Gazdálkodj jogosan. Foglalkoztatás egyszerűbben – mezőgazdasági idénymunka a gyakorlatban

Az egyszerűsített foglalkoztatás megnevezés arra utal, hogy erre a munkavégzési formára az Mt. általános előírásaihoz képest kevesebb kötelező szabály és kisebb adminisztrációs kötelezettség vonatkozik. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki:

• A munkáltatónak nincs joga arra, hogy a munkavállalót a szerződéstől eltérően foglalkoztassa. (Pl. nem lehet a megállapodott munkakörhöz képest más munkakörbe foglalkoztatni a dolgozót, vagy az eredetileg megbeszélt munkavégzési helyhez képest más helyen munkát végeztetni vele.)
• A munkavállalóval szemben sem kollektív szerződés, sem munkaszerződés nem állapíthat meg hátrányos jogkövetkezményeket a munkaviszonyból származó vétkes kötelezettség megszegése esetére. (Pl. nem lehet fegyelmi büntetés címén a megállapodott munkabérből levonni.)
• A munkavállalót nem illeti meg betegszabadság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából, valamint közeli hozzátartozó ápolása céljából adott fizetés nélküli szabadság, betegszabadság, ebből következően nyilvánvaló, hogy ezek lejártát követően nem kell a munkáltatónak ajánlatot tenni az időközben megvalósított bérfejlesztés végrehajtása érdekében.
• Nem esik korlátozás alá a munkavállaló vasárnapi foglalkoztatása. (Az általános szabályok a vasárnapi rendes munkaidőben történő foglalkoztatást csak törvényben meghatározott tevékenységek, munkakörök esetében teszik lehetővé.)
• A munkáltató munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást.
• Nem kell alkalmazni a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat. (Az általános szabályok szerint pl. a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.)
• A munkaviszony megszűnésekor nem kell kiadni a jogszabályokban előírt igazolásokat. (Pl. kifizetői igazolás a munkavállaló részére kifizetett összegekről, azok jogcíméről, a levont adó, adóelőleg, járulékok összegéről.)

A munkáltatók számára az egyszerűsített foglalkoztatást elsősorban az teszi vonzóvá, hogy a „normál” munkaviszonyhoz képest – ahogy erről majd később szó lesz – kevesebb közterhet kell fizetni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály, a 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szabályozza.

Egyszerűsített módon

1. mezőgazdasági idénymunkára, turisztikai idénymunkára, vagy
2. alkalmi munkára

lehet munkaviszonyt létrehozni.

A továbbiakban részletesen a mezőgazdasági idénymunkára vonatkozó szabályokat ismertetjük.

A létesítés feltételei, bejelentési szabályok

A mezőgazdasági idénymunka a hagyományos értelemben vett mezőgazdaság teljes körét átfogja, kiterjed a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzésre, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatására, csomagolására.

Tehát a fenti ágazatok valamelyikében tevékenykedő magánszemély (pl. őstermelő, egyéni vállalkozó) vagy gazdálkodó szervezet (pl. szövetkezet, gazdasági társaság) jogosult mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatni, azaz lehet munkáltató. A gazdálkodó természetesen nemcsak a saját tulajdonában, hanem a haszonbérleményben lévő földjein is alkalmazhat idénymunkást.

Az idénymunkában foglalkoztatás időbeli korlátja, hogy annak időtartama azonos felek között nem haladja meg naptári évenként a százhúsz napot. Tehát ugyanannál a gazdálkodónál ugyanaz a munkavállaló évente százhúsz napnál többet mezőgazdasági idénymunka keretében nem dolgozhat. Annak azonban nincs akadálya, hogy ugyanaz a személy egy másik munkáltatónál akár további százhúsz napot dolgozzon idénymunkásként.

Az idénymunkánál nincs létszámkorlát, tehát egyidejűleg annyi személy foglalkoztatható, amennyire szükség van. (Az egyszerűsített foglalkoztatás másik típusánál, az alkalmi munkánál a normál munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók létszámához igazodó napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet állapít meg a törvény.)

