe a tanszéknek, kapcsolódási témák széleskörűek, tápanyagutánpótlás, alkalmazott közegek, termesztéstechnológia, alkalmas fajták stb. ?A tápanyag-utánpótlás, a racionális műtrágyahasználat kérdése, és ennek hatásai a talajszerkezetre, más vonatkozásban is felmerülnek, e témakörben ma a burgonyafélék sótűrésének vizsgálata, és a talajtényezők hatása a sárgarépa termésmennyiségére és minőségére az aktuális programok. Pályázati támogatással folyik különböző mikrobiológiai készítmények hatásának vizsgálata a szerves talajközegek javítására. ?Önálló terület a klímaváltozással is szorosan összefüggő abiotikus stresszhatások megjelenése és vizsgálata. ?Az új technológiák bevezetése mindig felveti a kérdést, együtt járt-e a fejlesztés a megfelelő fajták kiválasztásával? Viszonylag új megoldás a zöldségfélék oltása. A palánták oltása technikailag már megoldott, de folyamatosak a kísérletek a legjobb alany-nemes kombináció, és ennek a mi viszonyainkra való adaptálásának kérdésében. Az új fajták megjelenésével ez mindig időszerű. Magyarországon egyelőre a dinnye oltása terjedt el, de hamarosan jön a paradicsom és a többi. A közelmúltban védett igen sikeres doktori dolgozat csak kezdete és nem vége ennek a munkának. Terjed az intenzív fólia alatti fűszerpaprika-termesztés, de a technológiai ajánláshoz további korrekt kísérletek szükségesek. ?A tanszéken Balázs Sándor akadémikus úr alapozta meg a gombakutatást, és van folytatás, mint a csiperkefélék családjába tartozó Agaricus blazei termesztésbe vonásának sikeres kísérletei, vagy a Pleurotus eryngii ördögszekér laskagomba termesztéstechnológiájának fejlesztése. Lezárult és doktori védés előtt áll a bioaktív D-vitamin szintézisére képes gombafajok termesztéstechnológiájának fejlesztése c. munka. Jelen kísérletekben a gombatermesztés kritikus pontjainak feltérképezése folyik elsősorban higiéniai szempontból, ez is pályázati támogatással folyó kutatás. ?Érdekes feladat volt a múlt évben, egy passzív rendszerű akvapóniás modellházban levélzöldségek termesztése. Hasznos megfigyeléseinket sajnos egyelőre megfelelő pályázat hiányában nem tudjuk folytatni. ?Rendszeresen állítunk be kísérleteket megrendelésre, saját területen, vagy külső szervezésben, különböző tulajdonságokat vizsgálva új zöldségfajtákkal, melyek többnyire regisztráció előtti információs eredményekkel szolgálnak. ?Az Európai Növényfajta Hivatal (CPVO) által elismert vizsgálati jogosítvánnyal rendelkezünk, mint a NÉBIH akkreditált partnere az új gombatörzsek oltalmi vizsgálataira. Jelenleg is vannak folyamatban új beállított kísérletek. E program alapját a tanszék módszertani kutatásai támasztották alá, melyek biztosítják a nálunk őrzött gombatörzsek szakszerű fenntartását. ?A Soroksári Tangazdaság Zöldség Üzemága feladataink egy részéhez biztos bázist nyújt. Kísérleteink részben ott kerülnek beállításra, és folyamatos szakmai példát nyújtanak elsősorban a szakirányos hallgatóknak. Minden fázisba betekinthetnek, a palántanevelésbe, a hajtatásba, a szabadföldi termesztésbe, vagy akár a paprika magtermesztésbe. ?A mi szakmánkban a tudományosan megalapozott új eredményeket a gyakorlatba átültetni nehéz az ágazat kereteit meghatározó szabályrendszer ismerete nélkül. Ez indokolta, hogy amikor a Közszolgálati Egyetem megalakult, és átvett bizonyos feladatokat a Corvinus Egyetemtől az Agrár-szakigazgatás Szakirány a Kertészettudományi Karon maradt, irányítása ma tanszékünkhöz kötődik. A fentiekben felsorolt feladatok hátterét jelenleg két nagy európai pályázat, két hazai kutatási pályázat és 7 kutatási együttműködési szerződés biztosítja, és további együttműködésekre is nyitottak vagyunk.Szakmai fórumok, szaktanácsadás Mint termesztési kérdésekkel foglakozó tanszék, az elméleti feladatok mellett, igen fontosnak tarjuk az ágazat napi gyakorlatának ismeretét, kapcsolattartást a termelőkkel és kiemelten a szakmai szervezetekkel. Szerencsére ez a törekvés