Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban az alma fogyasztása csökkenő tendenciát mutat, miközben a termésmennyiség nem csökken, sőt egyes helyeken növekszik. Lengyelországban, Európa legnagyobb termesztőjénél az almafogyasztás évek óta stagnál. Németországban, Franciaországban, Spanyolországban egyre kevesebb almát fogyasztanak. Olaszországból ellentmondó információk érkeznek. Egyesek szerint nő, mások szerint itt is csökken a fogyasztás. Meg lehet-e állítani a fogyasztás további csökkenését ezekben a térségekben? Ha igen, hogyan? Nem elegendőek a különböző reklámfelületeken és a közösségi médiákban megjelenő hirdetések. Offenzívára, új ötletekre és sok pénzre van szükség, hogy a fogyasztásélénkítés hatásos legyen. Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsia legtöbb országában és Oroszországban az almafogyasztás nem csökken, hanem növekszik. Ráadásul sok helyen nem alkalmasak a környezeti feltételek az almatermesztésre, de szívesen fogyasztják, és van is rá fizetőképes kereslet. Európa és Észak-Amerika fölöslegeit ezeken a helyeken lehet értékesíteni, mint ahogy sok régióban el is kezdték termékeik exportpiacainak kiépítését ilyen irányokba. Ez azonban sok és fáradságos munkával jár. A nemzetközi kereskedelem bővülése ellen hat, hogy sokfelé egyre nagyobb kereslet van a helyi termékek iránt, a környezettudatos vásárlás nevében. Időnként a politika is beleszól a folyamatokba. Az oroszországi beszállítási tilalom például 2014 után alaposan átrendezte a nemzetközi piacot. Olyan nem várt események is befolyásolják a folyamatokat, mint egy világméretű járvány. Cikkem írásakor érkezett a hír, hogy a koronavírus miatt lezárták Olaszország határait, egyelőre nem szállítanak exportra termékeket. Szlovénia máris új beszállítókat keres, akik friss zöldséget és gyümölcsöket tudnak nekik szállítani. Ezeket eddig nagy mennyiségben Olaszországból vették meg.
A gyümölcstermesztésnek környezetkímélőnek, versenyképesnek és jövedelmezőnek kell lenni. A jövedelmezőséget veszélyezteti, ha egyik oldalról növekednek a termesztési költségek, mert egyre intenzívebb ültetvények kellenek, a másik oldalról pedig nyomottak az árak. A szupermarketek diktálják ugyanis az árakat, mert ott vásároljuk a legtöbb gyümölcsöt. Ma már a fejlett országokban 70-80%-ra becsülik az arányukat. Hogyan tudjuk a költségeinket csökkenteni? Ha nő a hektáronkénti hozam, ezen belül az első osztályú áru mennyisége. A korszerű, intenzív ültetvényekben azonban sok helyen már nem fokozható tovább a terméshozam, elérték ennek észszerű felső határát. Megoldás lehet a jövedelmezőség javítására, ha magasabb árat tudunk elérni. Ehhez össze kell fogni a termesztőknek, hogy jobb alkupozícióba kerülhessenek a kereskedőkkel szemben. A túltermelés okozta árutöbbletet a szupermarketek akciós árakkal akarják levezetni. De így a termesztőnek sem tudnak sokat fizetni. Ördögi kör. Piaci rések, különleges igényeket kielégítő gyümölcsök, közvetlen értékesítés, internetes értékesítés. Mind új lehetőségeket nyithatnak, de ezeket ma még nem használja ki eléggé a szakma.