Az egyszerűsített munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A bejelentést két módon lehet megtenni:

1. elektronikus úton az eBEV portálon keresztül az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével (2019-ben a nyomtatvány száma 19T104E, illetve letölthető mobilapplikáció alkalmazásával), vagy
2. telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a 185-ös számon elküldött bejelentés útján, amely a nap 24 órájában hívható. Ebben az esetben az ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóságnak.

A foglalkoztatást a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni.

Előfordulhat olyan helyzet, hogy bejelentést követően időjárási körülmény, munkaszervezési probléma vagy más körülmény miatt a munkavégzés meghiúsul, vagy a foglalkoztatásban változás következik be. Ezekben az esetekben lehetőség van a bejelentés visszavonására vagy módosítására, de szoros időhatárok között: a bejelentését követő két órán belül, vagy a bejelentés napján délelőtt 9 óráig, ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott. Ha a fenti időn belül nem került sor a visszavonásra, vagy módosításra a munkáltató közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

Amikor egyszerűsített munkaviszony jön létre a munkáltató és a munkavállaló megállapodást köt, amelyben megállapodnak az elvégzendő munkáról, a munkabérről és a munkavégzés helyéről. A megállapodás szóban is érvényes, de a nem elektronikus bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel úgy is dönthetnek, hogy a megállapodást írásba foglalják. Ebben az esetben az Efo. tv. melléklete szerinti mintaszerződést kell a munka megkezdéséig megkötni.

Munkavállalói feltételek, külföldiek foglalkoztatása

Mezőgazdasági idénymunkát bárki vállalhat, aki egyébként az általános munkavégzési feltételeknek megfelel. 18 éves korhatár fölött – a cselekvőképtelen vagy korlátozott cselekvőképeseket kivéve – bárki önállóan munkaviszonyt létesíthet. A 16. és 18. év közötti fiatalkorú esetén a munkaviszony létesítéséhez a törvényes képviselő – szülő vagy gyám – hozzájárulása szükséges. A 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, csak az iskolai szünet alatt létesíthet munkaviszonyt. A törvényes képviselő hozzájárulására természetesen ez utóbbi esetben is szükség van. (A 15. életév alatti kiskorú foglalkoztatására mezőgazdasági idénymunka keretében nincs lehetőség.)

A külföldiek foglalkoztatásának egyik legjelentősebb területe a mezőgazdaság. Uniós és ún. európai gazdasági térségbeli állam polgára a magyar állampolgárokkal azonos módon alkalmazható mezőgazdasági idénymunkára.

Harmadik országbeli – tehát nem magyar és nem is tagállami állampolgár, pl. ukrán – szintén alkalmazható mezőgazdasági idénymunkára. (Turisztikai idénymunka és alkalmi munka keretében azonban harmadik országbeli állampolgár nem alkalmazható.)

A harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának feltétele az állami foglalkoztatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár megkereste a foglalkoztatási szervet annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatás keretében vállaljon munkát. Az állami foglalkoztatási szerv megkeresi az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel, valamint az adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében.

Kizáró körülmények, egészségügyi alkalmassági vizsgálat, munkaidő-nyilvántartás

A munkavállalók védelmét biztosító garanciális szabály, hogy a már munkaviszonyban álló felek között egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony – a fennálló munkaviszony mellett – nem hozható létre. A jogszabály szintén tiltja a munkaviszony módosítását, ha annak célja az egyszerűsített foglalkoztatásra való áttérés. Az egyszerűsített foglalkoztatás ugyanis a normál munkaviszonyhoz képest hátrányosabb a munkavállaló számára, a fenti szabály tehát a már alkalmazásban álló munkavállaló védelmét szolgálja.

Az a munkáltató, aki 300 ezer forint, vagy azt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel, egyszerűsített foglalkoztatásra mindaddig nem jogosult, amíg adótartozását ki nem egyenlítette. Adótartozás alatt ebben az esetben az 500, 1000, illetve 3000 forint összegű közteher, a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadó törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-fizetés elmaradását kell érteni.

