A csicsóka különleges faji adottságokkal rendelkező növény. Az egyre kedvezőtlenebb csapadékeloszlású években, nagyobb figyelem irányul azokra a növényekre, amelyek kedvezőtlen időjárási viszonyok között is képesek megfelelő termést produkálni. A csicsóka termesztése még azokon a gyenge termékenységű laza homoktalajokon is perspektivikus, ahol a hagyományosan termesztett homoki kultúrák (burgonya, napraforgó, dohány, rozs stb.) már jövedelmezően nem termeszthetők.
Annak ellenére, hogy gyenge termékenységű talajokon is termeszthető és sokoldalúan felhasználható, termőterülete a múltban is csak legfeljebb néhány ezer hektár volt. Ez elsősorban a termesztéstechnológiai hiányosságokra és a gumók eltarthatóságára vezethető vissza. Az ősszel betakarított gumók a hagyományos tárolókban maximum 2-3 hónapig tárolhatók. Mivel a gumók nem érzékenyek a fagyra, így a talajban tavaszig minőségromlás nélkül tárolhatók, azonban a tavasszal felszedett termés hamar romlásnak indul. Április eleje után felszedett tételek pedig már nem használhatók, mert megindul a hajtásnövekedés. A növény vetésterülete hazánkban jelenleg néhány száz hektár.
Kitekintve a világba hasonló a helyzet. A csicsóka az egész világon ismert és termesztett növény, ennek ellenére összes termőterülete nem sokkal haladja meg a százezer hektárt. Termőterületének közel háromnegyede Európában van. A világ legnagyobb csicsókatermelő országa Olaszország, amit Spanyolország és Franciaország követ. Európán kívül legnagyobb termőterülete Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában van. Őshazájában az Észak-Amerikai földrészen termesztése néhány ezer hektárra korlátozódik.
A csicsóka felhasználási területei
Rendkívül sokoldalúan felhasználható növény. A csicsóka hasznosítási lehetőségei közül legfontosabb a gumójának ipari feldolgozása élelmiszer, takarmány és energianyerés céljára.
A csicsóka föld feletti leveles szára és föld alatti gumói beltartalmi szempontból eltérnek egymástól. A föld feletti fiatal leveles szárrész beltartalmi szempontból lényegesen nem különbözik a zöld tömegtakarmányt adó más növényfajoktól. A 20-30 cm-es zsenge leveles szár kedvelt legelője a tömegtakarmányt fogyasztó gazdasági állatoknak (ló, szarvasmarha, juh). A 40-50 cm-es magasságban lekaszált szár jól silózható, vagy szénaként etethető. Jól sarjad, ezért megfelelő vízellátás esetén évente 2-3 alkalommal is kaszálható. A föld alatti gumó szárazanyag-tartalma 20-25%, melynek legnagyobb részét az inulin (polifruktozán) teszi ki. Ez a vízben oldódó rostos szerkezetű szénhidrát a csicsóka legnagyobb takarmányozási és táplálkozási értéke.
A csicsókagumónak a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hizlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulását. Kedvező biológiai adottságait pedig fokozza a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1-, B2-vitamin, niacin- és C-vitamin-tartalma. Életfontosságú aminosavként: lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin található benne. Növényspecifikus anyagai: kolin, betain, szaponin, quercimeritrin. Gumói főleg inulint tartalmaznak, keményítőt csak csekély mennyiségben. Beltartalmi értékei alapján nyilvánvaló a csicsóka takarmányértéke, jóllehet napjainkban ennek gyakorlati jelentősége alig van. Talán csak a természetszerű sertéstartásban éled fel a régi hagyomány, mely szerint a legjobb malacokat a csicsókásban túrkáló fias kocák nevelik.
A csicsókagumó humán táplálkozás-élettani hatása az inulintartalomra vezethető vissza, de beltartalmi értékei alapján más szempontból is előnyös a fogyasztása (1. táblázat).
