Nőtt a mezőgazdaság teljesítménye 2018-ban (1.)

Több gabona és gyümölcs termett, napraforgóból és zöldségekből viszont kevesebbet takarítottak be. Az élő állatok közül a szarvasmarhák száma tovább nőtt, a sertéslétszám nem változott, a baromfiállomány csökkent. A ráfordítási árak jobban emelkedtek, mint a termelői árak.

A GDP bővüléséhez a mezőgazdaság is hozzájárult

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,6%-kal járult hozzá 2018-ban. A bruttó hozzáadott értékből 4,3%-ot adott az agrárium, a beruházásokban 4,1, a foglalkoztatásban 4,8% volt az aránya.

A mezőgazdaság kedvezően változtatta a nemzetgazdaság összteljesítményét, a GDP bővüléséhez 0,2 százalékponttal járult hozzá. A nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 5,3%-kal nőtt (1. ábra).

1. ábra A mezőgazdaság hozzájárulása a GDP volumenének éves változásához

2018-ban a munkaerő-felmérés adatai szerint a mezőgazdaságban 215 ezer főt foglalkoztattak, valamivel kevesebbet, mint az előző évben.

Az élelmiszeripar a GDP előállításából 1,8%-kal részesedett 2017-ben. Az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,2%-át adta a teljes nemzetgazdaságénak, ebben az elmúlt években nem volt számottevő változás. A 2018. évi előzetes adatok szerint a beruházások 2,6%-át fordították az élelmiszeripar fejlesztésére, és a foglalkoztatottak 3,2%-a dolgozott az ágazatban (1. táblázat).

1. táblázat Az élelmiszer-gazdaság helye a nemzetgazdaságban

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágnak a GDP termeléséhez való hozzájárulása 2005. évi átlagáron 2018-ban 846 milliárd forint (3,1%) volt. Ez 2010 óta a második legmagasabb érték (2. ábra).

2. ábra A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág hozzájárulása a GDP termeléséhez 2005. évi átlagáron

A nemzetgazdasági átlag alatt emelkedett a beruházások volumene

2018-ban az előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság összes beruházási értéke 8.495 milliárd forint volt, ebből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 348 milliárd forinttal (4,1%), az élelmiszeripar 224 milliárd forinttal (2,6%) részesedett (3. ábra). A nemzetgazdaság beruházási volumene 17, a mezőgazdaságé 8,3, az élelmiszeriparé 1,2%-kal nőtt.

3. ábra A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és az élelmiszeripar beruházási teljesítménye folyó áron

Anyagi-műszaki összetétel alapján a mezőgazdaságban a beruházások 53%-át gépek, 24%-át épületek tették ki. Az előbbiek volumene 4,5, az utóbbiaké 37%-kal bővült. A tenyészállat- és ültetvényberuházás a teljes beruházási érték valamivel több mint ötödét adta, volumene elmaradt az egy évvel korábbitól. Az élelmiszeriparban a teljesítményérték 67%-át gép-, 31%-át épületberuházásra fordították. A gépberuházás volumene 5,5%-kal nőtt, az épületeké 8,6%-kal csökkent 2017-hez viszonyítva.

Kevesebb szőlő-, több erdő- és gyepterület

A földhasználat szerkezetében hosszabb távon figyelhetők meg változások. A szántóterület (4 millió 334 ezer hektár) és a művelés alól kivett terület nagysága 2010 óta nem változott jelentős mértékben. A szőlő (71 ezer hektár), a konyhakert és a nádasok területe visszaszorult, az erdőké és a gyepeké nőtt (4. ábra).

4. ábra A szántó átlagárának alakulása megyénként az előző évhez képest, 2017 (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján)

Mérséklődött a földforgalom és az áremelkedés mértéke is

2017-ben a termőföld-értékesítés volumene visszaesett a két évvel korábbi szintre, amiben közrejátszott az is, hogy a 2016-ban élénk termőföldforgalmat eredményező Földet a gazdáknak! elnevezésű kormányzati program lezárult. Az értékesített mező- és erdőgazdasági földek területe 73 ezer hektár volt, a 2016. évinek közel harmada. A termőföldárak növekedése kisebb mértékben, de tovább folytatódott, 2017-ben az árak átlagosan 5,6%-kal voltak magasabbak, mint 2016-ban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1 millió 351 ezer forint volt hektáronként. A szőlő ára hektáronként 16, a gyümölcsösé és az erdőé 12–12, a gyepé 9,7%-kal lett magasabb. Az értékesített szántó átlagára Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,7–1,8 millió forint/hektár), illetve Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a legalacsonyabb (700–900 ezer forint/ hektár) (5. ábra).

