Ház, táj blog

Talajszenzorral a tudatos talajhasználatért és élelmiszer-termelésért

Agrofórum Online

Pár héttel ezelőtt egyik kedves egyetemi kutatótársam bemutatott nekem egy egyszerűen telepíthető és nyomon követhető talaj-monitoring rendszert. Kapva kaptam az ajánlaton, és kihelyeztem a rendelkezésemre bocsátott 4 darab talajszenzort abba a térségbe, ahol az egyetemi kísérletemet is végeztem. Így gyorsan és egyszerűen kapok képet a talaj állapotáról, és hozzájárulok egy nemzetközi környezet-megfigyelési hálózat, a GROW Megfigyelőközpont munkájához.

Mi is pontosan a talajszenzor?

A talajszenzor (más néven talajszonda) a talaj tulajdonságait mérő érzékelő. Olyan eszköz, amely a hobbikertészektől a növénytermesztést hivatásszerűen végzőkig minden földhasználó segítségére van a talaj olyan paramétereinek megfigyeléséhez és további vizsgálatához, melyek vizuálisan vagy érintéssel nehezen felmérhetők. Ilyen szondát alkalmaz ez a projekt is (neve: Parrot Flower Power szonda), amely fejlett érzékelőtechnológiákat használ a növények egészségének és jóllétének számos paraméteren keresztül történő ellenőrzéséhez. A beágyazott érzékelők mérik a talaj nedvességét, a környezeti hőmérsékletet, a fényintenzitást és a tápanyagszintet is.

 

A szonda működtetéséhez 1 darab elem szükséges, amelynek közelgő lemerülését a mobilalkalmazáson keresztül jelzi nekünk a szonda, így fel tudunk készülni a cseréjére.

A GROW Megfigyelőközpontról

Ez a központ egy egész Európára kiterjedő projektet vezényel. Kiterjedt hálózatának kulcsfigurái az a több ezer közreműködő, a fenntartható földhasználat iránt elkötelezett személy, akik megosztják a tapasztalataikat és a mért adatokat a központtal. Ezáltal a résztvevők egy tudományos célra is használható adattárat hoznak létre.

A projekt célja annak feltérképezése, hogyan optimalizálható egyszerű eszközökkel a talajkímélő élelmiszer-termelés, illetve hogyan adhat választ mindez az éghajlatváltozás által állított kihívásokra. A mindennapi gyakorlatba ez talajadatok szolgáltatását és online továbbképzési lehetőségeket jelent az érdeklődő kutatóknak, gazdálkodóknak és kiskert-tulajdonosoknak. Ezzel a gyakorlattal a szervezet víziója szerint elérhető a hosszútávon fenntartható földhasználat, a hatékonyabb talaj- és földterület gazdálkodás, valamint létrehozható egy pótolhatatlan, tudományos elemzésekre is felhasználható adattár.

Mindehhez a modern tudomány vívmányait, az internet- és mobiltechnológiát alkalmazzák a kutatásba bekapcsolódók.

A jelenlegi projekt – amelybe én is bekapcsolódtam – Changing Climate Mission névre lett keresztelve, és 2018. február végétől 2019. szeptember végéig tart.

A projektet – és a Grow Observatory tevékenységét – Európa-szerte nemzetközi szervezetek (International Institute for Applied System Analysis, Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet), kutatóintézetek (a holland HydroLogic Research és a brit Meteorológiai Intézet), egyesületek (Permaculture Association) és oktatási intézmények (Bécsi Műszaki Egyetem, Dundee-i Egyetem, Miskolci Egyetem) is támogatják.

Mi a dolgom nekem, mint adatszolgáltatónak?

Helyi adatszolgáltató résztvevőként egyszerű, koordinált talajkísérleteket végezhetek, hogy az adott helyi környezetben rögzíthessem és értelmezzem a kapott adatokat. Ez elősegíti számomra a már említett fenntartható helyi termelési gyakorlatok validálását, sőt közösségi tudományos kísérleteket is támogatok vele.

Ehhez a projekthez a lelkesedésen kívül nincs más tárgyi eszközre szükségem, mint egy mobilinternet-szolgáltatással ellátott és Bluetooth-kapcsolatot létesíteni képes okostelefonra és a már említett Parrot (Flower Power) szondára.

