Magyar gazda: múlt és jövő
Magyar gazda: múlt és jövő

A repcetermesztés kritikus elemei

A repcetermesztés kritikus elemei

Agrofórum Online - Fotó: a szerző és munkatársainak felvételei

Három „T” betűs kulcsszó gondos megvalósítását kívánja meg a sikeres repcetermesztés: talajmunka, tápanyagellátás és telelés. Ez a három termesztéstechnológiai tényező szoros kapcsolatban áll egymással. Az egyik terén elkövetett hanyagság fokozza a másik kettő negatív hatását a termésre. Három a magyar igazság, a ráadás pedig a repce növényvédelme a károsítókkal szemben.

Talajmunka, gyökérágy, vetés 

Amint a talajállapot kedvező, el lehet kezdeni szántani repce alá, akár már augusztus első napjaiban. Vannak ugyanis olyan évjáratok, amikor a gabonaaratás utolsó heteiben hullik elegendő csapadék a jó minőségben elvégezhető alapműveléshez. Akik ilyenkor az aratást követő tarlóhántást erőltetik nedves talajon, azok az augusztus 20. utáni esőket várják a szántás elkezdésével. Ám a csapadék nem mindig érkezik meg. Száraz körülmények között végzett szántás azonnali elmunkálásával sem kaphatnak aprómorzsás magágyat, amelyet a repce (és az alapgyomirtás) igényel.

Térségünkben többek között a vadkár veszély miatt kap előnyt a szántásos alapművelés. Forgatás hiányában a vad keresi a talajba kevert csökkent értékű szemeket, közben túrásával gyéríti a repceállományt. Törekedjünk az eke megfelelő beállítására, a lehető legtökéletesebb fordítás elérésére. A beázott, beéredett réteg mélységéig kell járatni az ekét, így csökkentve a rögösödés mértékét. A szántás felszínét maradéktalanul el kell munkálni, és mellette tömöríteni is, akár egy, akár külön menetes eljárással. Tömörítéssel szabályozható a talaj biológiai élete. Repcevetés előtt kiemelt szerepet kap a szántás azonnali elmunkálása, mivel ez az aprómorzsás magágy kialakításnak alapfeltétele.

Éjjel szántott búza tarló reggeli síktárcsás elmunkálása (2017. augusztus)

A korai elmunkált szántás felszínét még több, sekély rövidtárcsás műveléssel tudjuk gyommentesen tartani vetésig, ellenben az eredményül kapott kellően ülepedett, aprómorzsás magágyat meghálálja a repce. Ez a technológia ellentmond a csökkentett menetszám elvének, ám tapasztalataink szerint középkötött talajon mégis jobb minőségű talaj készíthető ily módon a repce számára. Magágyat közvetlenül a vetőgép előtt érdemes készíteni síktárcsával, amennyiben a vetőgépen nincsenek magágynyitó tárcsasorok. A sík tárcsalapok 5 cm mélységben átmunkálják a talajt, nyirkos, porhanyós magágyat hátrahagyva az apró magnak. A csírázás és kelés ezáltal zökkenőmentes. A robbanásszerű kelés és kezdeti fejlődés, továbbá a vetés előtti többmenetes mechanikai gyomirtás okán – jó kultúrállapotú talaj esetén – nem feltétlenül szükséges herbicid készítménnyel gyomirtani a repce állományt. A kelő gyomokat elnyomja a repce.

Magágykészítő kompaktor használatánál fontos az időzítés. Könnyen kialakítható ugyanis károsan tömör magágytalp, amikor túlságosan nedves talajban járatják. A növények gyökerei a magyágytalp okán nagyrészt oldalirányba indulnak el, lemaradnak a fejlődésben. Saját tapasztalatok alapján emiatt akár 15% termésveszteség is kimutatható. Kompaktor hiányában elő lehet venni a rugós kapás kombinátort is, de hengert minden esetben kapcsoljunk hozzá a nedvességvesztés minimalizálása érdekében.

Amennyiben a gazda nem tud jó minőségű szántásos alapművelést végezni, válasszon inkább valamilyen lazító eljárást: szántóföldi kultivátorozást vagy középmélylazítást.

Nyirkos vagy enyhén száraz talaj megművelésénél a kultivátor igen hasznos alapművelő eszköznek tekinthető. A tarlómaradványokat, az árvakelést és a gyomokat egyenletesen bekeveri a megművelt rétegbe, ám a mulcs egy része „szalmakalapként” a felszínen maradva védelmet nyújt a talajnak a napsugárzás szárító, valamint a hirtelen lezúduló csapadékvíz szerkezetromboló hatása ellen. A kultivátorkapák után felszerelt egyengetőtárcsák munkája extrém száraz körülmények között nem kielégítő, így nagyobb a rögös felszín kialakulásának esélye. Az alapműveléssel rögösített, egyenetlen felszín a káposztarepce szempontjából hátrányt jelenthet (lesz elegendő csapadék magágykészítésig?!).

