Az utóbbi években egyre gyakoribb lett az újépítésű házaknál a geotermikus fűtés, és ilyenkor talajszondákkal teli a kert a gyep alatt. A kertépítés oldaláról viszont vannak újszerű érdekességek, melyekkel találkoztunk és érdemesnek gondolom fontolóra venni.
Alapból egy új építkezésnél az a legáltalánosabb, hogy rengeteg altalaj kerül fel a terület felső, eredetileg akár tápanyagdús rétege fölé és már a tervezésnél ez egy fontos szempont, hogy az altalaj fent van és nem a gyökérréteg alatt.
De a szondák elhelyezésekor az is érdekes, hogy a hőszivattyúzás megváltoztatja a kert természetes talajdinamikáját abból a szempontból, hogy mivel a meleget a ház fűtésére folyamatosan “kiszedjük”, így a gyökérzónákban hidegebb lesz.
Ez ott lesz főleg érdekes tényező, ahol sok fát, és főként mélyen gyökerező fát ültetnénk.
Mi változik a hőszivattyúzás után?
Gyakran megfigyeltük, főleg ott, ahol az eredeti állapotot is ismertük, hogy például másképp olvad ki a kert. Ahol talajszonda van, ott tovább marad meg a fagy a talajban, mint ott, ahol nincs. De ugyanígy megfigyelhető a gyepszinten is, hogy hamarabb kezd el jelentkezni az öntözés hiánya, mint egy nem bolygatott részen.
Mire figyelünk ilyenkor a kerttervezésnél?
Az egyik fő tényező az lesz a tervezés során, hogy ahol szonda van a mélyben, oda nem teszünk nagyra növekedő fákat. Így kerüljük el egyrészt azt, hogy a gyökérrészben a megváltozott körülmények miatt fázzon a növény (igen, sok fa gyökere akár 3-5 méteres mélységben is jelen van, sőt!). Másrészt, ha műszaki gond van, akkor hozzá kell férni a talajszondához, ami a fa miatt nehézkes lenne.
Mi legyen az altalajjal? Csak a talajcsere segíthet?
Ha lenne egy nagy telepem, ahol csak termőföldet halmoznék fel és adnám el, akkor azt mondanám, naná! Tessék csak talajcserét végezni, hiszen nincs más megoldás.
De a valóság ennél sokkal izgalmasabb, mert olcsóbban vagy jobban is meg lehet ezt oldani, nem kell rögtön több száz köbméter földet kicserélni. Ez nemcsak nagy pluszköltség, de nagy munka is. Ráadásul sosem tudni, hogy milyen gyommagvak és egyebek kerülnek be a kertbe a talajcserével. Gyakran látom, hogy tiszta gyommagvas és tavasszal gyomtengeres egy-egy talajcsere utáni terület, és előfordult már nem egyszer, hogy olyan gyomok is vannak a frissen hozott talajban, melyek addig hírből sem jártak a területen. Ez ökológiai értelemben jelent problémát.
Az érett trágya sokat segíthet
A legtöbb esetben a trágyával való meghordást szoktam javasolni, mint az egyik legtermészetesebb módszer. Ilyenkor a tulajdonosok is a fejükhöz kapnak, hogy “de jó, hiszen van is ismerősünk, akinél lenne marhatrágya, lenne birkatrágya…” Én meg örülök, hogy jó helyre kerül az értékes szerves anyag, mert utána a felső rétegbe beledolgozzuk és pont gyökérmagasságba kerül újra egy értékes talajréteg.
