Ebben az időszakban, vagyis március elején, közepén arra van lehetőségünk, hogy elkezdjük növényünk ápolását és felkészítsük a külső körülményekhez.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A mostani időjárás még nem teszi lehetővé, hogy a muskátlikat kihelyezzük kinti körülmények közé, hiszen az éjszaka folyamán még jelentős mértékű lehűléssel kell számolnunk.
Ebben az időszakban, vagyis március elején, közepén arra van lehetőségünk, hogy elkezdjük növényünk ápolását és felkészítsük a külső körülményekhez. Ha a tél folyamán a muskátlink nyugalmi állapotban volt, metszését, vagyis visszavágását már elvégezhetjük. Ez ezt jelenti, hogy a tövektől 10-15 centiméterre (3-4 szemre) vágjuk vissza a növényeket.
További feladatunk, hogy a tél folyamán elszáradt és megsárgult, betegnek, elhaltnak látszó szárrészeket és leveleket is távolításuk el töveinkről. A muskátlikat átültethetjük friss földbe, ekkor a gyökereiket is érdemes kissé visszavágni. Ha a töveket nem ültetjük át, akkor a cserepekből hiányzó mennyiségű földet pótoljuk, lehetőleg tápanyagokkal teli virágfölddel.
A növényinket ekkor már kissé melegebb helyre is vihetjük, és fokozatosan kezdjük el rendszeres öntözését. A tövek melegebb körülmények között hamar kihajtanak és megerősödnek.
Áprilistól a muskátlikat fokozatos edzéssel szoktassuk hozzá a kinti levegőhöz és a fényhez, majd a fagyosszentek elmúltával már biztonsággal kihelyezhetők a szabadba. Végleges kihelyezésekor rendszeres öntözés mellett már tápoldat hozzáadásával is serkenthetjük virágzásukat.
A kihelyezés után ügyeljük a kártevők és kórokozók megjelenésére. A kétfoltos takácsatkákra főként meleg és száraz időjárás esetében számíthatunk. A levelek sárgulását, barnulását majd száradását okozzák, de a növényeken pókhálószerű szövedékük is megtalálható. Ellenük atkairtó szerekkel védekezzünk.
A bagolylepke hernyója a fiatal leveleket rághatja meg, rajtuk szabálytalan lyukak jelennek meg. A gyapottok bagolylepke lárvája a bimbók kilyukasztásával, elfogyasztásával okozza a problémát (acetampirid, deltametrin).
A xantomonászos betegség tünetei a levélszéltől kiinduló, kör alakú, vízzel átitatott foltok, melyek közepe megbarnul vagy barnás-fekete lesz, szegélyük sárga. A foltok összefolynak, és a levél elszárad. Esetenként a folt az érközökben található, és a leveleken érközi sárgulás, majd nekrózis következik be. A muskátlirozsda a leveleken 5-8 mm átmérőjű kör alakú sárga foltokat okoz. A kórokozók elleni védelem alapja a megelőzés, ezért az öntözővizet lehetőleg a talajra jutassuk, a növények levelét ajánlatos szárazon tartani. A tüneteket mutató leveleket pedig minél hamarabb távolítsuk el a növényekről.
