A 2021-es év madara a cigánycsuk lett, ami a közönségszavazás során legyőzte a kis őrgébicset és a sordélyt. Ahogy az már évtizedek óta megszokott, az MME - Magyar Madártani Egyesület azért állít középpontba egy konkrét fajt minden esztendőben, hogy felhívja a figyelmet egy-egy aktuális problémára, azokat közelebb hozza az emberekhez. Így van ez 2021-ben is.
A magyar cigánycsuk-állomány ugyanis 1999 és 2019 közötti, tehát alig több mint 20 év alatt 54 százalékkal csökkent, ami napjainkban az MME becslései szerint 195-210 ezer párra tehető. A jelentős csökkenés hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság által zajló élőhely-átalakítás, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány áll. Ez persze nem egyedi eset. Nemcsak a cigánycsuk sínylette meg az elmúlt évtizedeket, hosszan lehetne sorolni a fajokat, amelyek állománya zuhanóban van a fenntarthatóság és az ökológiai szemlélet hiánya miatt.
Az Agrofórum februárban induló új rovatában éppen erre szeretném felhívni a figyelmet, bemutatva olyan megoldásokat, gyakorlati módszereket, amelyek bizonyítják, hogy úgy is lehet – és megéri – gazdálkodni, hogy közben élőhelyet teremtünk, a környezetünkre is odafigyelünk.
Ezekre jó példák lehetnek az MME közleményében is felvillantott megoldási javaslatok:
„Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható, olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása, és ezek területének növelése, a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyása, a gyepek és gazosok égetésének további tiltása.”
De ezekről bővebben a 2021-es évben induló ZÖLDÍTŐ rovatban!
A fotón látható egyeddel egyébként egy tavalyi forgatáson találkoztam Kecskemét határában.
