A hazai mezőgazdaság eredményei az EU többi tagországának tükrében

Miért fontos a mezőgazdaság helyzetének reális megítélése? A 2014-2020 évekre készített tervek szerint tehát a versenyképesség javítása a mezőgazdaság terén kiemelt hangsúlyt kap. Az EU teljes költségvetéséből a mezőgazdaságra eddig fordított mintegy 40-45% (2013-ra tervezett 39,4%) a következő hét éves időszak átlagában kissé kevesebb lesz, de a támogatások elosztását egyszerűbbé, méltányosabbá, környezet-baráttá, eredmény-orientálttá (stb.) kívánják tenni. Mivel a támogatás mértéke 2014-től csökken és ez hazánkat is érinti, így az eredményeink javítására az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani. Ehhez azonban meg kell ismernünk a gazdálkodás során elkövetett hibákat. E téren jelentős segítséget adhatnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az elmúlt hónapokban megjelentetett „A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2012”, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012.” című összeállítások (tanulmányok), és a „Magyar statisztikai évkönyv, 2012.”, melyek nemzetközi adatai lehetőséget adnak arra, hogy mezőgazdaságunk helyzete reálisan megítélhető legyen. E kiadványok azért fontosak, mert köztudott, hogy a mindenkori kormányok a mezőgazdaság egyre „ragyogóbb” állapotáról beszélnek, míg a valóság többnyire ettől távol áll. Tény természetesen az is, hogy nincsen olyan ország, ahol a mezőgazdaság tökéletes, illetve a lehető legjobb volna, így a saját adatainkat összehasonlítva más országokéval kiderülhetnek mezőgazdaságunk jó, vagy kevésbé jó eredményei, és ez segítheti a hibák kijavítását. Az összehasonlítás alapja a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező EU országok Az tény, hogy hazánk mezőgazdasága történelmünk során soha nem volt a „legjobb”, egyes nyugati országok e téren is többnyire előttünk jártak. Ezért célszerű elfogadni a tényeket, megismerni és elismerni hibáinkat és követni kellene a jobb eredményeket elérőket. Mivel országunk jelentős mezőgazdasággal rendelkezik, valamint történelmünk során több alkalommal ezen a téren közelítettük meg leginkább a nyugati országok színvonalát (pl. az 197080-es években), ezért leginkább a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező EU országokat, illetve ezek átlagos adatait célszerű összehasonlítási alapként választani, melyet „EU-6”-tal jelöltünk. (Az EU-6 országok: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Németország.) Mezőgazdaságunk megítéléséhez természetesen az EU-15, az EU-27, és a Csatlakozott 12 ország átlagos adatai is fontos tájékozódást adhatnak, viszont azért kevésbé megfelelőek, mert ezek között olyan speciális országok is vannak (pl. Luxemburg, Ciprus, Málta, illetve Finnország, Svédország, stb.) melyek eredményei méretük-, és egyéb adottságaik miatt a miénkkel aligha vethetők öszsze. A Csatlakozott 12 ország átlagos adata viszont azért lehet érdekes, A hazai mezőgazdaság eredményei az EU többi tagországának tükrében Dr. Gockler Lajos VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő ggp Az EU Európai Bizottsága 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó terveiben a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés az első, tehát a legfontosabb, és a legnagyobb összeggel szereplő fejezet. A dokumentum megfogalmazása szerint: „A közös agrárpolitika (KAP) célja, hogy korszerű, fenntartható és hatékony mezőgazdaságot biztosítson Európa számára. Növelni kívánja az ágazat versenyképességét, biztosítani az élelmiszer-ellátás megfelelőségét és biztonságát, megóvni a környezetet és a tájat, ugyanakkor méltó megélhetést nyújtani a mezőgazdaságból élőknek.” A fentieket figyelembe véve célszerű áttekinteni, hogyan áll hazánk mezőgazdaságának versenyképessége az EU többi tagországaihoz viszonyítva és mit kell tennünk azért, hogy az elmúlt mintegy két évtizedben elszenvedett lemaradásunkat pótolhassuk. A VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet műszaki-gazdasági szakértője. 1957-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen okleveles mezőgazdasági mérnök. 1963-ban okleveles mezőgazdasági gépészmérnök diplomát szerzett. Gépesítés-ökonómiával foglalkozó doktori disszertációját 1971-ben védte meg. Mezőgazdasági gépesítés ökonómiája tárgykör oktatásában kifejtett munkáját „címzetes egyetemi docens” címmel ismerték el. A mezőgazdasági gépüzemeltetési adatok alakulását 1959-től kíséri figyelemmel, de foglalkozik az energiagazdálkodás, a hajtóagyag- és hőenergia-gazdálkodás, a szállítási munkák szervezése és a hazai gép1. táblázat A magyar mezőgazdaság az EU-ban Sor- szám MegnevezésEgység Év* Magy ar or szág EU-6 ** Magy aro./ EU-6 % EU-1 5 ** Csatl. 1 2 ** EU-2 7 ** Magy aro. sorrend je 1.Az országok területe EU-27 %-ában20112,1529,27,474,925,1100,0n 12 2.Évközepi népesség ( millió fő)20129,92241,74,1398,9102,6501,6n 13 3.Évközepi népesség ( fő) EU-27 %-ában20121,9848,24,179,520,5100,0n 13 4.Népsűrűség( fő/km 2 )2012106,7257,841,4163,2187,2173,9n 14 5.Munkaerő-termelékenység( euró/óra)201111,244,625,140,312,027,7n 21 6.GDP folyó áron (milliárd euró) EU-27 %-ában20120,7660,441,392,187,81100,0n 18 7.GDP f. áron (milliárd euró, 2006-12/2000-06)( %)132,0117,5112,3122,1162,4140,0n 12 8.Egy főre jutó GDP, PPP 2012196383820951,4386362189031193n 24 9.Egy főre jutó GDP, PPP EU-27 %-ában201263,0122,551,4123,970,2100,0n 24 10.A mezőgazd. terület aránya a teljes ter.ből( %)200862,255,4112,343,938,541,5n 3 11.A gazdaságok száma EU-27 %-ában20054,949,6651,140,2559,76100,0k 22 12.A gazdaságok száma2007/2003 %200781,091,988,192,787,990,6k 4 13.