A görög- és sárgadinnye termesztésünk helyzete 2018-ban

A tenyészidőszak elején senki nem gondolta volna, hogy milyen meleg és száraz évnek nézünk elébe, holott az előző évben éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk.

A termőfelület tekintetében viszont nem történtek drasztikus változások a görög- és sárgadinnye-termesztésében, 2018-ban is kb. 5000 ha-on folyt a görögdinnye-termesztése, a sárgadinnyéé pedig mintegy 600 hektáron. Az összes sárgadinnye-termőfelület mintegy 70-80%-át a hajtatás adja továbbra is.

Igaz, hogy a koratavaszi időjárás nem kedvezett a korai dinnyetermesztőknek, hiszen ebben az időszakban számos nehézséggel kellett megküzdeniük. Hazánk legnagyobb és egyben legintenzívebb dinnyetermesztő körzetében, Békés megyében március közepén még havazott, valamint a levegő hőmérséklete is ennek megfelelően nagyon alacsony volt. A talajmunkák a szélsőséges időjárásnak köszönhetően nagyon megcsúsztak, valamint a nedves talajállapot miatt sok termesztő nem tudott a korábbi technológiájának megfelelően bakhátat készíteni. Egyes termőterületeken annyira nedves és ezáltal tömörödött volt a talaj, hogy ez a későbbiekben a gyökeresedés időszakában is megmutatkozott, hiszen ezeken a területeken elsősorban a sajátgyökerű palánták sokkal nehezebben indultak fejlődésnek. A kora tavaszi alacsony hőmérséklet a hajtatott sárgadinnye szedésének kezdetét is eltolta. A tavasz végén bekövetkező hirtelen felmelegedés kedvezett a sárgadinnye érésének, de így a hajtatási szezon hamarabb véget is ért 2-3 héttel az előző évhez képest. A termések mennyisége így közepesnek mondható ebben a szezonban, a minőség viszont jól alakult.

Sokaknak azért okozott nagy fejtörést az évkezdet, mert nagyon korai időszakra rendelték a palántájukat, viszont a talajmunkákkal annyira megcsúsztak, hogy nem tudták azokat korán kiültetni. Előfordult, hogy az extrém tavaszi időjárás miatt, akár két héttel is eltolódott az ültetés.

A szokatlanul csapadékos és hideg időjárás után egy szintén szokatlan, de nagyon meleg tavasz köszöntött be, ami gyors előkészületi és ültetési munkafolyamatot indukált a görögdinnye esetében. A gazdák többsége termesztőkörzettől és fajtatípustól függetlenül két hét alatt kiültette az állományát, ami a későbbiekben az érésidőben és a termelői árak alakulásában is megmutatkozott.

Sorköztakart görögdinnye állomány

A termelői tapasztalatok azt mutatták, hogy a 2018-as esztendőben a kisalagút fóliának nem volt nagy gyakorlati jelentősége, hiszen az éjszakai hőmérsékletek is nagyon magasak voltak. Egyedül a szél ellen védte a növényeket, ami elsősorban az oltott növények esetében fontos. Előfordult, hogy az ültetéssel már egy menetben „ablakolni” kellett a kisalagutat, mert ellenkező esetben megfőttek volna a palánták.

A teljes termőfelületen belül az oltott palánták használata továbbra is növekszik, hiszen az időjárási szélsőségekkel szembeni tolerancia továbbra is óriási előnye ennek a szaporítási módnak. Az oltásmódok közül továbbra is a gyökér nélküli félszikleveles oltásmód a legelterjedtebb. 2018-ban a hideg és a hűvös tavaszkezdet a palántanevelés során is megmutatkozott, mivel a legkorábbi oltások csak kis eredési százalékkal sikerültek, sok közülük tönkrement. Előfordult olyan eset is, amikor a teljes mennyiséget újra kellett vetni és oltani, ami óriási pluszköltséget jelentett a termesztőknek.

Az elmúlt évekhez képest egyre jobban kezd elterjedni a sárgadinnye oltása is, elsősorban hajtatásban. A szabadföldi sárgadinnye esetében ezidáig azért nem terjedt el az oltás, mivel a fuzáriumos hervadás hazánkban még nem okozott jelentős problémát úgy, mint görögdinnye esetében, azonban más egyéb pozitív hatásai is vannak a sárgadinnye oltásának. Nagy előnye az oltott növényeknek, hogy a monokultúrás termesztésük megvalósítható akár 6-7 évig is ugyanazon a területen mindenféle probléma nélkül. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sajátgyökerű növényeket maximum 2 évig lehet termeszteni ugyanazon a területen, a 3. évben már nagyon problémás a termesztés a talajból fellépő fertőzések miatt.