Fogyasztói szokások
A fogyasztói szokások, igények is változnak. A friss alma piacon Európában is egyre inkább a keményebb húsú, édesebb karakterű gyümölcsök a keresettek. Ez a tendencia Amerikában már régen megfigyelhető. Így a Jazz, a Honeycrunch, a Red Delicious fajták iránt növekszik a kereslet, és a Golden Delicious túlsúlya csökken. A felmérések szerint a fogyasztást sok tényező befolyásolja. Az alma ugyan az év minden napján ott van a szupermarketek polcain, mégis megfigyelhető egy időbeni hullámzás a fogyasztásban. A szeptember eleje és május vége közötti időszakban naponta sokkal több fogy, mint a nyári hónapokban. Az ünnepek hatása is megfigyelhető. Karácsony, újév, húsvét közeledtével növekszik a kereslet. A nagy családokban több az egy főre jutó almafogyasztás, mint az egy- és kétfős háztartásokban. Vannak bíztató jelek, amelyekre érdemes odafigyelni. Hollandiában a 9 és 18 év közötti korosztály ma több almát fogyaszt, mint 10 évvel ezelőtt. Az ettől fiatalabb korosztály is kulcsszerepet játszik a fogyasztásélénkítésben. Ha értelmes propagandával már a kisgyerekeket rászoktatjuk az almafogyasztásra, ezt idősebb korban is folytatni fogják. Változnak a fogyasztói preferenciák a küllem tekintetében is. Míg 2000 előtt Nyugat-Európában messze a Golden Delicious fajta volt a legkeresettebb, ma már egyre többen választják a piros almákat. Speciális fogyasztói igények kielégítésével is növelni lehet a fogyasztást. Külön reklámmal alátámasztva érdemes forgalmazni a piros húsú, a különleges alakú, vagy héjszínű, valamint az extra kisméretű, de kiváló ízű fajtákat „sulialma”-ként. Ahol nő a fizetőképes kereslet, ott egyre inkább a minőség lesz a szempont a vásárlás során a gyümölcsök kiválasztásánál, nem az ár. Így előtérbe kerülhetnek a klubfajták is. Az első klubfajta a Pink Lady volt, amit számos újabb követett.
Mennyi alma terem a világban?
A legutóbbi években a világ összes almatermése meghaladta a 80 millió tonnát. 2014-ig a termésmennyiség növekedése folyamatos volt, azóta azonban stagnálás, sőt egyes években visszaesés tapasztalható. Húsz év alatt a 30 millió tonnával növekedett a világ almatermése, 1995 előtt 50 millió tonna alatti mennyiségeket regisztráltak. Ez évente 2-2,5%-os növekedést jelentett, a fogyasztás azonban nem nőtt ilyen ütemben. Európában évente átlagosan 12-14 millió tonna alma terem, a fogyasztás pedig alig haladja meg a 10 millió tonnát. A fennmaradó rész számára exportpiacokat kell keresni. A legfontosabb európai almatermesztő országok termésmennyiségét a WAPA adatai alapján, a FAOSTAT adataival kiegészítve az elmúlt öt évben az 1. ábra mutatja.
1. ábra Európa országainak almatermése 2015 és 2019 között
(Forrás: WAPA, FAOSTAT)
Grafikonjainkon az adatokat a legutolsó év nagyságrendjének sorrendjébe rendezve mutatjuk be. A legnagyobb termesztő Lengyelország, de itt évente nagyon ingadozik a megtermelt mennyiség. Sokéves átlagban 3,5 millió tonna almát állítanak elő, de a fagykáros években ez alig több mint 2,5 millió, a spontán termő években pedig meghaladja a 4 milliót. Így nagyon nehéz piacot szervezni. Olaszországban 2 millió tonna, Franciaországban 1,5 millió tonna alma terem évente. Az afrikai és ázsiai országokban keresnek piaci lehetőségeket. Németországban évente 1 millió tonna alma terem, emellett sokat vásárolnak külföldről is. A legjelentősebb almatermesztő országok közül négy nem tagja az Európai Uniónak, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldávia és Szerbia. Az embargó miatt ők jó piaci lehetőségeket találtak az Oroszország felé való szállításban, de más országokban is igyekeznek elhelyezni feleslegeiket. Magyarország az évenkénti 500-700 ezer tonnás termésmennyiséggel jelentős termesztőnek számít, de tudomásul kell vennünk, hogy az egyre élesedő versenyben csak a kiváló minőséget tudjuk eladni akár belföldön, akár külföldön. A közölt statisztikai adatok nem mutatják, hogy a megtermelt mennyiségből mennyi alkalmas friss piaci értékesítésre. Ez külön elemzést érdemelne. Becslések szerint a Lengyelországban termett alma fele, a Magyarországon termett mennyiségnek pedig jóval több mint a fele léalma minőségű. Ez az arány például Olaszországban, Franciaországban és Németországban jóval kisebb.
Európai almakereskedelem
Az egyes országok almakivitelének és -behozatalának mennyiségeiről a különböző adatközlő portálokon egymásnak ellentmondó adatokat találunk, nehéz hiteles információkhoz jutni. Talán a leginkább elfogadhatóak a FAOSTAT adatai, ezért a 2. és 3. ábrán ezeket közöljük.