Átlagos mezőgazdasági terület( ha/gazdaság)20056,443,814,632,616,725,5n 20 14.A <10 ha mezőg.-i területű gazaságok aránya( %)200513,03,9333,39,930,919,3k 16 15.A >100 ha mezőg.-i területű gazdaságok aránya( %)200561,943,1143,636,347,240,9n 6 16.A mezőgazd.ban 1 foglalkoztatottak aránya(%)20125,22,0262,24,07,85,7k 19 17.Mezőgazd-i munkaerő-ráfordítás 2 (awu/1000 ha)201276,137,2204,546,4116,177,4k 17 18.Mezőgazd-i munkaerő-ráfordítás 2 (awu) 2007/ 2003 %200776,790,884,589,582,286,3k 5 19.Mezőgazd-i munkaerő-ráfordítás 2 (awu) EU-27 %-ában201298,348,1204,560,0150,0100,0k 17 20.Műtrágya hatóanyag felhasználás( kg/ha mg-i terület)201054,8110,249,884,158,672,5n 15 21.Nitrogénmérleg( kg/ha mg-i terület)2008-18,0105,8-17,067,345,957,8n 27 22.Gabonatermelés összesen EU-27 %-ában20114,7349,229,6071,0828,92100,0n 8 23.Termésátlag búza( kg/ha)20114200732557,3576440715148n 12 24.Termésátlag búza EU-27 %-ában201181,6142,357,3112,079,1100,0n 12 25.Termésátlag búza2000-2011 átl. 4010760052,8555035104690n 13 26.Termésátlag búza (2000-2011 átl.) EU-27 %-ában 85,5161,952,8118,274,8100,0n 13 27.Termésátlag kukorica( kg/ha)201165001127357,71142360009051n 13 28.Termésátlag burgonya( kg/ha)2011258604519857,2355162010929914n 14 29.Gyümölcs ( ezer tonna) EU-27 %-ában20111,6021,97,387,112,9100,0n 10 30.Állatállomány szarvasmarha ( db) EU-27 %-ában20110,8057,01,485,514,5100,0n 18 31.Állatállomány sertés ( db) EU-27 %-ában20112,0251,43,981,918,1100,0n 12 32.Állatsűrűség ( Számosállat/ha)20070,561,7631,81,170,981,09n 20 33.Állatsűrűség ( számosállat) EU-27 %-ában200751,6162,231,8108,189,9100,0n 20 34.Állatsűrűség ( számosállat)2007/2003 %200791,899,392,498,389,894,5n 21 35.Összes hústermelés ( ezer tonna) EU-27 %-ában20111,9654,13,684,715,3100,0n 13 36.Tehéntejtermelés ( ezer tonna) EU-27 %-ában20111,1559,51,982,117,9100,0n 18 37.Egy tehén évi átlagos tejtermelése( kilogramm/év)20115542734775,4692252096252n 15 38.Átl. évi tehéntejtermelés ( kg/év) EU-27 %-ában201188,6117,575,4110,783,3100,0n 15 39.A mezőgazd. termelés volumenének vált.2011/2007 %20117,605,85129,92,728,194,91n 5 40.A mezőgazd. termelés volumenének vált.2007-2011 átl. % -0,561,40-40,10,581,430,92n 22 41. A mezőg. 1 bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaságban ( %)20123,91,3307,91,73,82,6k 22 42.Bruttó kibocs. aránya a növényterm.-ben( %)201257,145,5125,746,552,849,3n 8 43.Bruttó kibocs. aránya az állatteny.-ben( %)201235,747,974,645,540,143,1n 20 44.Bruttó kibocs. aránya a szolgáltatásban( %)20127,16,6108,17,97,17,6k 13 45.Kibocsátás folyó termelői áron ( ezer euró/ha)20111,344,9827,03,312,432,92n 22 46.Kibocsátás folyó term. áron ( ezer euró/ha) EU-27 %-ában201146,1170,627,0113,483,2100,0n 22 47.Támogatás ( euró/ha)201126041063,3466318400n 19 48.Támogatás ( euró/ha)2004-2011 átl 20439751,3451335400n 21 49.Támogatás ( euró/ha)1998-2011 átl. 13435238,0411218325n 21 50.A támogatás változása ( euró/ha)2011/2004 %2011176,3115,2153,0113,3252,6175,2n 7 Megjegyzés: * = a beírt adat éve az általános, de ha valamely országban erre az évre nem volt az adat, ott az utolsó adat került közlésre. ** = a KSH áltak közölt országonkénti számok átlaga. EU-6 = jobb mezőgazdasággal rendelkező országok 1 = Mezőgazdaság, erdőgazdaság és halászat nemzetgazdasági ág. 2= Mezőgazdasági terület. Forrás: KSH. Magyar statisztikai évkönyv, 2012. 8. fejezet; A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012. 12. fejezet;mert ezek az országok az elmúlt mintegy 60 évben a miénkhez hasonló problémákkal küzdöttek, csak a rendszerváltás után egyesek eredményei a miénknél kissé jobbak, másoké pedig gyengébbek lettek. Így (megítélésünk szerint) jó (ösztönző) mintát csak az EU-15 országokból lehet választani. Fontos továbbá, hogy reális összehasonlítás általában csak több év átlagos adatai alapján lehetséges, de erre ritkán van mód, ezért meg kell elégednünk olyan adatokkal, melyeket a statisztikák közölnek, és ezekből kell (az időjárási és egyéb körülményeket figyelembe véve) a lehető legjobb következtetéseket levonni. Természetesen ez vonatkozik a közölt évek adataira is, mert a nemzetközi adatok (többnyire) csak késve állnak rendelkezésre. Az 1. táblázatban a hivatkozott KSH kiadványokból nem minden nemzetközi adatsort szerepeltetünk, csak az általunk fontosabbnak ítélteket közöljük. Megjegyezzük továbbá, hogy a Magyar statisztikai évkönyvben ország-csoport átlagok nem szerepelnek, így minden átlag, tehát az EU-27 átlag is a kiadványokban közölt ország-adatok átlaga. Az értékelés szempontjai A kiválasztott mutatók értékelése figyelmet kíván azért is, mert nem mindig egyértelmű az, hogy hazánk sorrendjének meghatározása során (az 1. táblázat utolsó oszlopa) mely mutatónál kedvezőbb a nagyobb- („n” jel), és melynél a kisebb érték („k” jel). Így pl. a termésátlagok (2328 sorok), a mezőgazdasági termelés volumenének változása (39-40 sorok), stb. esetében természetesen a nagyobb adatot ítéljük