Óvári gazdászok találkozása a jövőjükkel – A Precíziós Agrártájolón jártunk
A pilisvörösvári születésű Ziegler István példája tökéletesen megmutatja, milyen lehetőségeket rejt egy olyan alkalom, amikor az egyetemi oktatás és a piaci, gyakorlati oldal összetalálkozik. Az április közepén Mosonmagyaróváron megrendezett Precíziós Agrártájoló számos tekintetben segítette a Széchenyi István Egyetem hallgatóit, de a megjelent kiállítókat is. Amíg utóbbiak a jövőbeli munkatársakat kereshették, addig a hallgatók a rendezvény idején innovatív technológiákkal ismerkedhettek meg, és naprakész tudást szerezhettek a hazai mezőgazdaság kiváló cégeitől és azok képviselőitől.
A precíziós nemesítésé a jövő?
A precíziós nemesítést életre hívó körülmények közé sorolhatjuk a klímaváltozás folytán megváltozó termesztési körülmények okozta nehézségeket, a versenyképesség megtartását is. Riportunkban e biotechnológiai metodika kapcsán kérdeztük Prof. Dr. Palkovics Lászlót, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanárát.
A sárgarozsda problémát okozhat - érdemes figyelni!
A sárgarozsda-fertőzések intenzitása az idei vegetációban nem volt kifejezett. Mi mégis felkerekedtünk, és kihasználva Hertelendy Péter növényorvos országjáró mivoltát, találtunk egy olyan kísérleti parcellát, ahol a gomba nagy mennyiségben van jelen.
Tönke az ,,áldozat", egy meglehetősen hosszú tenyészidejű gabonánk. Míg a videó készültekor (június 5.) kenyérbúzáink zöme már túl van a virágzáson, és tejes érés, vagy annak végén jár, lehetséges, hogy ezeket a hosszú tenyészidejű búzákat csak augusztusban fogják aratni... a sárgarozsda pedig a hosszú tenyészidejű gabonákat kedveli.
Ilyen volt az idei gyümölcsszezon - milyenek a jövőbeli kilátások?
2020. augusztus 27. 08:47
A 2020-as gyümölcstermesztési szezont talán minden eddiginél nagyobb bizonytalanság jellemezte. Ebben az ágazatban nem csak a koronavírus járvány okozott gondot. Az erős és sok napon át tartó tavaszi fagyok, majd a hosszú száraz időszak után a júniusban egyszerre lezúduló csapadék sok gyümölcsöt tönkretett idén. Vajon van még perspektíva az ágazatban? Merre kell a termelőknek fejlődni és van-e kereslet a magyar gyümölcsre?
A cseresznye-levéltetű ellen elkéstünk
Hogy mikor és hogyan lehet a levéltetvek elszaporodását és kártételét elkerülni, valamint kell-e félni, hogy a trehány, védekezni lusta szomszéd fáiról átjöhetnek a levéltetvek a mi gyümölcsösünkbe, ezekre a kérdésekre adja meg a választ Hertelendy Péter növényorvos ebben a videóban.
Takarónövények a talajművelés nélküli növénytermesztésben - Notill technológia (2. rész)
A minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológia alapja a megfelelő takarónövények kiválasztása, hiszen a nehéz vasak munkáját, és az inputanyagok kiváltását is ezek végzik. A Somogy megyei Pusztakovácsiban, Berend Ferenc földjein a kísérletek során a talajművelő retek, a lóbab, a homoki zab, a takarmányborsó és a facélia kombinációja vált be. A nagyrészt télen kifagyó növények mindegyikének megvan a maga szerepe abban, hogy a kultúrnövények számára kedvezőek legyen az adottságok a direktvetéstől, egészen az aratásig.
Óvári gazdászok találkozása a jövőjükkel - A Precíziós Agrártájolón jártunk
A pilisvörösvári születésű Ziegler István példája tökéletesen megmutatja, milyen lehetőségeket rejt egy olyan alkalom, amikor az egyetemi oktatás és a piaci, gyakorlati oldal összetalálkozik. Az április közepén Mosonmagyaróváron megrendezett Precíziós Agrártájoló számos tekintetben segítette a Széchenyi István Egyetem hallgatóit, de a megjelent kiállítókat is. Amíg utóbbiak a jövőbeli munkatársakat kereshették, addig a hallgatók a rendezvény idején innovatív technológiákkal ismerkedhettek meg, és naprakész tudást szerezhettek a hazai mezőgazdaság kiváló cégeitől és azok képviselőitől.
KWS hibridek az élvonalból
A KWS Magyarország Kft. Vecsésre, az Airport Hotel Stációba invitálta a magyar agrármédia képviselőit, hogy bemutassa a cég elmúlt 25 évének legfontosabb szakmai sikereit a kukoricahibridek területén.
Lehet napraforgót termeszteni talajművelés nélkül?
Szeptember végén egy Somogy megyei no-till napraforgótáblában így kezdte meg a munkát Berend Ferenc kombájnja. A kukoricával és a kalászosokkal ellentétben az olajos növény termesztésében nem kedvezőek a 2020-as gyakorlati tapasztalatok a talajművelést szinte teljesen elhagyó technológiával. Vityapusztán a termésátlag ezúttal alig érte el a hektáronkénti 3 tonnát, aminek okát a három éve min-till és no-till rendszerben termelő gazdálkodó még keresi. Ez az eredmény ugyanis most először alulmaradt a művelt területekkel szemben.