2. ábra Európai országok almaexportja 2005 és 2017 között
(Forrás: FAOSTAT)
A cikk írásakor 2017-ig álltak rendelkezésre adatok a honlapjukon. Az európai országok közül Lengyelország a legnagyobb almaexportőr, és az egyes évek visszaesésétől eltekintve 2014-ig folyamatosan növelni tudta alma kivitelét, a korábbi 400 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára (3. ábra).
3. ábra Európai országok almaimportja 2005 és 2017 között
(Forrás: FAOSTAT)
Az orosz embargó visszaesést okozott, de még így is egy millió tonna almát adnak el külföldön évente. Olaszország a korábbi 650 ezer tonnáról egy millió tonnára növelte kivitelét. Franciaországból és Hollandiából fokozatosan egyre kevesebb almát adnak el külföldön a FAOSTAT információi szerint, sok termesztő a túltermelést látva más gyümölcsfajokra áll át. Spanyolország és Németország almakivitele tartósan 100 ezer tonna körül van, alig változik. Az EU-n kívüli országok közül Fehéroroszország, Moldávia és Szerbia almakivitelének folyamatos növekedése nyomon követhető a FAOSTAT adataiban. Ukrajna viszont nem szerepel a 10 legnagyobb európai almaexportőr ország között.
A 3. ábrán Európa 10 legjelentősebb almaimportőr országát tüntettük föl. A legnagyobb vásárló Németország 600 és 800 ezer tonna közötti évenkénti mennyiséggel. Nagy-Britannia évente 400-500 ezer tonna almát vásárol külföldről. Hollandia importja jelentősan csökkent az utóbbi években, 400-ról 200 ezer tonna körüli mennyiségre. Spanyolország 200 ezer, Franciaország és Belgium 150 ezer tonna almát vásárol évente. A hozzánk közeli országok közül Románia almaimportja növekedett, Ausztriáé és Csehországé stagnál, évente 80-100 ezer tonna almát vásárolnak külföldről. Fehéroroszország a legjelentősebb almaimportőrök és -exportőrök listáján is előkelő helyen szerepel. A FAOSTAT adataiból azt látjuk, hogy behozatala és kivitele is jelentős mértékben növekedett az elmúlt időszakban. Gyakorlatilag tranzitországgá vált az Oroszországba való szállítások útvonalán. A skandináv országok lemaradtak az első 10-ből, de meg kell említeni őket, mint jelentős alma importőröket. Közülük Svédország 80 ezer tonnát, Dánia, Norvégia és Finnország pedig 50-60 ezer tonna almát vásárol évente. Az adatok azt mutatják, hogy Európán belül is jelentős forgalom zajlik az országok között. Az alma mindenhol fontos árucikk, és az év minden napján ott van az üzletek polcain. Az északi és hegyvidéki országok nettó importőrök, de nem csak európai országokból vásárolnak. A választék bővítésére máshonnan is szereznek be, illetve akkor is más beszállítót választanak, ha azok jobb üzleti kondíciókat biztosítanak.
Lassan átalakuló fajtahasználat
A fajták közül Európában még mindig a Golden Delicious a legnépszerűbb (1. kép), 2,5-3 millió tonna terem belőle évente.
1. kép A Golden Delicious fajta nagyon bőtermő és a betegségekre is igen fogékony
A 4. ábrán láthatjuk, hogy termésmennyisége fokozatosan csökken.
4. ábra Az Európában termesztett almafajták termésmennyisége 2015 és 2019 között, a 2015. évi mennyiség szerint sorrendbe állítva
(Forrás: WAPA, FAOSTAT)
A Gala mennyisége pedig növekszik (2. kép), ez áll a második helyen, átlagosan 1,6 millió tonnával évente.
2. kép A Gala világszerte rendkívül népszerű fajta
Idared fajtából régebben 1,4 millió tonna termett évente, ez mára 1 millió tonna alá csökkent. Népszerűségét a jó tárolhatóságának köszönhette, és fő termesztője Lengyelország volt. A korszerű tárolók építésével párhuzamosan háttérbe szorul, és a jobb ízű fajtákra állnak át a termesztők. A Red Delicious fajtából tartósan 700 ezer tonna terem, kielégítve az édes ízvilágú almákat kedvelők igényeit (3. kép).
3. kép A Red Delicious és az ebbe a fajtakörbe tartozó fajták az édes ízvilágú almák kedvelőinek igényeit elégítik ki
A Jonagold (4. kép) és a Jonagored népszerűsége lassan csökken, de még mindig 1 millió tonnát tesz ki évente együttesen a két fajta termésmennyisége.