jobbnak, míg a mezőgazdasági területre fordított munkaerő ráfordítás menynyisége (17-19 sorok) egyértelműen akkor kedvező, ha a szám minél kisebb. Vannak azonban vitatható esetek, pl. a mezőgazdaságból származó bruttó hozzáadott érték (41. sor), vagy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának mértéke (16. sor). Többen kedvezőnek tartják azt, hogy hazánkban e mutatók aránya sokkal nagyobb, mint a nyugati országokban, és ezt sikerként könyvelik el. Ezzel szemben az ország és a mezőgazdaság szempontjából előnyösebb, ha ezek az arányok kisebbek. Ennek oka az, hogy az előállított egy főre jutó bruttó termelési érték a mezőgazdaságban többnyire mérsékeltebb, mint az iparban és a szolgáltatásoknál, tehát az élőmunka-foglalkoztatás arányát a mezőgazdaságban csökkenteni, az iparban és a szolgáltatásoknál viszont növelni kellene (lásd a fejlettebb országok adatait). De fontos ez azért is, mert a mezőgazdaság támogatott, és ezt a támogatást a többi nemzetgazdasági ágnak kell megtermelnie. Így egyértelmű, hogy a mezőgazdaság jelentősebb aránya az ország szempontjából kedvezőtlen, mert ez az ipar, és a szolgáltatás elmaradottságát jelzi. Az egyes mutatók megítéléséhez megállapított számszerű sorrend tehát azt adja meg, hogy a hazai adat a legkedvezőbbhöz viszonyítva a hányadik helyen áll. (Pl. az 1. sorban az „n 12” azt jelenti, hogy a nagyobb adat a kedvezőbb, ezért a nagyobb adatoktól a kisebb felé haladva a 27 ország adatából Magyarország a 12., tehát ez az átlagnál kissé jobb.) Az adatok értékelése A termelés mennyisége és színvonala A mezőgazdasági termelés menynyiségét és színvonalát az EU-27-ben az EU-6-hoz tartozó országok határozzák meg. Hazánk elhanyagolható termékmennyiséget állít elő, pl. 2,15%-os terület-arányához viszonyítva (1. sor). Így gabonából nagyobb 4,73%-ot (22. sor), míg gyümölcsből és állati termékekből kisebb arányt, pl. gyümölcsből 1,60%-ot (29. sor), összes húsból 1,96%-ot (35. sor), tehéntejből pedig csak 1,15%-ot (36. sor) képvisel. Sajnálatos továbbá, hogy a növények termésátlagai csak 12.-14. helyre kerültek (23.-28. sorok), míg az átlagos tejhozam a 15. (37. sor) helyezésre jó. Így nálunk a búza termésátlaga csak 57,3%-a, a kukoricáé 57,7%-a, a burgonyáé 57,2%-a, és az egy tehénre jutó éves tejhozam 75,4%-a az EU-6 ország átlagához viszonyítva. Az egyes országok termelési eredményeit vizsgálva azonban kiderül, hogy az EU 27 országa között ennél sokkal jelentősebb eltérés van. Pl. a hazai 4,20 t/ha búza termésátlaggal szemben Írország 9,86 t-át takarít be, és a hazai 5.542 kg/tehén/év átlaggal szemben Dániában 8.429, Svédországban 8.341, Kanadában pedig 9.678 kg az átlagos tehenenkénti éves tejtermelés. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak hazai 5,2%-os aránya (16. sor), és az egy ha-ra jutó 76,1 awu/1.000 ha munkaerő-ráfordítás (17. sor) nagyon magas, több mint kétszeres az EU-6-hoz tartozó országokénak, de ez utóbbi csökkenésének aránya kedvező (18. sor). Ezek mellett figyelni kell arra, hogy a gazdálkodás színvonalát nem csak a termésátlagok (a fajlagos hozamok) határozzák meg, hanem (főleg) a termelés versenyképessége, melyre azonban a hivatkozott kiadványok nem közölnek adatot. Birtokméret A mezőgazdaság eredményeit jelentősen befolyásolja a birtokméret (13. sor), mely 2005. évi adatok szerint nálunk csak 6,4 ha/gazdaság, 14,6 %-a az EU-6-hoz viszonyítva. A hazai átlag alig nagyobb, mint Lengyelországé, és kevesebb, mint tizede a Csehországénak. Az EU-27-ben ilyen csekély birtokmérettel rajtunk kívül csak 7 ország rendelkezett. A legnagyobb birtokmérettel Csehország dicsekedhetett (86,4 ha), ezt követte Nagy-Britannia (64,2 ha), majd Dánia (54,1 ha), Luxembourg (52,9 ha), Franciaország (49,1 ha), Németország (43,8 ha) és Svédország (42,6 ha) következett, és azóta ezekben az országokban is nőtt a birtokméret. (Csak megjegyezzük, hogy Németország keleti felén, a volt NDK területén a birtokméret több mint 185 ha.) Tehát a fenti adatok alapján a helyes cél a birtokméret növelése, és nem a mérséklése kellene, hogy legyen, mert – az AKI adatai szerint is – a nagyobb birtokokon a termelés eredményesebb. Így volt ez a háború előtt is (2. táblázat), és így van ez napjainkban is (3. táblázat). E megállapítás természetesen nem jelenti azt, hogy kisebb gazdaságokban nem érhetnek el kiváló termelési eredményeket. Így pl. 2011-ben volt hazánkban olyan ellenőrzött viszonylag kis, 50100 holstein-fríz tehenet tartó telep, ahol az évi átlagos laktációs tejtermelés 13.000 kg körül alakult, felültelepének 12.000 kg-os éves átlagát. Ezzel szemben az országos telepenkénti átlag az 50-100 db-os állománykategóriában csak mintegy 7000 kg, míg az 1.000 db körüli nagy telepek átlaga megközelíti a 10.000 kg-ot, és a 2011 évi hazai országos átlag csak 5.542 kg volt! (Lásd 1. táblázat 37. sor.) Említést érdemel továbbá, hogy a 2012. évi országos kukorica versenyt 16,5 t/ha-os terméssel nyerték, és a résztvevők között 26-an értek el 10 t-nál nagyobb, illetve 7-en 13 t-nál nagyobb termést, amikor az országos átlag 4,0 t/ha volt. Fontos továbbá, hogy nemcsak az a baj, hogy a kisebb gazdaságok termelése kevésbé megfelelő, hanem az is, hogy a nagyobb gazdaságok sem érnek el mindenhol olyan jó eredményeket, melyek tőlük a sokkal jobb szakmai ismeret és műszaki-technikai felkészültség alapján elvárható lenne. A két fő ágazat aránya A mezőgazdaság bruttó kibocsátása terén (42.