A búza rozsdagombáinak (szár-/ feketerozsda: Puccinia graminis, levél-/vörösrozsda: Puccinia recon dita/Puccinia triticina, pelyva-/sárgarozsda: Puccinia stri iformis) jelentősége folyamatosan változó képet mutat Magyarországon. A szárrozsda 1972 óta nem okozott problémát a termesztésben, míg a levélrozsda jelentősége a ’70-es évektől fokozatosan nőtt és szinte minden évben tapasztaljuk kisebb-nagyobb mértékű megjelenését és kártételét. A sárgarozsda számára – alacsony hőigénye miatt – elvétve kedvezőek a környezeti feltételek Magyarországon, ezért nagyobb mértékű megjelenését ritkán tapasztaljuk. Az első sárgarozsda járványról 1933-ban számoltak be, azóta még nyolc járványos évről tudunk, amelyek közül az 1977. és a 2014. évi volt a legsúlyosabb és a 2014. évi a legkorábbi megjelenésű. Ezek alapján érthető, hogy a nemesítők és a termelők tapasztalatai is igen hézagosak a tünetek kialakulása és a fajták ellenálló képességének ismerete terén e betegség esetében. A 2014. évi sárgarozsda járvány tünettani tapasztalatai Csősz Lászlóné dr. Gabonakutató Nonpro? t Kft., Szeged 2. kép A természetes sárgarozsda-fertőzés tünetei a levél végeken bokrosodáskor (2014. április 2.) 1. kép A természetes sárgarozsda-fertőzés kezdő tünetei az alsó leveleken (2014. március 12.) ROVATVEZETŐ: Dr. Békési PálMindenki által jól ismert, hogy a járvány kialakulásához három feltételnek kell teljesülnie: 1. kórokozó jelenléte, 2. megfelelő környezeti tényezők, 3. fogékony gazdanövény. E három tényező együttes hatása 2014-ben szinte az egész ország területén érvényesült. A kórokozó jelenlétét már 2013-ban tapasztaltuk az ország több kísérleti helyén és a tenyészidő végére számos területen gyenge/közepesen erős/erős járvány alakult ki. Ez megteremtette annak lehetőségét, hogy a kórokozó kedvező környezeti feltételek esetén pl. az árvakeléseken vagy a búzavetéseken át tudjon telelni, így biztosítva a korai fertőzések létrejöttének lehetőségét. Sajnos a 2013/14es tél igen enyhe volt, tartósan –10 o C vagy az alatti hőmérséklet nem alakult ki, így a gomba „vígan élte világát” már igen korán megfertőzve az alsó leveleket. 3. kép A természetes sárgarozsda-fertőzés tünetei a levél végeken és a leveleken bokrosodás végén – szárba indulás kezdetén (2014. április 16.)Az első tünetekre március elején figyeltünk fel, ami azt jelenti, hogy már jóval korábban megtörténtek a fertőzések az őszi búzavetéseken. A gomba által okozott korai tünetek sárga foltok formájában jelentkeztek, amelyekre jellemző volt a levél színén és fonákján a nagymértékű spóratermelés (1. kép). Ezekről a foltokról a szél útján került a felsőbb levelekre, amelyeknél először a levélvégeken alakultak ki a még mindig inkább foltszerű telepek (23. kép). A szárba indulás után megjelenő leveleken jelentősen megváltoztak tünetek, ekkor már a sárgarozsda jellegzetes, narancssárga gyöngyfüzérszerű telepei is kezdtek kialakulni. A gazdanövény rezisztenciájától (rezisztens, mérsékelten rezisztens, mérsékelten fogékony, fogékony) függően azonban a tünetek változatos képet mutattak. Sok esetben a kialakult kórkép nagymértékben hasonlított a levélfoltosság tüneteihez, azonban a mikroszkóp alatt a folt szélén, vagy magán a folton a sárgarozsda uredotelepei láthatóak voltak (4. kép). A tünetek megnyilvánulását jelentősen befolyásolta a fajták genetikai háttere, ami azt eredményezte, hogy a teljesen fogékonytól a hiperszenzitív (rezisztens) reakció típusig minden látható volt az idei évben. A rezisztens típusú tünetekre jellemző volt az igen kismértékű spóratermelés (egyes esetekben a hiánya), amely olyan szempontból kedvező volt, hogy jelentősen csökkent a fertőzőképes uredospóra mennyisége. Meg kell azonban jegyezni, hogy ettől függetlenül a rezisztens típusú tünetek megjelenése is a levélfelület elvesztésével járt, ezáltal csökkentve az asszimilációs felületet. A most jelenlévő – az irodalmi adatok alapján „meleg kedvelő” rassz – a tritikálékat is megfertőzte. A tritikálén kialakult tünetek a felületes szemlélő számára úgy néztek ki, mint a vetésfehérítő bogár kártétele (5. kép), azzal az eltéréssel, hogy a foltok helyén nem lehetett átlátni a levélen. Hasonló, vagy sú5. kép A sárgarozsda által a tritikálén okozott levéltünetek 6. kép A sárgarozsda teleutotelepei levélen és száron (2014. május 23.)lyosabb tünetekkel találkozhattak a biotermesztők a pelyvás gabonákon is. Az erősen fertőzött gazdanövényeken már május végén kialakultak a levelek fonákján és a száron is a „csíkos” jelleget mutató fekete színű teleutotelepek (6. kép). 2014-ben a kalászt sem „kímélte” a gomba, ahol nem védekeztek (pl. a szelekciós kertünk), ott jól láthatóak voltak a kalászokon kialakult tünetek, az ún. „paprikás búza”, amikor nemcsak a pelyvalevelek külsején, hanem belül, sőt a szemen is jól látható volt a fertőzés (7. kép). A pelyvalevélen – hasonlóan a levelekhez és a szárhoz – szintén látható a teleutotelepek megjelenése. Az idei évben sok esetben tábla szinten is jól látható volt a sárgarozsdára jellemző „gócos” fertőzés, amely jól mutatja az első, korai fertőzések helyét (8. kép). A tünetek kialakulását figyelemmel kísérve sok helyen láthattuk azt is, hogyan alakult a fertőzöttség mértéke attól függően, hogy mikor kezdték a védekezést. Általános tapasztalatunk az, hogy 2014-ben a korai védekezésekkel nagymértékben lassítani lehetett a kórokozó terjedését, ami megkönnyítette a további védekezéseket. Az idei évben a nagyon enyhe tél és a korai tavaszodás miatt 2-3 gombaölőszeres kezelés hozta meg az optimális eredményt. Azt, hogy az idei súlyos járványnak milyen folytatása lesz, és megjelenik-e újra ilyen korán és ilyen mértékben a kórokozó, azt véleményem szerint, alapvetően a következő tél fogja meghatározni. Fotó: Óvári Judit, Vizi Renáta, Csősz Lászlóné dr. ¦ 8. kép A sárgarozsda „gócos” fertőzésének tünetei E l ő n y t a d u n k Ö n n e k m a é s h o l n a p • Hatékony • Egyedülálló • Fenntartható • A levéltetű írtó Teppeki® : Az Ishihara Sangio Kaisha Ltd., Japán védjegyzett márkaneve ISK Biosciences • Egyedi hatásmechanizmus • Kalászosokban is engedélyezett • Hosszú tartamhatás • Kíméli a hasznos élőlényeket Magyarországi forgalmazó: Belchim Crop Protection Hungary Kft. Jagelló út 14 | 1124 Budapest T. +36 15 775 284 | F. +36 15 775 285 www.belchim.com