kétirányú, számos fórum ad közös konzultációs lehetőséget. A teljesség igénye nélkül, megemlítem a két utolsó sikeres rendezvényt: a Debreceni Farmer-Expo Hortico Szakkiállítás keretein belül a termelők számára rendezett, „Az integrált növényvédelem kihívásai a zöldség- és gyümölcstermesztésben” című konferencián a zöldségtermesztési konzultáció fiatal tanársegédünk vezetésével a késő délutánba nyúlt. A Szentesi Paprika Napok egyik kerekasztal-beszélgetését, elismert tudással és hozzáértéssel vezetette le másik munkatársunk. Feltehető a kérdés, mindezek után van-e szervezett szaktanácsadás, ha ilyen felkészültek vagyunk. A válasz igen és nem. Nem, mert a tanszék nem szervez és irányít klasszikus értelemben vett szaktanácsadási rendszert. Igen, mert hosszan sorolhatnám azokat a felkéréseket termelői csoportok, cégek, kistermelők, szakmai szervezetek vagy önkormányzatok részéről, akik egy-egy témában előadásokat és ismertetéseket kérnek szakmai rendezvényeiken és továbbképzéseiken. Karunk a 73/2007 (VII. 27.) FVM rendelet értelmében elnyerte 2012. évre a Szakmai Szaktanácsadási Központ címet, ez is megerősítette kompetenciánkat ezen a területen. A szaksajtón keresztül is érvényesül ez a tevékenység, amelyben nemcsak szakcikkekkel vagyunk jelen, hanem munkatársaink szerkesztői, rovatvezetői feladatokat is ellátnak. Öröm az oktatónak, ha sikeres tanítványt lát, különösen olyat, aki maga is sikeres vállalkozást vezet és egyben keresett és elismert szaktanácsadó. Ezt értük meg nyáron, amikor a karunk nyárádszeredai kertészmérnök BSc képzésének 20. évfordulóját ünnepeltük Erdélyben. Meglátogattuk két volt zöldség-szakirányos hallgatónkat. Az egyik sikeres zöldséghajtatással és vetőmag-értékesítéssel egybekötött szaktanácsadó rendszert működtet holland színvonalon, a másik megélhetését találta meg a nálunk tanult gombatermesztésben, emellett kisvállalkozók ellenszolgáltatás nélküli szaktanácsadója és közösség szervezője. Nemzetközi kapcsolatok Mint említettem, a munkatársak többsége harmincas, ez régen még a nemzetközi kapcsolatok keresésének ideje volt. A világ nagyot változott, az ERASMUS és egyéb programok nyitottak a világ felé. Valamennyien megfordultak már külföldi egyetemeken, látták az ott folyó munkát, igyekeznek tartani a kapcsolatokat. Vannak hosszú távú együttműködéseink; csak példának említem a Mendel University-t (Brno/Lednice), kihasználjuk az oktató mobilitás programokat. Ez évben három vendég professzor/oktató fordult meg a tanszéken, a jövő félévben pedig egy oktatónk lehetőséget kapott a kazahsztáni agrárképzési programban. A nemzetközi konferenciák jó lehetőséget nyújtanak a szakmai ismeretek bővítésére, a legújabb kutatási eredmények megismerésére. Amire lehet, pályázunk, így hazai szervezésre is. A hazai szakemberek támogatását élvezve Magyarország sikerrel pályázott az EUCARPIA Paprika és Tojásgyümölcs Munkabizottsága XVI. Konferenciájának megrendezésre – megtiszteltetés és bizalom jele, hogy tanszékünk lesz a főszervező. Valóban szakmai műhely Igen, úgy gondolom valóban szakmai műhely, de nem zárt világ. Örömmel látom a fiatalabb generáció nyitottságát, és együttműködő képességét, nemcsak a kar társtanszékeivel, de tudományterületük egyéb szereplőivel is. Sok kritika éri ma kívülről és belülről is a felsőoktatást. Keveset beszélünk azonban azokról a tehetséges oktatókról/kutatókról, akik az elmúlt tíz évben itthon maradtak, és hivatásuknak tekintik a jövő nemzedékének oktatását, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy hiteles, tudományos eredményekkel alátámasztott ismerteket közvetítsenek. Nem futamodnak meg az átmeneti nehézségek láttán, terveik vannak a jövőre és keresik a megoldásokat. Az idősebb pályatársak kötelessége, hogy ezeket a szakmai műhelyeket fenntartsák, támogassák és erősítsék a bizalmat a fiatalokban, hogy érdemes a saját és közösségük jövőjéért dolgozni. ¦ Tudja, hogy kié a legmeghatározóbb szója genetika