A felvásárlási árak alakulása

A folyamatos kora nyári jó időnek köszönhetően a típusok és fajták érési idejében nem volt számottevő különbség, ami a piacon is megmutatkozott. A korai és kései fajták bizonyos termőhelyeken csak minimális különbséget mutattak egymás között. Fajtaválasztás tekintetében 2018-ban is 2 fajtakörből kerültek ki nagyrészt a termesztett sárgadinnye fajták. Szabadföldön leginkább a Kantalup típust, hajtatásban pedig a Kantalup és Gália típust is termesztették. Az arányok tekintetében nem volt változás az elmúlt évekhez képest, még mindig körülbelül az összes megtermelt sárgadinnye-mennyiség mintegy 85%-a sárga húsú, 15%-a pedig a zöld húsú. Ez utóbbi esetében a kisebb mennyiség miatt a felvásárlási árak is magasabbak voltak. A helyzet arra vezethető vissza, hogy a zöld húsú fajta nehezebben szállítható a vékonyabb héja miatt, illetve a vásárlók is jobban kedvelik a sárga húsú fajtákat.

Sárgadinnye állomány

A 2018-as sárgadinnyeszezon a 2017-es évhez képest 2-3 héttel később kezdődött, ebben az évben a Budapesti Nagybani Piacon a primőr áru értékesítése sárga húsú dinnye estében a 22. héten indult, 625 Ft/kg bruttó termelői áron, a zöld húsúé pedig a 23. héten 400 Ft/kg áron. Jól érzékelhető, hogy még mindig magasabb a zöld húsú sárgadinnye ára a sárga húsúhoz képest, szinte az egész szezonban. A főszezonban azonban az árak magasabbak voltak a tavalyihoz képest, csak egy héten alakultak 200 Ft/kg alatt a bruttó termelői árak a zöld- és a sárga húsú dinnye esetében is, míg 2017-ben szinte az egész főszezonban 200 Ft/kg alatt voltak a termelői árak. A szezon a 44. héten ért véget, mindkét fajtakör esetében 280-300 Ft/kg körül mozgott a bruttó termelői ár a 43-44. héten a Budapesti Nagybani Piacon (1-2. ábra).

1. ábra Sárgahúsú sárgadinnye heti bruttó termelői árának alakulása a Budapesti Nagybani Piacon

2. ábra Zöldhúsú sárgadinnye heti bruttó termelői árának alakulása a Budapesti Nagybani piacon

A jó minőség és a megfelelő termésmennyiség ellenére a görögdinnye felvásárlási árai az elmúlt évekhez hasonlóan a 2018-as esztendőben is nagyon alacsonyan indultak, ami sajnos a későbbiekben sem emelkedett drasztikusan, sőt rohamosan csökkent.

Egyes helyeken a kamionos dinnye felvásárlási ára június 26-án 40 Ft-tal indult, ami kb. egy hét elteltével 35 Ft-ra csökkent. A felvásárlási ár 30 Ft-nál minimalizálódott, ami augusztus hónapra a dinnye hiánya miatt 35 Ft-ra emelkedett. Azok a termesztők, akik a földről tudták értékesíteni a terményüket, magasabb bevételre tettek szert, mert ebben az esetben az induló ár 80 Ft volt, ami a későbbekben sem csökkent 60 Ft alá kilogrammonként.

A tavalyi szezon növényvédelmi kihívásai

Növényvédelem tekintetében a 2018-as év nem sokban különbözött az elmúlt évekhez képest. A 2007-ben hazánkban megjelent Acidovorax avenae subsp. citrulli évről évre felbukkan hazánkban is. A legjobb védekezés ez esetben is a megelőzés, az egészséges szaporítóanyag vásárlása. Ha a kiültetett állományban találunk fertőzött növényt, az érésig réztartalmú szerekkel védekezhetünk a további terjedés ellen. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fajtaválasztás is sokat segíthet, mivel görögdinnye esetében a ’Sugar baby’ típusú fajták ellenállóbbak a ’Crimson’ típusúaknál. A betegség mechanikai úton terjed, fontos minden eszközt fertőtleníteni, ami érintkezhetett beteg növényi résszel, illetve nem ajánlott az esőztető öntözés alkalmazása sem. A mozaik vírusok is gyakran okoznak problémát a termesztőknek. Ha egészséges a szaporítóanyag, akkor is védekeznünk kell a vektorok ellen. Ha a növényt a vírusfertőzés korai időszakban éri, könnyen okozhat akár teljes terméskiesést is a fertőzés, míg a későbbi, termő időszakban történő fertőzést a növény általában nagyobb károsodás nélkül átvészeli. Fontos a beteg növények vagy növényi részek azonnali eltávolítása, a továbbfertőzés elkerülése érdekében. Zárt termesztő berendezésben a palántanevelés és hajtatás időszakában egyre több termelő igyekszik biológiai növényvédelmet alkalmazni.

Cukkini sárga mozaik vírus fertőzés

A munkaerőhiány a dinnyeágazatot is érinti

Az egyre növekvő munkaerőhiány ezt az ágazatot is egyre jobban sújtja. Évről évre kevesebb a rendelkezésre álló munkaerő, 2018-ban a termesztők arra panaszkodtak, hogy már a 800-1200 forintos órabérért sem igazán voltak az idénymunkások hajlandók dolgozni. Néhány technológiai elem, mint a sorköztakarás segít csökkenteni a kézimunkaerő-igényt, de a szedésekhez még mindig szükséges lenne a nagy számú munkaerőre.

Németh Dzsenifer PhD hallgató, Dr. Balázs Gábor
SZIE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, Budapest