-44. sorok) nálunk 57,1%-al a növénytermelés dominál, az állattartás jelentősen lemaradt, aránya csak 35,7 %. Az EU-6 átlaga esetén ezek az arányok sokkal kedvezőbbek, a növénytermelésé 45,5%, az állattartásé pedig 47,9%. Szélsőséges adatok azonban e téren is vannak, pl. a növénytermelés aránya Görögországban 64,6%, Romániában 62,0%, míg legnagyobb az állattartás kibocsátásának aránya Írországban 68,8%, és Dániában 59,4%. Az ágazat eredményességét legjobban a területre jutó kibocsátás jellemzi. Ez nálunk 1,34 ezer euró/ha, mely az EU-6 országok átlagához viszonyítva csak 27%, és alig több, mint harmada az EU-15-höz, illetve kevesebb, mint fele az EU-27-hez, és a Csatlakozott-12-höz viszonyítva (45. sor). E téren legjobb Hollandia 13,22 ezer euró/ha-al. E mutató hazai „eredménytelenségére” még az sem lehet magyarázat, hogy mezőgazdaságunk az elmúlt másfél évtizedben átlagosan mintegy harmadannyi, az EU csatlakozás óta ugyancsak átlagosan kb. feleannyi, míg 2011-ben 36,7%-al kevesebb támogatást kapott, mint az EU-6-hoz tartozó országok (47.-50. sorok). Minősítés Az 1. táblázatban közölt első 9 sorban szereplő paraméterek az országok helyzetét jellemzik, míg az ezeket követő 41 paraméter (a 10-50. sorok) a mezőgazdaságot. Az országot jellemző paraméterek helyezéseinek (sorrendjének) átlaga 16,8, a mezőgazdasági mutatóké pedig 15,1, tehát a 27 EU tagországot figyelembe véve a táblázatban szereplő mutatók alapján országunk és mezőgazdaságunk egyaránt csak közepes „minősítést” kaphat, de mezőgazdaságunk megítélése (helyezése) kissé jobb, mint az országé. A mezőgazdaságot jellemző egyes paraméterek helyezéseinek száma 8 esetben volt kisebb mint 10. A 10. és 20. közötti helyezések száma 24, míg a 20.-nál nagyobbaké 9. Hazánk a legkedvezőbb eredményt a mezőgazdasági terület aránya (az összes területből) alapján érte el, mely 62,2% volt, (10. sor), ezzel a 3. lett. E mutatónál a legjobb eredményt az Egyesült Királyság produkálta 72,5%-kal. A hazai 3. táblázat A termésátlagok alakulása hazánkban 2005-ben, birtokméret szerint (tonna/ha) Megnevezés Területkategóriák a mezőgazdasági terület alapján (ha) 0,011,00 1,0110,00 10,0150,00 50,01100,00 100,01500,00 500,011000,00 1000,015000,00 >5000 Összesen Búza Egyéni gazdaságok4,073,914,074,164,281,60–4,13 Gazdasági szervezetek4,084,094,193,804,314,434,665,014,57 Gazdaságok összesen4,073,914,084,124,294,434,665,014,38 Kukorica Egyéni gazdaságok5,926,296,857,447,335,0013,00-6,86 Gazdasági szervezetek7,145,896,437,077,487,477,857,647,67 Gazdaságok összesen5,926,296,837,417,397,467,877,647,22 Cukorrépa Egyéni gazdaságok41,2641,8748,5759,3251,5735,00–50,92 Gazdasági szervezetek-49,3948,0953,4158,1357,7256,8368,3958,23 Gazdaságok összesen41,2642,0648,5158,4155,8957,1756,8368,3956,89 Burgonya Egyéni gazdaságok11,1717,7420,8318,7421,06—16,88 Gazdasági szervezetek16,4315,0019,8517,4919,2221,3330,85-25,12 Gazdaságok összesen11,1717,7320,7918,6019,8921,3330,85-18,20 Napraforgó Egyéni gazdaságok2,022,112,162,192,192,002,50-2,17 Gazdasági szervezetek-2,201,972,002,062,032,062,112,05 Gazdaságok összesen2,022,112,152,172,142,032,062,112,11 Forrás: KSH, GSZÖ 2005 2. táblázat Egyes termények hazai termésátlagai birtokméret szerint (q/kh) MegnevezésÉv<20 kh20-100 kh100-1000 kh>1000 kh Búza 19377,27,38,19,7 19389,19,110,012,2 átlag8,28,29,111,0 Árpa 19376,36,47,38,8 19388,78,79,511,2 átlag7,57,68,410,0 Kukorica 193713,113,013,315,8 193812,812,913,114,6 átlag13,013,013,215,2 Burgonya 193749,547,149,560,3 193841,939,342,152,4 átlag45,743,245,856,4 Forrás: Magyar Mezőgazdaság, 1991. január 2. 4. p.adatok között a következő jó eredményt a mezőgazdaság volumenének növekedése érte el 7,6% -al (39. sor), így ez az 5. lett. E mutatónál a legjobb Bulgária volt 39,4%-kal. Mezőgazdaságunk a legrosszabb helyezést, a 27.-et a nitrogénmérleg -18 %-a miatt kapta, mert az összes ország között egyedül lett negatív, itt a legjobb(?) Hollandia volt 188%-kal. A hazai mezőgazdaság helyzetének jellemzése az összehasonlítás tükrében A lemaradás legfontosabb okai A mezőgazdaság eredménye nagyrészt a természeti adottságoktól, főleg az időjárástól függ, mely egyre kiszámíthatatlanabb lesz. Befolyásolja továbbá a technika, valamint a technológia fejlődése, és (főleg hazánkban) a politika alakulása is, így az évek során a mezőgazdaság minden adata változhat, tehát az országok helyezésének sorrendje is módosul. A KSH hosszú idősorai bizonyítják, hogy a hazai termésátlagok korábban (az 1950-es évektől) folyamatosan, és intenzíven emelkedtek, és évenként csekélyebb kilengést mutattak. Ez a rendszerváltás előtt megtört, a fontosabb növényeink termésátlaga az elmúlt mintegy 25 évben – az átlagot tekintve – az újabb fajták és technológiai megoldások ellenére alig változott, az évenkénti különbség viszont számottevően nőtt, pl. a búza esetében 2,64 (2003) és 5,45 (1988), a kukoricánál pedig 3,50 (1993) és 7,56 (2005) t/ha között változott. Figyelemre méltó, hogy 1931-40-es évektől 2001-2010ig a búza termésátlaga hazánkban csak 2,88 szeresére, míg az élenjáró nyugati országokban 3,41 szeresére nőtt. Történt mindez annak