A másik forgatás nélküli alapművelési eljárás a középmély lazítás. Az észszerűen alkalmazott lazítás talajtípustól és -féleségtől függően akár évente szükséges. Arra alkalmas tömörítőelemmel ellátott lazító használata javasolt. Régebbi eszközök alkalmazása esetén kapcsolt Cambridge vagy gyűrűs henger előnyt jelenthet. Az őszi káposztarepce karógyökérzete révén mély és kellően lazult gyökérágyat igényel. A lazítást tehát akkor is kívánatos elvégezni, ha a későbbiekben szántást (vagy kultivátorozást) is lehetővé tesznek majd a csapadékviszonyok. A száraz (de nem kiszáradt) talajon végzett lazítás megszünteti a művelés és taposás eredetű tömörödést, jótékony hatással van a talaj biológiai életére; a lazult talaj könnyen be tudja fogadni a csapadékvizet. A lazítás vagy kultivátorozás után célszerű rövidtárcsás megmunkálással magágyat készíteni.

A forgatás nélküli eljárásoknak vannak hátrányai is. A már tavasszal kezdődő aszályos periódus okán, az elővetemény tarlóján egyáltalán nem kell gyom- és árvakelés problémával számolni a nyár folyamán. Ennek veszélye a repce vetését követő csapadékhullás hatására válik nyilvánvalóvá: az összes felszínhez közeli gyommag egyszerre kel ki az elővetemény árvakelésével együtt. A gyom- és árvakelés kémiai irtásának időzítése ilyen évjáratban tehát kulcsfontosságú vetés után, mivel tér- és tápanyag-konkurenciát jelentenek a repcének. Sikertelen őszi gyomirtás esetén a veszélyes gyomok túlnyomó része tavasszal már nem irtható hatékonyan. A gyomos repce felnyurgul, kifagyási kockázata nagyobb, a szárazságot kevésbé tolerálja, és a gyomok hátráltatják a betakarítást is. Pelyvaterítő alkalmazása mérsékelheti a mulcshagyó művelés hátrányait: a kombájn adapterének munkaszélességében egyenletesen elteríti a rostákról kikerülő hulladékot, így nem a rosták mögötti keskeny sávban fog tömegesen kelni az árvakelés, s a vaddisznó is kisebb eséllyel túrja a talajt.

Elővetemény borsó után, forgatás nélküli alapművelésű repcetábla vetése (Tabajd, 2017. augusztus)

A mulcsos műveléssel a felszínen maradt szármaradványok kedvező életteret biztosíthat a repce kártevőinek (mocskos pajor, repcebolha, repcedarázs), főként tartósan bolygatatlanul hagyott tarló esetén. Amennyiben a gazda nem tud, vagy nem szeretne szántani repce előtt, úgy az elővetemény tarlóhántásakor célszerű nitrogénműtrágyát és biológiai talajkondicionáló készítményt a talajba dolgozni. Ezek elősegítik a szalma bomlását, így csökkentve a károsítók elszaporodásának mértékét.

A repce általánosságban augusztus 20. és szeptember 20. között kerül a talajban 3-4 cm mélységben. Fontos, hogy azonos mélységbe kerüljenek a magok, így lehet egyöntetű a kelés: regulátorozás alkalmával azonos fenológiájú növényeket kezelünk. Az ilyen állomány jó eséllyel együtt fog virágozni, majd érni is. Hazánkban legelterjedtebb a sűrűsoros gabonavető géppel való vetés normál, dupla, esetleg tripla sortávra. Vethető a repce szemenkénti vetőgéppel is 45-76 cm sortávra is.

Az optimális hektáronkénti csíraszám meghatározásakor figyelmet kíván, hogy a repce virágzati oldalágain fejlődik a termés döntő hányada, ezért a növény elágazódásának elősegítésével a termés mennyisége növekszik. Hibridek esetében már 2-3 kg vetőmag is elegendő lehet hektáronként, amely 300-500 ezer csírát jelent. Humuszban gazdag talajokon, helyes tápanyagellátás mellett, intenzív termesztéstechnológia esetén tovább csökkenthető a vetésnorma.

Fungicides csávázószerrel az összes vetőmagtételt kezelik. A neonikotinoid hatóanyag-tartalmú inszekticid csávázószerek engedélyének évekkel ezelőtti felfüggesztésével azonban a repce csírakori kártevői ellen nem volt alternatív csávázási megoldás. Az rovarölő szeres csávázást helyettesítő növényvédelmi eljárások nagyobb környezetterheléssel járnak és drágábbak is, ráadásul a munkacsúcs is nő. A csávázószerrel a vetőmagra felvitt kis mennyiségű hatóanyag helyett akár többszöri állománypermetezés is szükséges lehet. A kártevők megjelenése és kártétele tehát fokozott figyelmet kíván, amennyiben a vetőmagot nem csávázták inszekticiddel. Eseti engedéllyel ismét lehet inszekticid csávázószerrel kezelt repcevetőmagot vásárolni.

