Lesz-e jövője a magyar kukoricatermesztésnek? – Befejeződött a kukorica betakarítása Lengyeltótiban
Az utolsó kukoricatáblán dolgozik a kombájn a lengyeltóti kertek tövében október 24-én. Légrádi Miklós ismét egy sikeres évet zárhat Somogy megyében, aminek a szigorú, talajnedvesség-megőrző technológia, a szántás nélküli talajművelés és a mulcsba vetés az alapja.
Növényvédelem a bioszőlész szemével
A biológiai növényvédelem eredményessége szőlőben sokak számára a mai napig megkérdőjelezhető. De a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen technológiai megközelítéssel is nagy sikerrel megóvható a borászati alapanyag. Dobosi Dániel, a szentantalfai Dobosi Pincészet alapítója 2003-ban, 15 ha-ral, pontosabban, biztonsági okokból, annak a felével indult el a biológiai növényvédelem útján.
Fagyos, száraz tavasz: hogy állnak az őszi vetésű növények a szántókon?
Az idei tavasz nem kíméli az ősszel vetett szántóföldi kultúrákat. A gabonaféléknek és a repcének is hiányzott a téli hótakaró, a tavaszi fagy viszont már kevésbé. Most pedig a száraz időben a kártevők elleni védekezésre kell alaposan felkészülniük a termelőknek. A Kartali Mezőgazdasági Szövetkezet növényvédelmi szakmai vezetőjét, Sánta Attilát kérdeztem az idei év eddigi tapasztalatairól.
A buxus meddig működhet: avagy a puszpángmoly kártétele
A múlt, és helyenként napjaink kedvelt dísznövénye a puszpáng, vagy buxus, ám ennek a dekoratív, dús zöldtömeget adó, a parkokat szimbolizáló növénynek jelentős kártevője a selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis). Mik a védekezés lehetőségei?
A búza fahéjbarna levélfoltosságára figyelnünk kell
Tárkány mellett jártunk, és egy búzaállományban érdekes tünetekre lettünk figyelmesek. Gondolhatnánk, hogy az élettani sárgulást kaptuk ,,puskavégre", de tüzetesebben megvizsgálva az elváltozást, a diagnózis a fahéjbarna levélfoltosságra esett...