December 31-ig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályait a gazdaságvédelmi akcióterv keretében kihirdetett 122/2020. kormányrendelet bizonyos helyeken megváltoztatta.
Egyszerű közteherviselési, nyilvántartási és munkajogi szabályok
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai az általános munkajogi, közteherviselési szabályoktól eltérők. A munka törvénykönyve (Mt.) 201-203. paragrafusai határozzák meg azon munkajogi eltéréseket (könnyítéseket), melyeket az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni kell. Ezen szabályok alapján például munkaidőkeret alkalmazása hiányában is beosztható egyenlőtlenül a munkaidő, nem kell alkalmazni a munkaidő beosztás közlésére vonatkozó törvényi határidőket, a vasárnapi munkavégzés, sőt, a szabadság kiadásának szabályait sem. Az Mt. rendelkezéseit egészíti ki a 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.), amely az egyszerűsített foglalkoztatás korlátait, közteherviselési, bejelentési, illetve bevallási szabályait tartalmazza. Ez utóbbi szabályrendszer általános feltételeiben történt változás.
Eddig is tág keretek között lehetett alkalmazni
Az Mt. 201. paragrafusának (1) bekezdése alapján a munkáltató és a munkavállaló – néhány kivételtől eltekintve – egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek. Érvénytelen például az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. A felek továbbá a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.
Az egyszerűsített foglalkoztatásnak két fajtája van:
– a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, illetve
– az alkalmi munka.
Mezőgazdasági idénymunkának minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább-feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
Turisztikai idénymunka a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
Az Efotv. 1. paragrafusának (4) bekezdése eddig azt is kimondta, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.
Tovább egyszerűsödő feltételek 2020. december 31-éig
A fenti kormányrendelet alapján 2020. december 31-éig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunka esetén, ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben 120 helyett 180 nap lehet.
Ezen túlmenően mezőgazdasági idénymunka időtartama 120 nap helyett legfeljebb évi 180 nap lehet, azaz, a veszélyhelyzet egy részének időtartamával lényegében a határidő meghosszabbodik.
Az alkalmi munkavállalásra egy hónapon belül 15 naptári nap helyett legfeljebb 20 naptári napig van lehetőség.
Fontos, hogy a turisztikai idénymunka szabályai nem változtak, így az ágazatban továbbra is a 120 napos határidővel kell számolni.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék fizetésének változása 2020. július 1-től:
A 2018. évi LII. törvény 7. paragrafusának (3) bekezdése alapján a járulékfizetésre kötelezett, biztosított mezőgazdasági kistermelőt saját maga után évente terhelő adó alapja a jelenlegi szabályok szerint:
– a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem, (előző évi összes bevétel 20%ának 1/12-ed részére jutóan)
– az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
– a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka, csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
Ezen összegek után kellett a biztosított mezőgazdasági kistermelőnek minősülő mezőgazdasági vállalkozásoknak megfizetnie a 14 %-os járulékot, amiből 10% volt a nyugdíjjárulék és 4 % volt a természetbeni egészségbiztosítási járulék, illetve a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót.
A kezdő őstermelő ezeket a mértékeket a mindenkori minimálbér alapján fizeti meg.
2020 július 1-jétől azonban változik a társadalombiztosítás szabálya. Az új Tbj. (azaz 2019. évi CXXII. törvény) alapján járulékalapot képező összeg a következő lesz:
„Mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.” (Az szja-törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
2020 július 1-jétől a biztosított kistermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 15 százalékának 1/12-ed részét kell alapul venni, és ezen alapból 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.
Ez a járulékmérték érvényes a kezdő őstermelőre is a minimálbér 92%-ának megfelelő mértékre vetítetten 18,5%.
Természetesen itt is lehetőség van magasabb járulékalap választására a 18,5 %-os mérték megtartásával.
Ezen adómérték megfizetésével a mezőgazdasági őstermelő – kezdő és az SZJA tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására – pl. táppénzre is – jogosultságot szerez.