5. ábra A szántó átlagárának alakulása megyénként az előző évhez képest, 2017 (A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján)

A földbérleti díjak emelkedése is mérséklődött: egy hektár szántó éves bérleti díja 52.300 forint volt, 5,8%-kal több a 2016. évinél. 2017-ben Hajdú-Biharban és Tolnában lehetett legdrágábban szántót bérelni, hektáronként 70.900, illetve 70.100 forintért. Nógrád és Veszprém megyében a szántók bérleti díjai jelentősen elmaradtak az átlagtól: előbbiben 31.500, utóbbiban 35.600 forintot kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért.

Egyre több takarmánynövényt vetnek a gazdálkodók

2018-ban a vetésszerkezet összességében az előző éviekhez hasonlóan alakult, de egy-egy jelentős mértékű változás is előfordult. Az ipari növények területe csökkent, a napraforgót kisebb területen vetetették, mint az előző évben. A repce területnövekedése tovább folytatódott, több mint tizedével nagyobb méretű szántón termesztették mint 2017-ben. 2015 óta több mint 40%-kal nőtt a takarmánynövények vetésterülete, ezáltal részesedésük a vetésszerkezetben 10%-ra emelkedett. Elsősorban a szénák, azon belül a lucerna területe lett nagyobb, amiben szerepet játszik az ökológiai területek kötelező kijelölésére vonatkozó ún. zöldítési program is. Közben a burgonya vetésterületének zsugorodása 2018-ban tovább folytatódott.

Több gabonát takarítottak be

2018-ban közel 2,4 millió hektáron 15 millió tonna gabonát takarítottak be, 5,7%-kal többet, mint 2017-ben. A termésmennyiség megközelítette az előző öt év átlagát, annak ellenére, hogy évtizedek óta a legkisebb volt a betakarított terület.

Kukoricát az egy évvel korábbinál 4,6%-kal kisebb területen, 944 ezer hektáron termesztettek, erről összesen 8,0 millió tonnát takarítottak be, 18%-kal többet, mint az előző évben. Az ötéves átlagot is meghaladta a mennyiség, köszönhetően a rendkívül magas, 8 tonna feletti hektáronkénti átlagtermésnek.

2018-ban búzából az előző évivel megegyező mennyiséget, 5,2 millió tonnát arattak, a betakarított terület 6,6%-kal emelkedett. A növény termésátlaga az előző évinél alacsonyabb volt (5,1 tonna/hektár), azonban ez abszolút értelemben nem jelent rossz eredményt, az ezredforduló óta csak 4 alkalommal volt ennél magasabb. Az árpa területe (244 ezer hektár) 8,8%-kal kisebb, 1,1 millió tonnás hozama közel ötödével kevesebb volt az előző évinél (6. ábra).

6. ábra A főbb gabonafélék termésmennyiségének alakulása

A mérséklődő kereslet miatt kevesebb napraforgót termesztettek

2018-ban az olajos magvúak közül a napraforgó betakarított területe csökkent, a repcéé tovább nőtt. A napraforgó mennyisége (1,8 millió tonna) 9,4%-kal kevesebb volt, a gazdálkodók így reagáltak a világpiaci kereslet és az árak mérséklődésére. A repce termése ezzel szemben nőtt, először érte el az 1 millió tonnát (7. ábra).

7. ábra A napraforgó- és a repcemag termésmennyiségének alakulása

A cukorrépa területe több évi növekedés után 2018-ban 16%-kal csökkent, mennyisége 942 ezer tonna volt, ötödével kevesebb, mint az előző évben.

Visszaszorulóban a burgonyatermesztés

Tovább folytatódott a burgonya területének és mennyiségének évek óta tartó csökkenése, 2018-ban összesen 305 ezer tonna termett, 11%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

A zöldségek mennyisége 2,9%-kal csökkent, összesen 1,6 millió tonnát takarítottak be, a gyümölcsfélék termése azonban nőtt, 848 ezer tonnát szüreteltek a gazdálkodók. Ezen belül almából 42%-kal több, összesen 675 ezer tonna termett (8. ábra).

8. ábra A burgonya, a szőlő és az alma termésmennyiségének alakulása

Növekszik a húshasznú szarvasmarhatartás szerepe

2018. december 1-jén 885 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdálkodók, 1,7%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A 2011 óta tartó folyamatos állománygyarapodásnak köszönhetően az állatlétszám 30%-kal volt magasabb 2018 végén, mint 2010-ben. Az ágazatra pozitív hatást gyakorol a kedvező nemzetközi piaci, valamint a támogatási környezet is. A tehénállomány (403 ezer) egy év alatt 2,1%-kal emelkedett. Ebből a tejhasznú tehenek száma (208 ezer darab) az elmúlt egy év során nem változott jelentősen, a húshasznú állomány (164 ezer darab) viszont 9,0%-kal emelkedett, az ilyen irányú tartás évek óta bővül (9. ábra).

9. ábra A tehénállomány alakulása hasznosítás szerint

A hazai sertésállomány nagysága valamivel 2,9 millió alatt volt 2018. december 1-jén, az előző év

azonos időpontjához képest nem változott. Az anyakocák száma (178 ezer) egy év alatt 3,7%-kal emelkedett.