ellenére, hogy hazánkban az 1931-40-es években a termésátlag csak 1,4 t/ha, míg az élenjáróknál már akkor is 2,36 t/ ha volt, amikor köztudott, hogy a nagyobb termésátlag növelése sokkal több „figyelmet” igényel, mint a csekélyebb hozamok esetén. Így a 2001-2010 évek átlaga a hazai 4,03al szemben a „nyugati” országokban 7,81 t/ha lett, és a rendszerváltás előtti és utáni időszak növekedése is nagyobb volt az élenjáróknál, mint nálunk. A statisztikai adatok tehát világosan mutatják, hogy mezőgazdaságunk (egyesek véleményétől eltérően), – különösen a jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országok eredményeihez viszonyítva – még a közepes szintet sem éri el. Tévesnek ítélhető az a megítélés is, hogy hazánk mezőgazdasága „kiváló” természeti adottságokkal rendelkezik. Sokkal reálisabbnak tűnik, hogy hazánk átlagos talajadottságai legfeljebb közepesek; vízellátottságunk sem jó, mert a csapadékvizet nem tudjuk „megfogni”; és éghajlatunk sem kedvező, mert egyre szélsőségesebb és ennek roszszabbodása szinte biztosra vehető. Mindezek ellenére mezőgazdasági termelésünk természeti feltételeit nem mondhatjuk rossznak, de az sem állítható, hogy más EU országok sokkal kedvezőbb természeti adottságokkal rendelkeznének. Mérsékelt eredményeink okát tehát nem itt, hanem beruházási (műszaki-technológiai), és főleg szakmai hiányosságokban valamint a kellő mennyiségű és minőségű ráfordítás, (stb.) hiányában kell keresni. Nagyon fontos ok a kedvezőtlen birtokszerkezet, mely alól hazánk csak a 70-80-as években volt kivétel, hiszen ekkor – az adott lehetőségek miatt – a hazai mezőgazdaság rendkívül gyorsan fejlődött. Tény továbbá, hogy a műtrágya-felhasználásunk az élenjáró EU országokéhoz viszonyítva sokkal kisebb, mert annak 1971-90 között 54-56%-a, 1991-2009 között viszont csak 15-30 %-a volt. De probléma az is, hogy nálunk az állatállomány jelentősen csökkent, pl. 2007-ben az EU-27 országokénak 71,8%-ára, illetve az EU-6 országok 31,8%-ára, ami természetesen hatással van a mezőgazdaság eredményeire is. A birokszerkezetre, illetve az ebből származó következményekre vezethető vissza az is, hogy nincsen egyetértés a jövőben kívánatos gazdasági méret, és gazdálkodási forma terén. A KSH az ÁMÖ 2010 alapján 576 ezer gazdaságot tartott nyílván, ezekből 377 ezer 0-<1 ha birtokméretű, melyekből 376,8 ezer egyéni gazdaság, átlagos területük 0,23 ha mezőgazdasági terület/gazdaság. A gazdaságok száma a rendszerváltás óta ugyan csökkent (1991-ben még 1395,8 ezer volt), az átlagos birtokméret pedig nagyobb lett (az egyéni gazdaságok mezőgazdasági területe 84 %-al nőtt), ugyanakkor a társas gazdaságoké 63,1%-ra mérséklődött. Így a gazdaságosan művelhető birtokméretek felé döntő változás nem következett be, a hazai átlagos birtokméret 2010-ben is „csak” 8,64 ha/gazdaság mezőgazdasági terület volt. A hazai elaprózott birtokméret következménye a gazdasági vezetők kedvezőtlen kor és végzettség szerinti összetétele is. Az AMÖ 2010 adatai szerint az egyéni gazdálkodók 57,7%-a 55 évnél korosabb, 86,4%-uknak még alapfokú képzettsége sincs, a középfokot végzettek aránya 6,0%, a felsőfokot végzetteké pedig csak 2,6%. Egy ugyancsak 2005-ben készített felmérés szerint mezőgazdasági szakmai felkészültségünk az EU-27-ben a 19. helyre volt elegendő. Akkor nálunk a közép és felsőfokot végzettek aránya 8,5% volt, Németországban viszont 45,6%, Franciaországban 43,4%, Luxemburgban 42,0%, Ausztriában 28,4%, és még Csehországban is 25,2%. Szerencsésnek mondható, hogy az utóbbi években (évtizedekben) az állattartás hazánkban is jelentősen koncentrálódott. A KSH AMÖ 2010 felmérése szerint ugyanis a szarvasmarha-állomány 72,1%-a, a sertésállomány 74,7%-a, míg a tyúkfélék 75,3%-a 100-nál több egyedet nevelő telepeken volt található. Feltételezhető, hogy e telepek (nagyrészt) megfelelő szakemberekkel rendelkeznek, és így az állattartás fejlődése (az egyéb feltételek javulása esetén) felgyorsulhat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai és értékelése Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság helyzetével sok tanulmány foglalkozik, az egyes ágazatoknak az EU tagországokhoz viszonyított eredményeinkre kevés elemzés tér ki. A nehézséget az okozza, hogy a különböző gazdaságok, illetve országok adat-nyilvántartási rendszere eltérő, ezért ilyen anyagot csak az EU tagországokban egységes módszerrel feldolgozott - tesztüzemi rendszer (FADN) adatai segítségével, amely vizsgálat a 2 EUME-nél, illetve 4 ezer euró Standard Termelési Érték (STÉ)-nél nagyobb mezőgazdasági üzemekre terjed ki. (Ilyen pl. Pesti-Keszthelyi: „A különböző típusú üzemek jövedelmét befolyásoló tényezők vizsgálata és nemzetközi összehasonlítása”című AKI kiadvány.) Ez az anyag 2005-2007 évek adatai alapján hat mezőgazdasági tevékenységet mutat be és az eredményekből von le következtetéseket hazánkra és az EU országokra vonatkozóan. A hazai adatokból a jövedelmezőség alapján kiválogatták az üzemek alsó és felső 25%-át, azaz a legrosszabb és a legjobb negyedet, illetve azok átlagát, továbbá a (legjobb) felső 1-et hasonlították egyrészt egymáshoz, másrészt az EU-10, az EU-15, az EU 25, valamint ezeken túl egyes kiválasztott országok adataihoz. A tanulmányból a 4. táblázatban bemutatjuk az egyes ágazatok hazai