Miért nem fejlesztett erőteljes lombot a gömbjuhar?

Agrofórum Online

2006-ban ültettük el gömbjuhar csemeténket az utcára, a kerítés elé, és mostanra a remélt árnyékot és szépséget adta. Tavalyig, az idén tavasszal, az ígéretes virágba borulás után, még mostanra sem fejlesztett magának lombozatot. Nem tudom mi történhetett, a törzsön nem látok semmi nyomot és a levélkék is olyanok mintha minden rendben volna, csak meg vannak ereszkedve és feltűnően ritkán vannak. Kérem segítségüket abban, hogy mi lehet a probléma?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

Keveset tudunk az utcára ültetett fa ápolásáról. Azt említette levelében, hogy már tavaly is gond volt a gömbjuharfa kilombosodásakor, idén pedig még mostanra sem fejlesztett lombozatot, csak a termései láthatók a fán.

A csatolt képeken az látszik, hogy a fa alatt cserjék, bokrok nőnek, azokon nem tűnik fel elváltozás. Olyan nem szokott előfordulni, hogy egy fa nem fejleszt lombot, leveleket, csupán virágot és termést, hiszen a termések kineveléséhez tápanyagra van szüksége, amit a levelek asszimilálásával biztosít. Gondolom, hogy valamilyen öntözést alkalmaznak a fánál és az alatta lévő évelőknél.

Gömbjuhar (Fotó: a kérdező felvétele)

A képen az látszik, hogy a juharfa gömbkoronája igen sűrű, egymásra nőttek az oldalágak, nincs helyük, nem kapnak fényt. A gömbkorona ápolásánál kétféle metszést szoktak ajánlani: ha túl terebélyes a korona, akkor az oldalágak visszavágása lehet indokolt. Azok hosszát, a fakorona méretét a tulajdonos határozza meg a hely adottságától függően, itt a légi vezeték távolsága lehet döntő. A másik ajánlott beavatkozás pedig az oldalágak ritkítása. Jelen esetben ez lenne a megoldás. A korona olyan sűrű, hogy helye sincs az elágazásoknak, nem jut be a fény, ami a normális növekedésnek az alapfeltétele.

Gömbjuhar sűrű ágrendszere (Fotó: a kérdező felvétele)

Jelenlegi állapotában az ágak egyharmadát ki kellene metszeni, ritkítani, hogy életteret, levegőt és fényt kapjanak a megmaradtak. A kiritkítást arányosan javaslom elvégezni, hogy egyenletes sűrűségben maradjanak ágak, vesszők és hajtások. Most még néhány napon belül érdemes a vékonyabb (fiatalabb), 1-2 éves részeket eltávolítani. Télen, tavasz előtt pedig az akkori koronát javaslom tovább ritkítani, akkor már a 3-4 éves fás részek kimetszésével.

Gondot kell fordítani a rendszeres öntözésre is, csapadékmentes és meleg időjárás esetén különösen. A gömbjuhar sekélyen gyökeresedik, gyökérzete viszonylag magasan helyezkedik el, eső hiányában 7-10 naponta nagy vízadaggal öntözzék be a fát. Öntözés mellett a tápanyagpótlást is javaslom: N, P, K és mikroelemeket is tartalmazó műtrágyával lássa el a fát és aljnövényeit tavasz elején vagy ősszel, hogy harmonikusan fejlődjenek a növények.

Kiemelt kép: a kérdező felvétele

Hobbikert: érdemes-e csávázott vetőmagokat vásárolni és felhasználni?

2019. február 1. 04:38

Sz. Kamilla kérdése: Vetőmagválasztáskor gyakran tapasztaltam, hogy bizonyos magtételek csávázottak. Érdemes-e csávázott vetőmagokat vásárolni és felhasználni?

Világszerte csökken a talaj foszfortartalma az erózió miatt

2020. november 1. 10:37

Egy tanulmány szerint a mezőgazdaságban a globális foszforvesztés több mint 50 százaléka a talaj eróziójának tudható be.

„Drágán termelni és rosszul nősülni mindenki tud”….

2022. január 14. 08:31

Az áremelkedésekkel a nyersanyag ciklusok lökéshullámai elérték a mezőgazdaságot is. Ráadásul a globális ellátási láncok akadozása a hullámzást csak fokozza.

Mennyi műtrágyát igényelnek a kaszálók?

2020. június 25. 11:47

Egy tipikus franciaperjés kaszáló, amit háromszor kaszálnak egy évben, mintegy 100-130 kg/ha nitrogént igényel. Egy ötszöri vágású, túlnyomórészt angolperjéből álló kaszáló viszont a talajból már akár több, mint 300 kg nitrogént is kivonhat hektáronként. A kijuttatott nitrogén először mindig a többlet szénatermésben jelenik meg. Csak az optimális termés (szénamennyiség) elérése után kezdi el a további kijuttatott nitrogén a fehérjetartalmat is növelni.