A baromfiállomány 2018 végére 2,2%-kal, 39,7 millióra csökkent. Az állomány 77%-át adó tyúkok száma (31 millió darab) elmaradt az egy évvel korábbitól. A kacsaállomány növekedése folytatódott, számuk 2017 decemberéhez képest 4,2%-kal nőtt, és megközelítette a 4,9 milliót. A lúdállomány 12%-kal bővült, számuk 1,3 millió volt. A 2,8 milliós pulykaállomány 2,1%-kal csökkent az előző év azonos időpontjához képest.

2018 végén a juhok száma 1,1 millió volt, 3,3%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyaállatok száma (798 ezer darab) kismértékben csökkent (10. ábra).

10. ábra A decemberi állatállomány alakulása (2010=100%)

2018. december 1-jén az ország lóállománya 52 ezer, ezen belül a kancaállomány 27 ezer volt. A kecskeállomány egy év alatt 14 ezerrel csökkent, számuk december 1-jén 65 ezret tett ki. Az 1,2 milliós házinyúlállomány 9 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A tél kezdetén a vágógalambok száma 189 ezer, a méhcsaládoké 867 ezer volt.

Emelkedett a vágások száma és az állati termékek termelése

2018-ban az előzetes adatok szerint a hazai vágóállat-termelés 6,7%-kal 1,6 millió tonnára nőtt. A 2017-ben történt megtorpanás után ismét emelkedett a vágások száma, a szarvasmarháé 6,6, a sertéseké 2,1, a baromfiaké 11%-kal nőtt. A vágóállat-termelésből a vágóbaromfi 54, a vágósertés 37%-kal részesedett. 2018-ban harmadával több baromfit vágtak le, mint 2010-ben.

A gazdaságok az állati termékek közül tehéntejből – az előző évivel azonos mennyiséget – 1,9 milliárd litert, a tyúktojásból 2,5%-kal többet, összesen 2,5 milliárd darabot termeltek (11. ábra).

11. ábra A vágóállat- és állatitermék-termelés alakulása (2010=100%)

A ráfordítási árak a termelői áraknál nagyobb mértékben nőttek

2018-ban az előzetes adatok szerint a mezőgazdasági termelői árak 2,7%-kal emelkedtek. A növényi termékek 5,8%-kal drágábbak, az állatok és állati termékek 2,2%-kal olcsóbbak lettek (12. ábra).

12. ábra A mezőgazdasági termékek termelőiár-indexe (2015=100%)

A búza ára 12, a kukoricáé 6,8%-kal emelkedett. A napraforgómag ára az elmúlt években folyamatosan csökkent (2018-ban 2,7%-kal), és a repcéé is elmaradt 3,8%-kal az előző évitől. A világpiacon bőséges kínálat, illetve jelentős készletek alakultak ki, ami az árakat is lefelé mozgatta. A paradicsom ára az elmúlt években csak mérsékelten változott, 2018-ban azonban 12%-kal drágult. A gyümölcsfélék között jelentős súllyal rendelkező alma ára évről évre nagymértékben ingadozik: árszínvonala 2018-ban 33%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, ami komoly feszültségeket szült az almatermesztők és a felvásárlók között (13. ábra). A szőlő termelői ára 8,0%-kal csökkent. A burgonya ára ezzel szemben 17%-kal nőtt, a csökkenő hazai termés helyett egyre inkább az importáru fedezi a belföldi szükségleteket.

13. ábra Az alma termesztése és felvásárlási átlagára

Az állatok és állati termékek ára 2018-ban 2,2%-kal kisebb lett. Az élő állatok ára 3,7%-kal maradt el az előző évitől, főként a vágósertés 10%-os árcsökkenése miatt. A vágómarha, a vágóbaromfi ára nem változott jelentősen. Az állati termékek átlagos árszínvonala összességében csak mérsékelten emelkedett (14. ábra). A tej ára az előző évi szinten maradt, a tojásé kismértékben nőtt.

14. ábra A mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei főbb termékcsoportonként (2015=100%)

2018-ban a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai az előző évhez viszonyítva 4,8%-kal nőttek. A folyó termelőfelhasználás és a mezőgazdasági beruházások költségei egyaránt emelkedtek. A folyó termelőfelhasználáson belül a műtrágya ára 3,7%-kal nőtt, az energia és kenőanyagok ennél is erőteljesebben, 7,4%-kal drágultak. Többet kellett fizetni a takarmányokért, a vetőmagokért és a növényvédő szerekért, valamint az állatgyógyászati készítményekért is. A mezőgazdasági beruházásokon belül elsősorban az épületberuházások áremelkedése volt meghatározó (9,4%), összefüggésben az építőipari árak általános emelkedésével. 2018-ban a mezőgazdasági ráfordítási árak a termelői áraknál nagyobb mértékben nőttek, előbbi 2,1 százalékponttal nagyobb mértékben, mint utóbbi.