Egyszerűsített foglalkozás esetén a munkaviszony létrejötte előtt – a későbbiekben leírtak kivételével – nem kötelező foglalkoztathatósági szakvélemény, vagyis orvosi vizsgálat, ugyanakkor a munkaadónak közvetlenül a munkavégzés előtt meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van-e. Ez a kötelezettség a munkáltatót minden munkanap megkezdése előtt terheli. Amennyiben azt tapasztalja, hogy a munkavállaló ittas vagy beteg, nem alkalmazhatja. A szabály betartása a munkáltató érdeke is, hiszen a munkavégzés során ittasság miatt bekövetkezett baleset vagy betegség miatti rosszullét esetén a munkáltató felelőssége is megállapítható.

Az idénymunka esetében is előírás, hogy egyes munkakörök betöltéséhez előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatot kell végezni. Ebbe a körbe tartoznak a meghatározott egészségügyi kockázatok (pl. zaj, rezgés) közötti munkavégzésre, vagy egyes állat- és növény-egészségügyi (pl. növényvédő-szer kijuttatása) feladatok elvégzésére vonatkozó munkakörök.

Egyes járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek esetén a mezőgazdasági idénymunka esetén is szükséges a foglalkoztatás előtt személyi higiéniás alkalmassági vizsgálat. Ilyennek minősül például állattartó gazdaságnál, egyéni gazdálkodónál a tej fejését, kezelését, feldolgozását végző személy, közfogyasztásra szánt élelmiszer előállításával, valamint forgalmazásával foglalkozó, továbbá az ilyen munkahelyen tisztítást, takarítást végző személy.

A munkavállaló részére a végzett tevékenység baleseti, egészségi kockázataitól függően megválasztott, megfelelő védelmi képességgel rendelkező védőeszköz juttatása és használata szükséges azon időtartamra, amely alatt a veszélyeztető körülmények fennállnak (pl. szem-, fej-, hallásvédelem). A munkavállalót az egyéni védőeszköz helyes használatára ki kell oktatni.

Ha a felek az Efo. tv. melléklete szerinti munkaszerződést kötöttek, nincs szükség külön jelenléti ívre vagy munkaidő-nyilvántartásra, mivel a szerződés tartalmazza az erre vonatkozó adatokat. Ennek hiányában azonban a munkáltatónak nyilván kell tartania a munka- és pihenőidőt. Munkaszüneti napon, tehát „piros betűs” ünnepeken pl. augusztus 20-án „fő szabályként” nem lehet foglalkoztatni, de ha vagyonvédelmi ok miatt kerül sor a munkavégzésre (például, ha aznap nem végzik el a munkát, a termés tönkremegy), vagy megszakítás nélküli a tevékenység (pl. állattartást folytató munkáltató esetén), nincs akadálya a munkaszüneti napon történő foglalkoztatásnak.

Bér, közterhek és társadalombiztosítási ellátás

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. (2019-ben a minimálbér 149.500 forint, a garantált bérminimum 195.000 forint. Ez utóbbi azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoznak.)

A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozóan a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkabértől és napi munkaidőtől függetlenül mezőgazdasági idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint.

A fenti összegű közteher megfizetésével a munkáltató kiváltja mind a munkáltatót, mind a munkavállalót terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségeket.

Ha az idénymunka keretében foglalkoztatott külföldi személy uniós állampolgár, vagy olyan ország állampolgára, amelyikkel Magyarországnak erre vonatkozó egyezménye van, és a külföldi munkavállaló tudja igazolni a másik államban fennálló biztosítását, a munkáltatónak nem kell közterhet fizetnie. Ha például egy olyan román állampolgárt alkalmaz egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkáltató mezőgazdasági idénymunkára, aki rendelkezik a román hatóság által kiállított biztosítást tanúsító igazolással, ez után a személy után a munkáltató nem fizet közterhet. Az említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra e jogviszony alapján nem szerez jogosultságot, ugyanakkor a munkáltatónak a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezettsége fennáll.

Az egyszerűsített munkaviszony alapján foglalkoztatott személy – a munkáltató által befizetett közteher alapján – nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Ugyanakkor az egyszerűsített foglalkozási jogviszony nem minősül a társadalombiztosítási jogszabályok szerint biztosítotti jogviszonynak, így például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra nem jogosít.