Almafák ágain, koronájában mik okozhatnak sejtburjánzást, daganatokat? Hogyan ismerhetők fel és kezelhetők?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A tavaszi metszéskor észlelik sokan a fáikon már gyakran korábban is ott lévő elváltozásokat, és ellenük gyors megoldást keresnek. Minden betegségre jellemző, hogy a lehető legkorábban alkalmazott védekezés a leghatékonyabb, ezért törekedni érdemes az elváltozás korai felfedezésére és eltávolítására.
Nincs olyan növényvédő szer – sem rovarölő, sem gomba- vagy baktériumölő szer – forgalomban, ami fás növények szöveteibe felszívódna, és a károsítóktól mentesítené, meggyógyítaná a már sérült szöveteket. Ezért a fás beteg szövetek mentesítése azok ki/levágásával lehetséges, amennyiben egyáltalán szükséges.
Az almafánál, elsősorban bizonyos fajtáknál (Gála) és törpésítő alanyoknál (M 9, M 26) gyakori a burrknot néven ismert sejtburjánzás. A daganatszerű képlet kezdetben csupán alig kiemelkedő, felülete sima. Fejlődésével erőteljesen felemelkedő, kör alakú, és egyenetlen felületű, sok apró csomóból álló, daganattá alakul. Ekkor alakja kör vagy ahhoz hasonló, de kissé szabálytalan alakú. A daganatos képletben léggyökerek (járulékos gyökerek) is képződhetnek. Élettani elváltozás, nem kórokozó váltja ki a betegséget, viszont oltással terjeszthető. Az érintett fáknál elsősorban fatörzsön és ágaknál is képződik, és a fán krónikusan megjelenik, a fa élete végéig hordozza ezt a tulajdonságát. Megfigyelések szerint a fa környezetének bizonyos körülményei befolyást gyakorolnak a betegség megerősödésére: árnyékos, sötét helyen és párás körülmények között élő fáknál gyakori fellépése.
Megelőző védekezésül javasolt a fák környezetében lévő aljnövényzet gondozása, méretének szabályozása, a fák lombjának szellősen, lazán történő metszése. Biztosítani kell a fák koronájában az akadálytalan légmozgást és a napfény bejutását. A még apró, lapos, lencse méretű, sima felületű daganatok a fa károsodása nélkül kimetszhetők. A beavatkozásnál fontos betartani a higiéniai szabályokat, a sebfelület fertőtlenítése és sebkezelővel végzett lezárása nélkül másodlagos károsítók telepedhetnek meg.
Hasonló daganatokat okozhatnak az elterjedt és ismert vértetvek (Eriosoma lanigerum) is almafákon. Szívogatásuk hatására fejlődnek ki a különböző méretű és egyenetlen felszínű daganatok. Törzsön, ágakon és a talaj felszínén növő gyökereken is előfordulnak jellegzetes telepei, melyekben a gyapjas, szöszös testű tetvek is feltűnnek. A fák kérgén elsősorban sebzéseknél telepednek meg, ott alkotják telepeiket, ezért korábbi sebeknél érdemes keresni. Vértetvek ellen téli időszakban olajtartalmú rovarölő szerekkel lehet hatékonyan védekezni. A téli lemosó permetezés, amennyiben olajtartalmú szerekkel történik, védő hatást nyújt ellenük is. A gyenge vértetűfertőzés ellen elegendő a helyi beavatkozás, csak a jól körülhatárolt telepeik kezelése is.