számai mellett az EU-15 és Németország adatait. A három EU adatból azért az EU-15-öt választottuk, mert hazánk agrár-múltját figyelembe véve „legalább” ehhez kellene közelítenünk (a feldolgozás az EU-6 országok adatainak átlagát nem közölte), Németországot pedig azért, mert ennek mezőgazdasága a legjobbak közé tartozik, tehát (az EU-6 helyett) méltó példa lehet számunkra. Egyébként az EU-27 adata csak kevéssel rosszabb, mint az EU-15, mert az EU-27-ben is az EU-15 adatai dominálnak, hiszen (2005. évi adatok szerint) a mezőgazdasági terület 72,6%-át, az állatállomány 80,5%-át és a jövedelem 87,1%-át az EU-15 országok teszik ki. Az AKI által kidolgozott eredmények alapján megállapítható, hogy a bruttó termelési érték a hazai felső 1-nél mind a hat ágazat esetében sokkal jobb mint a hazai átlag, nevezetesen: a zöldségtermelésben 4,4szer, a szőlőtermelésben 2,5-ször, a gyümölcstermelésben 2,3-szor, a tejtermelésben 1,2-szer, a sertéstartásban pedig 1,3-szor eredményesebb. Az EU-15-höz viszonyítva a hazai átlag a szőlőtermelésnél 115,0%, (tehát 15 %-kal jobb), míg a zöldségtermelésnél csak 15,5%, (tehát 84,5%-kal rosszabb), a felső 1 viszont a szőlőtermelésnél 290,5%, (tehát 2,9 szer jobb),a zöldség termelésnél pedig 68,3% (azaz 31,7 %-kal rosszabb). Így a felső 1/4-nél a hat ágazat átlagos eredménye majdnem egyezik az EU-15-ével. A nettó hozzáadott érték terén euró/ha-ban, illetve euró/sz.á.-ban (euró/számosállat) kifejezve a hazai felső 1 lényegesen jobb eredményeket ért el, mint a hazai átlag, pl. a zöldségtermelésben mintegy 6-szor, szőlőtermelésnél 4,6-szor, a gyümölcstermelésnél pedig 4,3-szor jobbat, tehát a probléma az, hogy túlságosan nagy a különbség az átlag, és a felső 1- között. Az EU-15höz viszonyítva viszont a hazai átlag minden tevékenységnél jelentősen lemarad, leginkább a zöldségtermelés (13,9 %), legkevésbé pedig a tejtermelés (86,3 %). A felső 1 eredménye a szőlőtermelésnél mintegy 3-szor, a tejtermelésnél 1,4-szer, a sertéstartásnál pedig 1,3-szor haladja meg az EU-15 átlagát. A hat ágazat EU-15-höz viszonyított adata a hazai átlag esetében csak 26,3%-a, míg a hazai legjobbaknál 114,6%-a. Ez utóbbi természetesen elismerést érdemel, de mégsem ok a dicsek4. táblázat Jellemző eredményadatok alakulása üzemtípusonként 2005-2007. évek átlagadatai alapján Tevékenységek Mérték- egység Magyarország EU-15 Németország Az EU-15 %-ában átlagfelső 25 %felső/átl.%Mo. átlagMo. f. 25%Németo. Bruttó termelési érték Növénytermelők(euró/ha)692,3955,3138,01171,31399,559,181,6119,5 Zöldségtermelők(euró/ha)5624,924764,5440,336237,552049,415,568,3143,6 Szőlőtermelők(euró/ha)5976,415103,4252,75198,310896,9115,0290,5209,6 Gyümölcstermelők(euró/ha)1569,03686,1234,93405,713105,646,1108,2384,8 Tejtermelők(euró/sz.á.)3096,63796,7122,62976,93279,7104,0127,5110,2 Sertéstartók(euró/sz.á.)828,91061,8128,1975,41209,985,0108,9124,0 Átlag 2964,78228,0277,58327,513656,835,698,8164,0 Nettó hozzáadott érték Növénytermelők(euró/ha)303,1575,5189,9618,9627,849,093,0101,4 Zöldségtermelők(euró/ha)2238,813346,0596,116090,819784,213,982,9123,0 Szőlőtermelők(euró/ha)1912,88813,3460,82960,45593,664,6297,7188,9 Gyümölcstermelők(euró/ha)460,21989,0432,22279,66222,820,287,3273,0 Tejtermelők(euró/sz.á.)1107,21849,7167,11282,81436,086,3144,2111,9 Sertéstartók(euró/sz.á.)157,7382,4242,5293,6294,153,7130,2100,2 Átlag 1030,04492,7436,23921,05659,826,3114,6144,3 Növénytermelők(euró/ÉME)1583021194133,9283434097755,974,8144,6 Szőlőtermelők(euró/ÉME)524528764548,5234772725422,3122,5116,1 Gyömölcstermelők(euró/ÉME)450911699259,5144132519431,381,2174,8 Tejtermelők(euró/ÉME)1293820405157,7338133687838,360,3109,1 Sertéstartók(euró/ÉME)964122554233,9531493585818,142,467,5 Átlag 963320923217,2306393323231,468,3108,5vésre, mert a felső 1 jelenlegi szintje országos átlagban a közeljövőben aligha érhető el. Az ÉME-re vetített nettó hozzáadott érték EU-15-höz viszonyított hazai átlagos adatai közül a sertéstartás a legkedvezőtlenebb (18,1%), ennél alig jobb a szőlőtermelés (22,3%), míg a legjobb a növénytermelés, de ez is csak 55,9 %. A hazai felső 1-nél természetesen az eredmények kedvezőbbek, bár a hat ágazat átlaga csak 68,3% lett, de a szőlőtermelés 122,5%, a sertéstartás viszont csak 42,4%. Ez az eredmény azt igazolja, hogy az EU-15-höz viszonyított hazai mezőgazdasági munkaerő-felhasználás – a szőlőt kivéve - még a felső 1-nél is rendkívül magas, mérséklése feltétlenül szükséges volna. Az 1. és a 4. táblázatban bemutatott adatok tehát egyaránt meglehetősen kedvezőtlen képet festenek mezőgazdaságunk eredményeiről. Ezzel szemben Béládi Katalin és Kertész Róbert: „A főbb mezőgazdasági ágazatok költség és jövedelemhelyzete 2011” című tanulmánya (mely 42 ágazatot ismertet) mezőgazdaságunk helyzetének lényeges javulásáról számol be. Mivel e munka terjedelme korlátozott, így az eredményeket csak a legfontosabb 8 növény példáján és csak a társas gazdaságok számaival ismertetjük. (Az egyéni gazdaságok adatai ugyanis az eltérő feldolgozási módszer miatt részletesebb magyarázatot igényelnének.) Mivel egy év eredményei az évek alatt bekövetkezett változásokra nem utalnak, ezért a 2011. év számai mellett bemutatjuk a 2001-2011 évek átlagos adatait is (5. táblázat), valamint a 2001 és 2011, illetve a 20012006, és