Mindenki, aki a projektben részt vesz, a következő lépésekkel kezdheti meg a munkát:

  1. lépés: Ingyenesen regisztrálok a GROW-projekt honlapján és csatlakozom a GROW-feladathoz.
  2. lépés: Tájékoztatást kérek a helyi koordinátortól a helyi megbeszélések helyszínéről és időpontjáról. Ezeken a megbeszéléseken kapom meg a részletes tájékoztatást, az útmutató kézikönyvet és a feladat végrehajtásához szükséges szondá(ka)t.
  3. lépés: Kiválasztom a szonda/szondák helyét (a megfelelő hely kiválasztásához a kézikönyvben felsorolt pontos kritériumok segítenek hozzá).
  4. Elhelyezem a szondát/szondákat, szükség szerint megjelölöm a helyüket.
  5. Aktiválom a szondát (a szonda és a telefonon elérhető rendszer közti kapcsolat megteremtéséhez és működtetéséhez is kapok részletes tájékoztatást a kézikönyvben).
  6. Elvégzem a kötelezően előírt, egyszerű talajvizsgálatot, amiről fényképes dokumentációt is készítek.
  7. Az alkalmazás segítségével elküldöm a központi adatbázisba a mért talajadatokat
  8. Tevékenységnaplót vezetek a mérésekről a kutatás ideje alatt
  9. Gondoskodnom kell az adatok rendszeres letöltéséről – ezzel kapcsolatban további részletek a kézikönyvben találhatók.

Az említett kézikönyv magyarra fordított terjedelme rengeteg képi illusztrációval együtt 34 oldal. Ebben minden szükséges információt megtaláltam a tevékenységgel kapcsolatban: hogyan gyűjti a szonda az adatokat, hogyan működtetem a szondát, hogyan választom ki a legmegfelelőbb szondahelyet, hogyan kapcsolom össze a szondát a rendszerrel, hogyan végezzem el a talajvizsgálatokat és így tovább.

A rendszeres mérések időigénye az én esetemben – 4 szondával számolva – a köztük lévő távolság megtételével együtt összesen 15 perc. Én a tájékoztatást adó kutatótársam támogatása mellett szeptember végén – október elején helyeztem ki a szondákat, azóta zökkenőmentesen zajlott az általam menedzselt adatszolgáltatás. Nagyon elégedett vagyok ezzel a könnyen kezelhető, rendkívül hasznos és gyors adatszolgáltató rendszerrel.

Nemrég olvastam az Iskolakert Program (SchoolGarden) oldalán, hogy számukra is lehetőség van ingyenesen igényelni ugyanezt a talajszenzort, és rendkívül elégedettek a használatával. Ott tudtam meg, hogy a talajszenzor megvásárlására is van lehetőség, csak rá kell keresnünk az interneten a pontos nevével.

Eredményes kertészkedést kívánok!

Segítsünk a sünökön! - Beteg vagy sérült sünt találtam! Mi a teendő?

2025. augusztus 29. 05:40

Cikkünkben ismertetjük, hogy miként tudunk segíteni akkor, ha láthatóan beteg vagy sérült sünt találunk?

Mindent a keleti sünről

2025. augusztus 23. 05:40

A sünhöz számos közkedvelt mese, északi hiedelem fűződik, és gyakori vendég lehet a kertünkben, nem árt egy-két dolgot tudnunk róla.

Szőlő aranyszínű sárgaság betegség – amit a kerttulajdonosoknak is tudniuk kell!

2025. augusztus 21. 05:40

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.

Mit kell tudni a fitoplazmáról?

2025. augusztus 19. 05:40

Miután hazánk szőlőültetvényei is sorban fertőződnek a szőlő legpusztítóbb, bejelentésköteles kórokozójával, a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmával, sajnos érdemes közelebbről is megismerkednünk ezzel a kórokozóval.

Az érett kalászos meghajtja a fejét

2018. június 17. 15:44

Ahogy végigolvastam a múltból előcitált írásomat meglepődve állapítottam meg, hogy az időjárásról írottak néhány részletet kivéve, szinte ugyanolyan rapszodikusak voltak akkor is, mint most.

Figyeljünk a betárolt terményeinkre!

2018. december 5. 09:46

Az IKR Agrár Kft. Terménykereskedelmi üzletágának vezetője Otrok György üzletág igazgató 2018. november 28-án egy kerekasztal beszélgetést hívott össze Bábolnára, amelynek célja a terményraktározás során fellépő károsodások okainak feltárása és a védekezés lehetőségeinek áttekintése.

Strapabíró balkonnövények

2019. április 10. 04:36

Milyen növényfajokat válasszunk korlátunk díszeiként, amelyek nem adják fel már nyár közepén a küzdelmet?

A biztonságos növényvédőszer-használat és -vásárlás aranyszabályai

2018. május 14. 08:26

A növényvédő szerek szakszerű, biztonságos, a vonatkozó jogszabályoknak maradéktalanul eleget tevő háztáji alkalmazása nem jelent kockázatot a felhasználókra és a fogyasztókra.