Csicsóka tápanyagtartalom 100 g-ban | |
Energia 30 kcal 130 kJ | |
Szénhidrátok | 12,1 g |
– Cukrok | – 4,5 g |
– Rost | – 7,6 g |
Zsír | 0,4 g |
Fehérje | 2,4 g |
Víz | 79,0 g |
A-vitamin ekviv. 12 μg | 1% |
Tiamin (B1-vitamin) 0,2 mg | 15% |
Riboflavin (B2-vitamin) 0,06 mg | 4% |
Niacin (B3-vitamin) 1,3 mg | 9% |
C-vitamin 4,0 mg | 7% |
E-vitamin 0,2 mg | 1% |
Kalcium 10,0 mg | 1% |
Vas 0,6 mg | 5% |
Magnézium 20,0 mg | 5% |
Foszfor 78,0 mg | 11% |
Kálium 478,0 mg | 10% |
Nátrium 3,0 mg | 0% |
Cink 0,1 mg | 1% |
A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. | |
1. táblázat A csicsóka gumó beltartalm |
Az inulin az emberi emésztőrendszerben nagyrészt ballasztanyagként viselkedik és csak a vastagbél baktériumflórája képes részben lebontani. Az inulin kedvezően befolyásolja a bélflóra összetételét, fokozza az emésztőrendszer működését, kedvezően befolyásolja a bél pH-értékét. Az inulin lebontásából keletkező fruktóz a cukorbetegek számára is elfogadható vércukor szintet biztosít, fokozza az alkohol oxidatív lebomlását és kisebb mértékű fogszuvasodást okoz, mint a glükóz vagy a szacharóz. E kedvező hatások eredményeképpen az inulin bevitele az emésztőrendszerbe előnyös a cukorbetegek és a súlyfölösleggel küzdők számára, csökkenti vagy akár meg is szünteti a gyermekkori élelmiszer allergiás tüneteket, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és preventív védelmet nyújt a mellrák és a vastagbélrák ellen.
Energetikai célú felhasználása történhet direkt égetéssel, biogáz-előállítással, bioetanol-gyártással. A föld feletti szárrészek hasznosítása mindhárom eljárással történhet, a föld alatti gumóból elsősorban bioetanolt gyártanak, de biogáz-előállításra is alkalmas. Különböző fajtákat és kinyerési technológiákat összehasonlítva megállapítható, hogy 1 tonna frissen betakarított csicsókagumóból 77-100 liter bioetanol nyerhető ki. 1 tonna szárazanyagtermésből (fajtától függően) 450-470 liter bioetanol készíthető. Egy hektár csicsóka gumóterméséből előállított bioetanol mennyisége az irodalmi adatok alapján 2000 és 7000 liter közt alakul. (Olaszországban mért terméseredmények 60 tonna/ha feletti gumótermésről számolnak be. Több éves termesztés során csak kisparcellás kísérletben mértünk hasonlót, nagyüzemi körülmények között a legnagyobb mért termésmennyiség 37 t/ha volt). A gumó szárazanyagtermése 4 és 17 t/ha között változik.
Összehasonlításképpen a kukorica szemterméséből előállított etanol mennyisége tonnánként 320-350 liter. A kukorica termésátlaga hazánkban 7 t/ha, ez azt jelenti, hogy a kukoricából 2200-2500 liter bioetanol állítható elő hektáronként. A bioetanol-előállítás biztonságát a kukorica szolgálja leginkább, hiszen a légszárazra szárított szemtermés évekig tárolható, gazdaságosan szállítható és folyamatos üzemeltetést biztosít. A csicsóka ezzel szemben rosszul tárolható magas technológiai szintű tároló nélkül, a betakarítás után pedig rövid időn belül (néhány hét) fel kell használni. Előnyös viszont, hogy betakarítási időszaka hosszan elnyújtható szeptembertől december végéig (általában ekkor csökken a talajhőmérséklet fagypont alá) vagy tavasszal, március elejétől április végéig. További pozitívum, hogy a csicsóka a gyenge minőségű (döntően rossz vízgazdálkodású savanyú homoktalajok) termőhelyeken is eredményesen termeszthető, a kukorica viszont kiváló talajadottságú területet kíván.
Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gumótermés maximumát akkor érjük el, amikor a föld feletti részekből a tápanyag a gumóba vándorol. Évjáratonként jelentős eltérés tapasztalható, de méréseink és az irodalmi adatok alapján ez november vége, december eleje.
Tapasztalatok az Egyetem Tangazdaságából
A csicsóka bármely hazai fizikai talajféleségen megterem, mi homoktalajon és homokos vályogtalajon termesztettük a növényt. Gazdaságunkra részben jellemzőek a savanyú kémhatású, tápanyag-gazdálkodási szempontból kedvezőtlen talajok, de jobb adottságú területeink is vannak. A csapadékeloszlás és mennyiség szempontjából kedvező években homoktalajon és vályogos homokon egyaránt 20 tonna feletti gumótermést produkált a növény hektáronként. Aszályos évben ez az érték laza talajon 11,5 t/ha volt, míg a kötöttebb talajon 14,5 t/ha termést takaríthattunk be.
A csicsóka termesztése extenzív körülmények között vetésváltás nélkül, intenzív körülmények között vetésváltással történik. Előbbi esetben évelő kultúrának tekinthető, mely a talajban maradó gumókról újrasarjad. Ez a termesztési mód alkalmas azoknak a gyenge termékenységű homoktalajoknak a hasznosítására, melyeket defláció fenyeget és hagyományos szántóföldi művelése nem jövedelmező (1. kép).