a 2006-2011 évek között be5. táblázat Egyes szántóföldi növények fontosabb termelési adatai a társas gazdaságokban MegnevezésEgységBúza Kukorica Napraforgó Repce Cukor- répa Burgonya Sílókukor. Lucerna Súlyozott átlag 2011-ben Átlagos hozam ( t/ha)4,457,132,482,3661,1834,8324,976,876,19 Átlagos aranykorona érték ( Ark/ha)22,0623,4421,9022,5622,6921,1319,2219,5422,22 Átlagos ágazati méret ( ha/üzem)145,67152,71106,14111,0089,0319,67135,3053,25132,00 Önköltség ( Ft/t)4160233656845119073375831669983071387748315 Értékesítési ár ( Ft/t)5061449600110429118213120342588390141744963267 Jövedelem( Ft/t)901215944259172748044519184706357214952 Jövedelem ( Ft/ha)400851136656420864951272334319848176342452267884 Ágazati eredmény ( Ft/ha)1089381797361302551325575691344056739153699114137682 Munkabér és közterhei( Ft/ha)207092317819773214842056063076219661692121293 Anyagköltség* ( Ft/ha)7009691324764908792017826924519267420755777130 Gép- és fenntartás( Ft/ha)39689441014729542042175687122434585832839443827 Értékcsökkenés ( Ft/ha)11669157111307714405109514958613985843313340 Általános költségek ( Ft/ha)11021132571630012368360536831018506658813005 Állami támogatás( Ft/ha)6879264422661326703829680185825739027459269259 Földbérleti díj( Ft/ha)269393326428873294284104531855243722557429212 Jövedelem/önköltség( %)21,747,430,730,358,755,08,525,730,9 Jövedelem Ft/ha az átlag %-ában( %)59,0167,494,695,7401,2471,226,036,1100,0 Földbérleti díj/állami támogatás( %)39,251,643,743,913,837,133,034,342,2 Állami támogatás/jövedelem( %)171,656,7103,0103,2109,026,8419,1304,2102,0 2001-2011 átlag Átlagos hozam( t/ha)4,326,842,312,2252,5822,6027,555,846,00 Önköltség ( Ft/t)3220227548650626707566432273755551446037560 Értékesítési ár ( Ft/t)3234929662687776871691063788467891460939057 Jövedelem ( Ft/t)14721143716164124621514712341491497 Jövedelem( Ft/ha)6361444985743647129464342368340098679233 A veszteséges évek száma ( év)745700165,5 Ágazati eredmény ( Ft/ha)39953550344555345793247051354733751643782249396 Munkabér és közterhei ( Ft/ha)13040154691303113025188296958713311986513725 Állami támogatás ( Ft/ha)3752536130351343699811125234104357783553537092 Földbérleti díj ( Ft/ha)175292054917798158672379322500164081452518070 Jövedelem/önköltség( %)0,57,75,72,437,166,622,21,04,0 Jövedelem Ft/ha az átlag %-ában( %)6,9156,592,939,51402,23708,1368,39,4100,0 Földbérleti díj/állami támogatás( %)46,756,950,742,921,466,045,940,948,7 Állami támogatás/jövedelem( %)5897,0250,1409,81014,485,910,0105,24096,4401,8 Megjegyzés: *= vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, öntözés, szervestrágyakövetkezett változások eredményeit (6. táblázat). (A terjedelemi korlátok miatt a számok részletes értékeléstől el kell tekinteni, de úgy ítéljük meg, hogy a hazai növénytermelés helyzetéről a csatolt táblázatok adatai csekély magyarázattal is jó tájékoztatást adnak. A súlyozott átlagoknál a súlyszám a növények 2011.05.31.-i szektoronkénti vetésterületi arányai voltak. A súlyozással a 8 növény adatainak könnyebb megítélését igyekszünk segíteni.) A fontosabb növények 2011. évi adatainál leginkább az a feltűnő, hogy a 8 növény viszonylag kedvező terméseredményei ellenére jelentősen különböző mértékű Ft/ha jövedelmet értek el. A jövedelem minden növénynél pozitív volt, és az átlag az önköltséghez viszonyítva jelentős, 30,9%. Eltérő mértékű volt a növényekre elszámolt állami támogatás és földbérleti díj is. Különösen kilógnak a sorból a cukorrépa és a burgonya adatai. A 8 növény átlagos adatai szerint a földbérleti díj mintegy 42% volt az állami támogatáshoz viszonyítva, és az állami támogatás 102% volt a jövedelemhez képest. Tehát a termelés a támogatás nélkül is eredményes volt, a kérdés csak az, hogy a 67.884 Ft/ha jövedelem a gazdáknak elegendő lett volna-e. A bemutatott 8 növény 2001-2011. évi átlagos termelési adatainak évenkénti alakulása meglehetősen változatos volt. Ennek oka főleg az időjárás lehetett, de a gazdálkodás egyéb körülményei is közrejátszhattak, mert jellemző, hogy 2001 és 2006 között a gazdálkodás jövedelme sokkal többször volt negatív, mint 20062011 között. Ennek ellenére mind a 8 növény termelése a 11 év átlagát tekintve jövedelmet eredményezett. (A 2006. évi adatok mind a két átlagban szerepelnek.) Az adatok alapján azonban felmerülhet az a kérdés, hogy egyes növények termelését a sok veszteséges év és a csekély átlagos jövedelem ellenére miért folytatták. Ennek oka pl. a búza termelése, mely a 11 évből 7 szer volt veszteséges, a 11 év átlagában az önköltséghez viszonyított jövedelme csak 0,5 volt, és csak 6,9 -át érte el a 8 növény átlagos jövedelmének. A 8 növény átlaga szerint a földbérleti díj aránya az állami támogatáshoz viszonyítva 48,7 volt, az állami támogatás pedig 4-szer nagyobb volt, mint a jövedelem. Ehhez azonban figyelembe kell venni, hogy mind a jövedelem, mind az állami támogatás és a földbérleti díj 2001 és 2011 között sokkal kisebb volt, mint 2011-ben. A növénytermelés eredményének változása 2001 és 2011 között, tehát az elmúlt 11 évben meglehetősen ingadozó, esetenként szélsőséges volt. A 8 növény átlagát tekintve a különböző adatok alakulása többnyire elfogadható, míg a termésátlagok emelkedése mérsékelt, a 8 növény átlagánál 10,4%, de a búzánál csak 0,1% volt. Egyértelmű