Ismerjük meg közelebbről a különleges megjelenésű bugás hortenziát, az ellenálló érdeslevelű hortenziát, a hozzá hasonló vörösszőrű hortenziát, a kistermetű fűrészeslevelű hortenziát, a formabontó tölgylevelű hortenziát és a kakukktojás kúszó hortenziát!
A hortenziákhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról és a hazánkban legkedveltebb két fajról, a kerti és a cserjés hortenziáról az előző cikkben olvashattunk. De ahogy már ott is felmerült, érdemes még egy kis időt szánni a többi hortenziafajra is, amelyek közül páran akár kertünk lakói is lehetnek.
Ismétlés a hortenziák gondozásáról
A különböző hortenziafajok gondozásukat tekintve talaj-, hő- és vízigényüket tekintve nem térnek el egymástól jelentősen. Mindegyik egyaránt a jó vízáteresztő-képességű, tápanyagban dús talajt kedveli, amit rendszeres öntözéssel soha nem hagyunk teljesen kiszáradni. A szárazabb időszakokat elviselik, de ha ilyenkor kevesebb nedvességet kapnak, általában nem, vagy csak kevesebb virágot hoznak. Félárnyékos helyen fejlődnek a legszebben, a tűző napot és a mélyárnyékot pedig egyik faj sem hálálja meg.
A metszésüket ősz végére vagy kora tavaszra időzítsük, hogy a virágokat hozó új hajtások elegendő tápanyaghoz jussanak. Fontos tudni, hogy a lentiekben feltüntetett méreteket a növény a rendszeres metszés miatt ritkán, vagy egyáltalán nem éri el. A legtöbb hortenziafaj kerti körülmények között az 1-2 méteres magasságnál marad. Szaporításukat az előző cikkben leírtaknak megfelelően dugványozással oldhatjuk meg nyár elején – kivéve a kúszó hortenziát, amelyet magról is szaporíthatunk. A fiatal növényeket minden esetben érdemes takarással óvni a téli hidegtől!
A kerti és a cserjés hortenziához hasonlóan az itt felsorolt hortenziafajoknak is két legfőbb kártevője van, a levéltetvű-fajok és a takácsatka.
A színárnyalatok mestere – a bugás hortenzia
A Délkelet-Ázsiából származó bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) megjelenése egyszerűen lehengerlő: első ámulata a szemlélőnek, – aki megszokta a hortenzia virágának gömbölyded, tömött formáját, – hogy a vele szemközt terpeszkedő növény valóban egy hortenziafaj-e. Termetre a cserjés hortenziához van legközelebb 3-3,5 méteres magasságával, de akadálytalanul növekedve, metszés nélkül elérheti a 4 méteres magasságot is. Enyhén hosszúkás levelei fogazott szélűek, üde zöldek. Kúp alakú, mutatós, a hortenziafajok közt ritkán előforduló bugavirágzattal rendelkezik. A virágzatot fehér színű, majd idővel pasztell-rózsaszín és -zöld árnyalatokat felvevő virágok alkotják, amelyek a nyár második felétől ősz elejéig nyílnak. A nemesítésnek köszönhetően már léteznek olyan bugás hortenziafajok is, amelyek virága a kezdetektől rózsaszín vagy vöröses árnyalatú.
A bugás hortenzia a hortenziafajták közül is kitűnik stressztűrő képességével: jól bírja a városok szennyezett levegőjét és a nagyobb települések fülledtebb időjárását. Ezenkívül kevésbé viselik meg a hosszantartó, téli fagyok, valamint a megszokottnál hosszabb, aszályos időszakok is. Sövénynövényként és szoliterként is nevelhetjük, és egyaránt jól érzi magát félárnyékos és világosabb kertrészeken is (a tűző napot azért ő sem tolerálja sokáig, de hát senki sem tökéletes).
A bugás hortenzia kedvelt fajtái közül a legtöbb fehér virágú fajta, például a ’Bobo’, ’Magical Moonlight’, ’Magical Candle’, ’Candlelight’, ’Polar Bear’, ’Silver Dollar’, ’Unique’, ’Levana’, ’Kyushu’, ’Little Lime’ és ’Limelight’.