4. kép A Jonagold népszerűsége fokozatosan csökken, de még mindig fontos helyet foglal le a fajtaválasztékban
A világszerte nagy mennyiségben termesztett almafajták közül a Granny Smith, az Elstar, a Fuji és a Braeburn sok európai ültetvényben is megtalálható. Egyre több helyen kezdik termeszteni a klubfajtákat is. Az első alma klubfajta a Pink Lady volt, ami eredeti fajtanevén (Cripps Pink) szerepel az ábrán, és termésmennyisége fokozatosan növekszik, 2019-ben 300 ezer tonna termett belőle Európában. Azt látjuk, hogy a fajtaválasztékot a régi hagyományos kereskedelmi almafajták uralják, 10-12 fajta. Az újdonságok, a klubfajták és a rezisztens fajták, amelyek az egyéb kategóriában szerepelnek, csak nehezen tudnak betörni a piacra.
Alma helyett más fajok, de melyek?
Ebben a helyzetben sok termesztő valamilyen más gyümölcsfajt keres az alma helyett az ültetvényébe. Az ezredforduló utáni években Európa szerte sokan a cseresznyét választották alternatív fajként, és sok új korszerű ültetvényt létesítettek. A szüreti időszak alatti esők miatt azonban a legtöbb helyen csak fóliatakarás alatt tudnak cseresznyét termeszteni, különben kirepednek a gyümölcsök. Ez megdrágítja a beruházást. A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) megjelenése szinte megoldhatatlan probléma elé állította a termesztőket. Ezen kívül más gondok is jelentkeztek. A cseresznye igényei, termesztéstechnológiája egészen más, mint az almáé, ezt külön meg kell tanulni. Ráadásul egy nagyon rövid szüreti szezonú, hosszan nem tárolható gyümölcsfajról van szó, amelynek áruvá készítése, piacra juttatása másféle gondolkodásmódot igényel. Most sokan újabb alternatív fajokat keresnek az alma helyett. Más csonthéjasok irányába tolódik el az érdeklődés, amelyek szintén sok problémát vetnek föl, de termesztésük talán könnyebben megoldható, mint a cseresznyéé. A kajszi, a meggy, a szilva és egyes helyeken az őszibarack telepítésével próbálkoznak, bár ez utóbbinál szintén a túltermelés jelei mutatkoznak Európában. A meggy piaci rést kitöltő termék lehet a friss gyümölcs értékesítésben. Termesztése sok tekintetben sokkal egyszerűbb, mint a cseresznyéé, sajnos ezt is nagyon kedveli a foltosszárnyú muslica. A kajszi jó alternatíva lehet, ha megfelelő a termőhelyünk, mert még nem telített a piac és az érett gyümölcs feldolgozásra is jól eladható. Persze a termesztők elsősorban a friss piacban gondolkodnak, mert a feldolgozók mindig sokkal kevesebbet fizetnek a gyümölcsért. Az utóbbi években nagyon sok új kajszifajtát hoztak forgalomba, ami a nemesítők intenzív munkájának eredménye. A termesztők tehát sok fajtából választhatnak. A kajszi friss piacán nagyon megnövekedtek a követelmények az utóbbi években. Egyre inkább csak a 40-45 mm-nél nagyobb méretű, intenzív piros fedőszínű, legalább 16 Brix% cukortartalmú, kemény húsú, de kellőképpen lédús és jó ízű gyümölcsök adhatók el. A kajszitermesztés sem mentes természetesen a kihívásoktól. Főként a fák korai virágzása és fagyérzékenysége, a fapusztulást okozó betegségek és más növényvédelmi problémák okoznak álmatlan éjszakákat a termesztőknek. Ha megfelelő a termőhelyünk és jók a piaci lehetőségek, akkor más gyümölcsfajokra is át lehet állni, például bogyós gyümölcsűekre. Ha azonban ezeknek nincs hagyománya az adott helyen, és hiányzik hozzájuk a szakértelem, meg kell tanulni a termesztésüket.
Az alma példája jól mutatja, hogy a piaci folyamatokra a gyümölcstermesztőknek is oda kell figyelni és lehetőleg időben reagálni rájuk, különben hosszú távon nem tudnak eredményesen működni. Az alma ugyan még mindig a legnagyobb mennyiségben termesztett mérsékelt égövi gyümölcsfaj, de a piacon nagyon sok konkurenssel kell versenyeznie (5. kép).
5. kép A piacon az almának sok konkurenssel kell versenyeznie
Fotó: a szerző felvételei
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
