Címke: Kártevők

„Vigyázz, mit kívánsz!” – tartja a mondás. Tavaly rimánkodtunk a csapadékért, idén kaptunk belőle bőven. Természetesen a növényeknek szükségük is volt erre a csapadékra, de növényvédelmi szempontból versenyfutás volt az idővel szinte a teljes vegetáció a gyümölcsösökben.

Kalászos gabonáinkat nem olyan kultúraként tartjuk számon, amelyeknek sok ősszel károsító kártevője lenne. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne találhatnánk kártételre bennük, vagy hogy ne lennének olyan kártevőik, amelyek figyelmet érdemelnek.

Magyarország melegebbre és szárazabbra fordult klímája nem kedvez a málnatermesztésnek. Jelentős a munkaerőigénye, amelynek döntő hányada a szedési időszakban jelentkezik. Ezekre a gondokra visszavezethetően a hazai gyümölcs árban nem versenyképes az importból származó termékkel. Ezeknek a kedvezőtlen hatásoknak a következménye, hogy a málna országos termőterülete folyamatos csökken. 2022-ben Magyarországon az ültetvényben termesztett málna termőterülete csak 101 hektár volt.

November első napjaira gyökeresen megváltozott a kárpát-medencei időjárás. Az egymást váltó délnyugat-északkelet irányú időjárási frontok több hullámban nedves levegőt és csapadékot szállítottak. A front mentén bőséges eső hullott, de a dél-alföldi tájegységek ismét kevesebbet kaptak. A hőmérséklet visszaesett ugyan, de még így is meghaladja a sokévi átlagot, éjszakánként pedig elkerülnek bennünket a fagyok.

Bár a burgonyát világszerte termesztik, időről-időre a termesztőknek olyan problémákkal kell szembenézniük, amelyek, ha nincsenek rájuk felkészülve, komoly terméskiesést okozhatnak.

Gyümölcstermő növényeink közül a dió, gesztenye, mandula és mogyoró a héjasok csoportjába tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy gyümölcsként minden esetben a magbelet hasznosítjuk. Rendszertani besorolásuk, termőhelyi igényeik, hasznosításuk és termesztési sajátosságaik szempontból azonban jelentős különbségek vannak közöttük.

Október utolsó hetében ősziesre fordult hazánk időjárása. Az egymást váltó időjárási frontok több-kevesebb csapadékot szállítottak a térségbe. A legtöbb eső a délnyugati-északkeleti tengely mentén hullott, helyenként 30-40 mm is, de a dél-alföldi tájegységekben nem nedvesítette át kellőképpen a talaj felső rétegét, ott maradt az őszi aszály.