A Pinky Winky bugás hortenzia kúp alakú virágzata
További népszerű fajtái közé tartozik még az óriási, rózsaszín-fehér virágokat nevelő ’Phantom’ és a ’Pinky Winky’, a halvány rózsaszín virágú ’Vanille Fraise’, a kisebb, fehéres rózsaszín virágokat hozó ’Polestar’, a rózsaszín virágú ’Sunday Fraise’, a sötét rózsaszín virágú ’Early Sensation’, és a változatos színárnyalatú virágokat hozó ’Wim’s Red’.
Az ellenálló érdeslevelű hortenzia
Az érdeslevelű hortenzia latin neve körül kisebb káoszra leltem, ugyanis a faj neve alapból Hydrangea aspera, és azon belül egy különleges hortenzia-fajtának írják a Hydrangea aspera ’Villosa’-t. Ugyanezt a növényt sok helyen Hydrangea villosa ’Velvet & Lace’-nek találjuk meg. A titok nyitja, hogy a Hydrangea villosa az egyik igen kedvelt alfaja, és nem fajtája a Hydrangea aspera hortenzia-fajnak. Helyesen a neve Hydrangea aspera ssp. villosa. Mindezt azért fejtettem ki kicsit bővebben, hogy a Kedves Olvasó is lássa: ha Hydrangea villosa ’Velvet & Lace’ hortenziát vásárolt, akkor egy érdeslevelű hortenzia új tulajdonosává vált.
Ez a lassú növekedésű hortenziafaj 2-3 méter magas bokorrá képes fejlődni, de akár egy évtizedbe is telhet, mire ezt a méretet eléri. Hosszúkás, sötétzöld leveleinek sokasága borítja a hajtásokat. Mutatós, domború alakzatba rendeződött virágai bugavirágzatot alkotnak. A végálló virágzat különlegességét az adja, hogy az apró, kék és lila árnyalatokban játszó termős virágait a halványabb árnyalatú, főként fehér meddő virágok lazán, tányérszerűen körbeveszik. Virágai a bugás hortenziához hasonlóan nyár második felében és ősz elején nyílnak.
Fagytűrő képessége igen jó, és a napsütést is jobban tolerálja a kerti hortenziánál. Nyáron szüksége van a nagy melegben a rendszeres öntözésre, de napos, félárnyékos helyen is egészségesen fejlődik. A metszésére sem kell minden évben gondolni, de az elszáradt vagy sérült növényi részeket távolítsuk el róla ősz végén.
Fontos megjegyezni, hogy az érzékeny bőrű kertésztársainknál már a levelek érintése is bőrirritációt okozhat!
Az érdeslevelű hortenziához hasonló megjelenésű a vörösszőrű hortenzia (Hydrangea sargentiana). Levelei nagyméretűek, tapintásra bársonyosak. A faj magassága átlagosan 2 méter, de idősebb példányok akár a 4 méteres magasságot is elérhetik. Nagy, lepkevonzó, lila és kék árnyalatokban játszó bugavirágzata 30 cm átmérőjű is lehet.
Fűrészeslevelű hortenzia – a kistestvér
Ahogy a vörös szőrű hortenzia, úgy a fűrészeslevelű hortenzia (Hydrangea serrata) is igen hasonló az érdeslevelű rokonhoz – tőle csak termetével és levélszélével tér el kissé. A fűrészeslevelű faj is lassú növekedésű, de nagyon ritkán nő 1-1,5 méternél magasabbra. A mutatós, felálló ágrendszerű lombhullató növény sötétzöld, hosszúkás leveleinek széle finoman fűrészes, lombja felett trónolnak a lapos, színpompás bugavirágzatok, amelyek júliustól egészen ősz elejéig nyílnak. Különleges díszítőértékét őszi lombjának színe adja: a levelek ebben az évszakban a hortenziákra nem jellemző, feltűnő mélyvörös árnyalatot vesznek fel.
