Címke: Padlizsán

Folytatva a hajtatott zöldségfélék páratartalom-igényéről megkezdett írást, az egyes fajok igényéről és a légnedvesség szabályozásának lehetőségéről szándékozunk információt adni.

Az egyes kémiai elemek (növényi tápelemek) hatása nagyon eltérő, tekintettel arra, hogy különféle élettani folyamatokban vesznek részt, ennek megfelelően hiányuk és túladagolásuk is a legkülönfélébb módon jelentkezik, a termésminőséget számos vonatkozásban befolyásolják.

A meleg igényes zöldségfajok esetében (uborka, sárgadinnye, paprika, tojásgyümölcs, paradicsom) a közeg hőmérsékletének 10 °C-al való növelése - de csak bizonyos határok között (!), az úgynevezett biológiai küszöbértéktől a hőoptimumig - megkétszerezi a vízfelvételt.

A padlizsán fóliás és üvegházi termesztése - a holland tapasztalatokat átvéve, és a hazai viszonyokra adaptálva - járható útnak bizonyult.

A padlizsán termesztésének egyik akadálya a környezettel szemben támasztott magas igénye. Ilyen tekintetben leginkább a paprikához hasonlít, de még annál is több meleget kíván.

Számomra nincs is nagyobb öröm, mint mikor a saját termesztésű zöldségeimből alkothatok valami igazán színes ételt!

A hazai tisztított dió 3150 forint/kilogramm áron szerepelt a vizsgált heti kínálatban, a szelídgesztenyét az előző hetivel azonos áron kínálták (1000 forint/kilogramm).

A sok évre visszatekintő meteorológiai statisztikák alapján a július a legmelegebb hónap. Erre cáfolt rá az augusztus első dekádjára jellemző hőséghullám. A nappali legmagasabb hőmérséklet az utóbbi napokban 30 0C- alatt ritkán járt, az éjszaka pedig nem csökkent 20 0C alá. A hőséget csak ritkán enyhítették záporok, zivatarok.

Nőtt a nyári hőhullámok hossza és gyakorisága, nőtt a földfelszínre érkező sugárzási energia mennyisége, és ezzel együtt nőtt az UV sugárzás aránya, különös mértékben az UV-B sugárzás.