Telelés, növekedésszabályozás

Ősszel, a repce 4-8 leveles állapotában regulátort kell kijuttatni az állományra. Hibás döntés az őszi regulátoros kezelés elhagyásáért későn vetni a repcét. Az azolok kivételével nem ismert olyan fungicid hatóanyagcsoport, amely növekedésszabályzó hatással bír. A különböző azol-tartalmú fungicidek reguláló hatása és fóma elleni védelme eltérő erősségű. A tebukonazol az egyik legelterjedtebb növekedésszabályzó fungicid, amely a gombabetegségek (fóma) ellen is védelmet nyújt.

Első regulátoros kezelés repcében, amelyet a tél beálltáig még egy követett (2017. szeptember)

Amennyiben a korai vetést követően az őszi időjárás- és csapadékviszonyok indokolttá teszik, akár kettő vagy három regulátoros kezelés is szükséges lehet. A repce meghálálja ezeket, mivel enyhe téli hetekben sem szabad szárba indulnia. Több kezelés esetén ügyeljünk a hatóanyag-rotációra.

Tápanyagellátás

A repce számára felvehető tápelemek meghatározóak a nagy termés elérésében. A vetőágyba magas N-tartalmú komplex műtrágyát kell bedolgozni a szármaradványok bomlásának elősegítése érdekében. Cellulózbontó biológiai készítmény alkalmazása további előnyt jelenthet. A nitrogén mellett a foszfor jótékony hatással van a gyökérzet erősödésére, míg a kálium a télállóságot segíti elő. A vetőgéppel kijuttatott mikrogranulátum indító műtrágya meghatározó az őszi fejlődést tekintve.

Nyirkos magágyba, starter-mikrogranulátummal elvetett repce rendkívül gyorsan növekszik a kezdeti időszakban, így a kártevőknek csupán rövid idejük lehet a károsításra, ráadásul a gyomok sem tudnak megerősödni, míg az állomány le nem árnyékolja a teljes talajfelszínt. Arra alkalmas mikroelem-tartalmú starterműtrágya készítménnyel a talajlakó gombák ellen is védekezhetünk (szklerotínia). Magyarország talajai cinkben szűkölködnek, ezért annak pótlása minden kultúrában szükséges levéltrágya formájában. A cink is a gyökérzet fejlődését segíti elő, őszi regulátoros kezeléssel célszerű kijuttatni.

Tebukonazol hatóanyaggal egyszer kezelt repce indítása a télbe. 4,76 tonna termett hektáronként (2016. november)

A tavaszi első (és második) fejtrágyát már abban az időszakban célszerű kijuttatni, amikor a nappali hőmérséklet eléri a +3-5 °C-ot, de éjszakánként még legalább –3 °C van. Így a hajnali óráktól délelőtt 9-10 óráig minimális taposási kárral lehet műtrágyázni. Az ammónium-nitrát a délutáni napsütésben nulla °C felé emelkedő hőmérsékleten gyorsan feloldódik, míg a (lehetőleg kéntartalmú) pétisó lassabban táródik fel, tovább nyújt tápanyagot a szárba indult repcének (arra az időszakra, amikor a talajra nem lehet rámenni a reggeli fagyok múltával).

A már megszikkadt talajon, márciusban két, nagy dózisú nitrosol műtrágya kijuttatása szükséges, amelyek egyike kéntartalmú szuszpenzió legyen. A kén mikroelem elősegíti a növény fehérje anyagcseréjét, növeli a becő- és szemszámot, az olajtartalmat, valamint fokozza a növények betegségekkel szembeni ellenállóságát. A bór a hajtásnövekedést, és a kötödést segíti elő. Keserűsó alkalmazása a termékenyülés és a kötődés javítására fontos a növényvédő szeres kezeléseknél, mert a magnéziumot a talajból nehezen veszi fel a növény. Inszekticid kezelések a kártevők betelepedésének függvényében több alkalommal lehetnek szükségesek. Fontos a táblák folyamatos szemmel tartása. A bór- és kéntartalmú levéltrágyákat osztva, inszekticiddel kijuttatva adjuk a repcének. A deszikkálás és a becőragasztás hibridfüggő, nem feltétlenül szükséges technológiai elem.

Istenáldotta búza

Ellentmond a józan észnek, mégis szeretem a búzatermesztést. Pedig évről évre csekély haszon marad rajta.

Fiatal repcetermesztők az ország különböző részeiről

Ezúttal nem saját tapasztalataimat osztom meg az olvasóval, hanem három rátermett magyar fiatal gazdát faggatok a repce termesztéséről, saját tapasztalataikról.

A talajművelés illemtankönyvének bemutatója

Ez a könyv Dr. Birkás Márta professzor ajándéka a tudományos és gazdálkodó élet résztvevőinek.

Az új esztendőre

Addig kell belefeküdni a hámba, míg fiatalok vagyunk, ne féljünk megfeszíteni életünk istrángjait.