A fűrészeslevelű hortenzia levelei ősszel mélyvörös árnyalatot vesznek fel
A fűrészeslevelű hortenzia leginkább a félárnyékos helyet szereti, ahol tápanyagdús, laza szerkezetű talajba ültetjük, és nagy szárazságban nem hagyjuk kiszáradni a földjét.
A kereskedelemben is kapható, különleges megjelenésű fajtái a halványlila virágú ’Blue Bird’, a sötétlila virágú ’Preziosa’ és a világoskék virágú ’Yesoensis’.
A formabontó tölgylevelű hortenzia
A tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) kicsit olyan, mintha összedobtuk volna a vadgesztenye mutatós virágát a tölgy összetéveszthetetlen levelével, és alkottunk volna belőle egy pompás lombhullató cserjét. Különleges megjelenése miatt hamar elterjedt őshazájában, Észak-Amerika délkeleti régióiban, majd tovább az egész kontinensen, és végül meg sem állt Európáig. 1,5-2 méteres magasságával, kerekded bokorformájával ideális növénye a kerteknek és parkoknak is. Mélyen karéjos levelei dúsan borítják be az egész növényt, és mintegy koronaként trónolnak a nagy levélrengetegen a fehér színű bugavirágzatok. A virágok viszonylag korán, már májusban nyílnak, egészen a nyár közepéig. Ahogy a virágok idősödnek, rózsaszínes árnyalatot vesznek fel, hasonlóan a bugás hortenziához. A fűrészeslevelű hortenziához hasonlóan levelei ősszel vörös vagy rézbarna árnyalatot vesznek fel.
A tölgylevelű hortenzia virágai májustól nyílnak
A tölgylevelű hortenzia is megmaradt a hortenziafajok alapigényeinél: félárnyékos és árnyékos helyen fejlődik a legszebben savas vagy semleges kémhatású, jó vízáteresztő képességű talajba ültetve. Nem igényel minden évben metszést, és a károsítóktól sem kell különösebben félteni.
A tölgylevelű hortenzia kedvelt fajtái a ’Black Porch’ és a ’Snowflake’, valamint a rózsaszín virágú ’Munchkin’.
A kakukktojás kúszó hortenzia
A kúszó hortenzia (Hydrangea anomala subsp. petiolaris) Észak- és Kelet-Ázsia erdeiben őshonos. Egy növény hajtásainak kiterjedtsége akár 25-30 métert is elérheti, és akár 15 méter magasra is felkapaszkodhat – ami kiválóan alkalmassá teszi nagy felületek beborítására. Levélzete sötétzöld, fogazott szélű levelekből áll. Léggyökereivel kiválóan meg tud kapaszkodni a különböző felületeken. Az ültetést követően a virágzásra türelmesen várnunk kell pár évet, mert az érdeslevelű rokonhoz hasonlóan igen lassan, de biztosan alkalmazkodik az új környezetéhez. Addig is kárpótol minket egészséges, dús levéltömege. Amint eljön az ideje, június-július hónapokban neveli majd a kicsiny, fehér, illatos virágokból álló lapos bogernyő-virágzatát.
A kúszó hortenzia virágaira megéri várni
A bugás hortenziához hasonlóan a napos helyeket is kedveli, de amennyire lehet, törekedjünk a félárnyékos helyre történő ültetésére. Semleges vagy enyhén savas kémhatású talajban fejlődik a legszebben, amit mindig igyekezzünk enyhén nedvesen tartani. Kórokozók nem okoznak jelentősebb gondot ennek a fajnak, de a levéltetvek és takácsatkák megjelenésére figyeljünk. Az érdeslevelű hortenziához hasonlóan nem igényel minden évben metszést, de ha formázni, ritkítani szeretnénk az idősebb növényeket, azt a már említett ősz végi vagy kora tavaszi munkálatok közt tegyük meg. Az elszáradt virágoktól és a beteg, sérült hajtásoktól érdemes év vége felé megszabadítani.
A többi, kereskedelemben kapható hortenziafajtól jelentősen eltérő életmódjának előnyeit még nem fedezték fel hazánkban sok helyen, de kiváló váltótársává válhat a klemátisznak vagy az iszalagnak. Tarka levelű, fehér virágú ’Miranda’ fajtája hazánkban is kapható.
