Ház, táj blog

Egyszerűsített foglalkoztatással, őstermelői járulékokkal kapcsolatos változások

December 31-ig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályait a gazdaságvédelmi akcióterv keretében kihirdetett 122/2020. kormányrendelet bizonyos helyeken megváltoztatta.

Egyszerű közteherviselési, nyilvántartási és munkajogi szabályok

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai az általános munkajogi, közteherviselési szabályoktól eltérők. A munka törvénykönyve (Mt.) 201-203. paragrafusai határozzák meg azon munkajogi eltéréseket (könnyítéseket), melyeket az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni kell. Ezen szabályok alapján például munkaidőkeret alkalmazása hiányában is beosztható egyenlőtlenül a munkaidő, nem kell alkalmazni a munkaidő beosztás közlésére vonatkozó törvényi határidőket, a vasárnapi munkavégzés, sőt, a szabadság kiadásának szabályait sem. Az Mt. rendelkezéseit egészíti ki a 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.), amely az egyszerűsített foglalkoztatás korlátait, közteherviselési, bejelentési, illetve bevallási szabályait tartalmazza. Ez utóbbi szabályrendszer általános feltételeiben történt változás.

Eddig is tág keretek között lehetett alkalmazni

Az Mt. 201. paragrafusának (1) bekezdése alapján a munkáltató és a munkavállaló – néhány kivételtől eltekintve – egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek. Érvénytelen például az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. A felek továbbá a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

Az egyszerűsített foglalkoztatásnak két fajtája van:

– a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, illetve
– az alkalmi munka.

Mezőgazdasági idénymunkának  minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább-feldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Turisztikai idénymunka a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az Efotv. 1. paragrafusának (4) bekezdése eddig azt is kimondta, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Tovább egyszerűsödő feltételek 2020. december 31-éig

A fenti kormányrendelet alapján 2020. december 31-éig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunka esetén, ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben 120 helyett 180 nap lehet.

Ezen túlmenően mezőgazdasági idénymunka időtartama 120 nap helyett legfeljebb évi 180 nap lehet, azaz, a veszélyhelyzet egy részének időtartamával lényegében a határidő meghosszabbodik.

Az alkalmi munkavállalásra egy hónapon belül 15 naptári nap helyett legfeljebb 20 naptári napig van lehetőség.

Fontos, hogy a turisztikai idénymunka szabályai nem változtak, így az ágazatban továbbra is a 120 napos határidővel kell számolni.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék fizetésének változása 2020. július 1-től:

A 2018. évi LII. törvény 7. paragrafusának (3) bekezdése alapján a járulékfizetésre kötelezett, biztosított  mezőgazdasági kistermelőt saját maga után évente terhelő adó alapja a jelenlegi szabályok szerint:

– a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem, (előző évi összes bevétel 20%ának 1/12-ed részére jutóan)

– az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,

– a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka, csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.

Ezen összegek után kellett a biztosított mezőgazdasági kistermelőnek minősülő mezőgazdasági vállalkozásoknak megfizetnie a 14 %-os járulékot, amiből 10% volt a nyugdíjjárulék és 4 % volt a természetbeni egészségbiztosítási járulék, illetve a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót.

A kezdő őstermelő  ezeket a mértékeket a mindenkori minimálbér alapján fizeti meg.

2020 július 1-jétől azonban változik a társadalombiztosítás szabálya. Az új Tbj. (azaz 2019. évi CXXII. törvény) alapján járulékalapot képező összeg a következő lesz:

„Mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.”  (Az szja-törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

2020 július 1-jétől a biztosított kistermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 15 százalékának 1/12-ed részét kell alapul venni, és ezen alapból 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

Ez a járulékmérték érvényes a kezdő őstermelőre is a minimálbér 92%-ának megfelelő mértékre vetítetten 18,5%.

Természetesen itt is lehetőség van magasabb járulékalap választására a 18,5 %-os mérték megtartásával.

Ezen adómérték megfizetésével a mezőgazdasági őstermelő  – kezdő és az SZJA tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő  – a társadalombiztosítás  valamennyi ellátására  – pl. táppénzre is  –  jogosultságot szerez.

Mi a teendőnk, ha megfertőzte az állatainkat a kiskérődzők pestise?

2025. február 18. 05:40

A kiskérődzők pestisének megjelenése esetén szigorú előírásokat kell betartani.

Mit kell tudni a kiskérődzők pestiséről?

2025. február 12. 05:40

A jelentős gazdasági károkkal járó betegség juhokat és kecskéket is képes megbetegíteni. A Nébih közleményében hívta fel a figyelmet a bejelentési kötelezettség alá tartozó, hazánkban első ízben előforduló betegségre.

A komposzttea alkalmazása a kertben

2025. február 8. 05:40

A házilag elkészült komposztteát számos célra felhasználhatjuk a házikertben: palántanevelésnél, levéltrágyaként, vetőmagkezelésre. A sikeres alkalmazáshoz vegyük végig a legfontosabb szabályokat!

A komposzttea elkészítése

2025. február 2. 05:40

A komposzttea elkészítése egyszerű folyamatnak tűnik, de be kell tartanunk az eddigi tapasztalatokból adódó fontos szabályokat, hogy jó minőségű oldatot kapjunk. A víz és a komposzt minőségén kifejezetten nagy a hangsúly.

Őstermelői igazolvány: március 20. a határidő

2018. február 22. 09:08

Az őstermelők 2018. március 20-ig érvényesíthetik igazolványukat annak érdekében, hogy őstermelői jogviszonyuk folyamatos legyen és az őstermelőként történő értékesítési tevékenységüket idén is jogszerűen folytathassák.

Az őstermelői jogviszony igazolása a Nébihnél igényelhető

2020. október 28. 06:57

A pályázatok közelgő beadási határidejére való tekintettel felhívják az érintettek figyelmét, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges az őstermelői jogviszonyuk igazolása.

Gazdainfó: uniós intézkedések és halasztott határidők

2020. április 23. 11:13

Az Európai Bizottság legutóbbi ülésén két intézkedést fogadott el az agrár-élelmiszeripar támogatására. A gazdálkodók pénzforgalmának növelése érdekében a Bizottság magasabb kifizetési előlegeket fogadott el a mezőgazdasági termelők számára.

Kedvezőbben adózhatnak az őstermelők, családi gazdaságok

2020. november 17. 11:39

Jövő évtől kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások, miután a Parlament 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett törvénytervezetet.