A muskátlit fertőző gombabetegségek eltérő mértékben betegítik meg az egyes muskátlifajokat és –fajtákat. Milyen tünetei vannak a három legfőbb gombabetegségnek, és hogyan védekezhetünk ellenük?
Ebben a cikkben a muskátlifajok három legfontosabb gombás betegségei kerülnek bemutatásra: a botrítiszes és az alternáriás betegség, valamint a muskátlirozsda.
A muskátli botrítiszes betegsége
A muskátli botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea) elsősorban a kerti, ritkább esetben a futómuskátli-fajtákat érintheti. A kórokozó különösen a hűvös, csapadékos tavaszi és őszi hónapokban fertőz a legsikeresebben. Akkor is számítanunk kell rá, ha a muskátlit fényszegény viszonyok között neveltük, vagy kedvezőtlen helyen teleltettük.
Elsősorban a talajhoz közelebbi, kevesebb fényhez jutó leveleket, illetve a sérült leveleket fertőzi meg. Az érintett levelek felületén nagy kiterjedésű, vizenyős, barna színű elhalások keletkeznek, a szárakon barnás-szürkés, rothadó foltok jelennek meg, sőt a virág sziromlevelein is vizenyős, barna foltok figyelhetők meg. A kórokozóra legjellemzőbb, hogy párás körülmények között az elváltozások helyén szürkés, tömött konídiumtartó gyep alakul ki.
A megelőző védekezést szolgálja, ha a növényről folyamatosan eltávolítjuk az elhalt leveleket és elnyílt virágokat, mert ezeken a részeken könnyebben meg tud telepedni a kórokozó. A már megbetegedett növényi részeket azonnal távolítsuk el, akkor is, ha a teleltetés hónapjaiban vettük észre! Növényvédő szeres védekezésre ritkán kerül sor, de ha elkerülhetetlen a permetezés, akkor az ökológiai termesztésben is alkalmazható, a kórokozó természetes ellenségét tartalmazó készítményt, a Trichodex WP-t alkalmazhatjuk, vagy kombinált hatóanyagú, III. forgalmi kategóriába tartozó gombaölő szereket is alkalmazhatunk (pl.: Switch 62,5 G).
Növényvédő szerek alkalmazása esetén mindig, minden esetben olvassuk el a készítmény engedélyokiratát, különös tekintettel az alkalmazásának feltételeire! Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük szakember véleményét és segítségét!
A muskátli rozsdabetegsége
A muskátlirozsda (Puccinia pelargonii-zonalis) a kerti muskátlin és hibridjein előforduló betegség. A kórokozó által okozott tünetek (rozsdafoltok) a növény szárán, levelein, levélnyelein és a virág szárain is megfigyelhetőek. A kórokozó a – botrítiszes betegség kórokozójához hasonlóan – hűvös tavaszi és őszi napokon gyorsan fejlődik, de a nyári meleg, száraz időszakban, különösen a tűző napon álló növényeken a fertőzés nem tud elhatalmasodni.
A levelek színén és fonákán először apró, kör alakú, sárgás foltok jelennek meg, melyek rövid idő alatt akár 5-7 mm átmérőjűre nőnek. A levél fonáki (alsó) részén, a foltok közepén barna rozsdatelepek fejlődnek. Ahogy a gombafaj terjed a növényben, úgy a rozsdatelepeket újabb és újabb gyűrűszerű telepek veszik körül. Beavatkozás hiányában a foltok idővel összeolvadnak, a levél elszárad és lehull. Súlyos esetben a fertőzött növények idővel tejesen felkopaszodnak, növekedésük lelassul, és nem hoznak több virágot.
A kórokozó ellen védekezni egyrészt a megfelelő teleltetési körülményekkel lehet, megelőző jelleggel. Mindenképpen távolítsuk el a fertőzött növényi részeket, és a hűvösebb, árnyékosabb helyen nevelt növényeknek gyorsan keressünk melegebb, naposabb környezetet. Súlyos esetben, kellő megfontolást követően növényvédő szerrel is kezelhetjük a növényt, miután eltávolítottuk a beteg részeket. Kontakt és felszívódó készítményekkel is kielégítő eredményt érhetünk el. A kezelést szigorún csak indokolt esetben, de meg lehet 8-10 naponta ismételni.
A muskátli alternáriás betegsége
A muskátli alternáriás betegségét az Alternaria alternata nevű gombafaj okozza. A rozsdabetegséghez hasonlóan elsősorban a kerti, kisebb mértékben a futómuskátlikat érinti. A betegségre különösen az esős nyári időszakokban számíthatunk.
A tünetek a növény levelein jelentkeznek kb. 1 cm átmérőjű foltok formájában, amelyek kezdetben sötétebb zöldek, később barna elhalásokká alakulnak. A foltokat sötétebb barna gyűrű veszi körül, de a közepük világosabb marad. Jellegzetes tünete a betegségnek a foltok körkörös zonáltsága (mintha kis távolságra egymás köré egyre nagyobbodó körvonalakat rajzolnák).
Ha időben észleljük a fertőzést a növényen, elegendő a fertőzött levelek eltávolítása. Növényvédő szeres kezelés csak nagyon csapadékos nyáron, tartós esőzések miatt válhat indokolttá, de házikerti körülmények között elég ritka, hogy külön emiatt a betegség miatt keverjünk be növényvédő szert. Ha mégis szükséges, a botrítisz ellen is alkalmas kontakt gombaölő szerek megfelelőek az alternáriás betegség kezelésére is. Folytatólagos esőzések és erős fertőzés miatt a kezelést (csak indokolt esetben!) 7-10 naponta meg lehet ismételni.
Befejezésként még egyszer szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy növényvédő szerek alkalmazása esetén mindig, minden esetben olvassuk el a készítmény engedélyokiratát, különös tekintettel az alkalmazásának feltételeire! Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük szakember véleményét és segítségét! Gyermekes vagy háziállatot tartó családnál minden esetben a nem növényvédő szeres megoldásokat érdemes előnyben részesíteni!