Mindkét termelési mód kipróbálása után megállapítható, hogy a helyben maradó csicsóka gumótermése csökken, nagy termések vetésváltással érhetők el. Ott, ahol kaszálással hasznosítjuk a csicsókát silózás céljából, a növény csak megfelelő tápanyag-visszapótlás mellett produkál megfelelő zöldtömeget. Ezért erre a célra véleményünk szerint egy jól megválasztott pillangósnövény – tápanyag-gazdálkodási tulajdonsága miatt – gazdaságosabban termeszthető homoktalajon. További problémát jelent gyomosító hatása. Az utána következő növénynél nehézségeket okoz kultúrgyomként megjelenő hajtásainak visszaszorítása. Az Egyetem Tangazdaságában a csicsókát őszi vetésű kalászos vagy pillangós vagy ezek keveréke követte (ökológiai gazdálkodásban hasznosított területen). Ezen növények kellően megerősödnek a csicsóka kihajtása előtt, így a csicsóka gyomként csak a szegélyekben jelentkezett.
A csicsóka mélyen művelt, laza talajt igényel, ezért tavaszi telepítés előtt őszi mélyszántást kell végezni. Az ültetőágyat 12-15 cm mélységben kombinátorral célszerű elkészíteni. Gazdaságunkban csak tavaszi telepítés történt. Itt általános szabályként elmondhatjuk, hogy minél korábbi a telepítés időpontja, annál erőteljesebb állományt kapunk. Ajánlott növényszám 30-50 ezer tő/ha fajtától és termőhelytől függően. Egyes fajtáknál a tőszám 20.000 alá csökkenthető. Az ültetési mélység ne haladja meg a 10 cm-t. Célszerű a frissen kiszedett gumókat elültetni. A fonnyadt, régóta tárolt gumókat ültetés előtt ajánlatos 1-2 órára állott vízbe beáztatni. Különböző tőszám esetén nem kaptunk jelentős eltérést a gumótömeg tekintetében, a növény jól kompenzálta az alacsonyabb tőszámot.
A csicsóka növénytáplálás szempontjából igénytelen kultúrnövényként van jelen a szakmai köztudatban, pedig tápanyagreakciója a legtöbb talajtípuson kifejezetten jó. Egy tonna gumóterméshez a hozzá tartozó szár- és levélrészekkel együtt 4-5 kg N-t, 1,3-1,5 kg P2O5-t és 8,0-9,0 kg K2O-t igényel. A fajlagos tápanyagigény, a tervezett terméshozam és a termőhely talajának ismeretében a tápanyagok kijuttatását a termesztés módjától függően szükséges elvégezni. Tapasztalataink alátámasztják az irodalmi adatokat. A csicsóka minden kijutatott tápanyagformára termésnövekedéssel reagált.
A csicsóka gyors kezdeti fejlődéséhez a talajt lazán és gyommentesen kell tartani. Ennek érdekében lombzáródásig két-három alkalommal mechanikai sorközművelést szükséges végezni úgy, hogy bakhátat alakítsunk ki a sorokon. Ez elfedi a gyomokat és kedvező feltételeket biztosít a gumók növekedéséhez. A többéves állományokban célszerű évente beállítani a sor- és tőtávolságot. Ezt a műveletet azután kell végezni, amikor a hajtásnövekedés megindul. A növény jó gyomelnyomó, de a bakhátolás a későbbi betakaríthatóság miatt is elengedhetetlen (2. kép).
A csicsóka gumóinak betakarítása előtt a szárat el kell távolítani. Erre általában az őszi fagyok beálltával kerül sor (3. kép). A gumók betakarítására a burgonya betakarításának gépei alkalmasak. Gazdaságunkban is burgonyakombájnnal történt a betakarítás. Jó munkát csak laza szerkezetű talajon végezhetünk akkor, amikor a gumók már könnyen leválnak a sztólókról.
Ahhoz, hogy megfelelő gumóméretet kapjunk, november közepe és március közepe közötti időpontban érdemes betakarítani az állományt. Mivel a csicsóka gumója legjobban a talajban tárolható, ezért a tavaszi felszedés is megvalósítható. Az időpont megválasztását jelentősen az nehezíti, hogy a betakarítást jó minőségben csak száraz talajon lehet elvégezni. Áprilisban a gumók kihajtása a föld alatt megindul ekkor géppel már nem, kézzel is csak nagy időráfordítással juthatunk gumóhoz.
Tangazdaságunkban a csicsókatermesztés egyszerű gazdaságossági okokból az utóbbi években visszaszorult. Annak ellenére, hogy a kalkulációk alapján nyereséges lehet a termesztés, a piaci valóság nem ez. A csicsóka betakarítási nehézségei és tárolási problémái számunkra nem tették lehetővé azon piaci rések meghódítását, ahol a gumótermésért a gazdaságossági küszöb meghaladásához szükséges árat adnak. A csicsókatermesztés gazdaságunkban a kísérleti parcellák és a fajtafenntartás kisüzemi méreteire szorult vissza.