Címke: Fényhiány

Justus von Liebig (1803-1873) a mezőgazdasági kémia egyik alapítója, aki rendszerbe foglalta a szerves kémiát, és megalkotta a mai napig is helytálló Minimumtörvényt, amit Dobeneck, ugyancsak német tudós, hordó formájában, jól érthető módon szemléltetett. Lényege: a minimumban lévő élettényező határozza meg a növénytermesztésben a termésmennyiséget. Ez igaz az általuk vizsgált növényi tápanyagokra, de helytálló az többi élettényezőkre is (fény, hő, víz). Azóta már azt is tudjuk, hogy nemcsak a minimumban lévő, de a káros maximumot is elérő tényezők is limitálhatják a termést.

Az extrém időjárás, a szélsőséges meleg, vagy a téli tartósan borult, fényszegény hónapok, mint a kései lehűlések is kiváltói lehetnek, a zöldségféléknél tapasztalható színhibáknak, amelyek gyakran megelőzhetők vagy mérsékelhetők lennének.

Néhány kártevő és betegség is kiválthatja az említett színelváltozást, de ilyen esetben egyéb jellegzetes, a kártevőre és kórokozóra jellemző tünetek is felfedezhetők a bogyón vagy a leveleken, amelyek egyértelművé teszik az antociánosodás okát. Többnyire a jelenség abiotikus környezeti tényezőkre vezethető vissza.