számottevő javulás csak a burgonyánál következett be. Az értékesítési ár jobban nőtt, mint az önköltség, melynek eredményeként a jövedelem kiemelkedően javult. A munkabér és közterhei mintegy kétszer jobban emelkedett, mint az értékesítési ár, az állami támogatás 33 szor lett nagyobb, a földbérleti díj pedig 4,1 szeresére nőtt. Mindezek alapján úgy ítélhető meg, hogy 2001-től a mezőgazdaság helyzete lényegesen kedvezőbb lett annak ellenére, hogy az egyes növények eredménye a 8 növény átlagától eltérő mértékben változott. A 2001-2006, valamint a 2006-2011 évek átlagos adatainak különbsége természetesen lényegesen csekélyebb, mint a két szélső év különbözete, de megbízhatóbb változási arányokat ad. E szerint a 8 növény átlagos adatainak változása sokkal kiegyenlítettebb volt, de a termésátlagok növekedése így is mérsékelt. Az értékesítési ár emelkedése nagyobb volt, mint az önköltségé. 6. táblázat Egyes szántóföldi növények fontosabb termelési adatainak változása (%) a társas gazdaságokban, 2001 és 2011 között Értékelési alapEgységBúza Kukorica Napraforgó Repce Cukor- répa Burgonya Sílókukor. Lucer-na Súlyozott átlag 2011/2001 % Átlagos hozam ( t/ha)100,1105,2127,8129,3128,9189,1103,5118,8110,4 Önköltség (Ft/t)189,2176,0159,5180,2140,964,6182,6123,6175,8 Értékesítési ár ( Ft/t)214,2251,9184,7232,0155,981,9179,6155,2217,3 Jövedelem ( Ft/t)547,62820,4381,34588,1190,6159,5150,516499,52382,6 Ágazati eredmény ( Ft/ha)972,52606,6791,62537,8494,1341,3636,23868,91708,0 Munkabér és közterhei (Ft/ha)506,7400,8484,6357,2204,6122,8500,7501,8451,9 Állami támogatás ( Ft/ha)2927,63388,03544,12019,27056,4670,72824,98331,33320,8 Földbérleti díj( Ft/ha)388,6346,2449,9552,0558,2189,5406,8475,8410,5 2006-2011/2001-2006 % Átlagos hozam ( t/ha)101,5101,7113,3107,8124,1114,899,2100,6104,0 Önköltség ( Ft/t)139,6139,0130,7138,499,692,2136,1120,4136,4 Értékesítési ár ( Ft/t)157,3151,3142,9153,496,2107,2138,0118,6149,6 Jövedelem (Ft/t)-88,0592,7-1512,8-191,988,1135,6145,932,2-100,5 Ágazati eredmény ( Ft/ha)391,6279,1317,9320,5202,6153,0182,5323,6325,9 Munkabér és közterhei ( Ft/ha)195,2196,5180,6191,1116,2127,1197,5188,9191,8 Állami támogatás ( Ft/ha)235,7226,7221,1223,5736,8262,6297,2372,2242,7 Földbérleti díj ( Ft/ha)179,3179,9193,8217,0183,9176,6174,7194,0186,4Mivel az ágazati eredmény lényegesen jobban nőtt, mint az értékesítési ár, valamint az állami támogatás több mint kétszeresre nőtt, egyértelműnek tekinthető, hogy a mezőgazdaság helyzete a két hat éves átlag alapján is számottevően javult, annak ellenére, hogy a földbérleti díj közel kétszeresére nőtt. Összegzés Köztudott, hogy hazánkban a rendszerváltás nem a legjobban sikerült. A KSH adatai bizonyítják, hogy leginkább a mezőgazdaság, de az ipar és a kereskedelem is jelentős veszteséget szenvedett el, és a korábbi fejlődési ütemet még napjainkban sem sikerült elérni. Ezért fontos, hogy a gazdasági döntésekért felelősök a hazai helyzetet reálisan lássák, mert a médiában megjelenő véleményeket és értékeléseket sokféle (párt, gazdasági, tudományági) érdek motiválja. Ahhoz, hogy hazánk fenntartható módon jó irányba fejlődjön és e mellett versenyképes is legyen, ismerni kell nemcsak a saját helyzetünket, hanem versenytársainkét is, melyhez az AKI és a KSH különböző kiadványai sok segítséget adhatnak. Magyarország jelentős agrártermeléssel rendelkezik, de kevésbé eredményes, mint az élenjáró EUtagországok. Növénytermelésünk a viszonylag alacsony bérek ellenére költséges és ez rontja mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés versenyképességét. (A hazai bérek az országos átlagos minimálbérekkel jellemezhetők, mely nálunk az EU-27hez viszonyítva 2011-ben 38,8% volt, a jobb nyugati országokénak viszont csak 15-25%-a.) Hazánk több élelmiszer alapanyagot termel, mint a szükségletünk, így a magasabb előállítási költségek miatt esetenként értékesítési gondjaink vannak. A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma folyamatosan csökken, ennek ellenére az átlagos birtokméret alig nő. A hazai kedvezőtlen birtokszerkezet azért okoz gondot, mert napjaink technológiai szintvonalát figyelembe véve eredményesen termelni csak jó szakmai felkészültséggel, nagyobb birtokokon, nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű gépekkel lehet. De el kell ismerni azt is, hogy az EU többi tagországa - bár nagyobb részük jobb eredményt ér el, mint hazánk - mégsem kellően versenyképes, a világpiacon az USA és egyes fejlődő országok mezőgazdasága sokkal inkább az irányadó. Tény, hogy a hagyományos kisparaszti termelés sem minden esetben egyenlő a „kiváló minőségű magyar termék” előállításával. Be kellene látni, hogy az EU-ban és nálunk is a földért folyó „harc”-ot nem minden esetben a „termőföld” forró szeretete, vagy a mezőgazdasági munka iránti kiolthatatlan „vágy” generálja, hanem sok esetben az agrártámogatások megszerzése vagy annak reménye, hogy a bérelt vagy vásárolt föld, később jelentős haszonnal értékesíthető is. (Lásd a rendszerváltás utáni hasonló eseteket.) Viszont anagyobb gazdaságok közül is csak azok lehetnek hosszabb ideig versenyképesek, ahol a termelt növények gépesítése lehetőleg teljes és ahol az alkalmazott gépek kihasználása is megfelelő. ¦ Barabás Zsolt: 20/5391-999 Pataki Sándor: 20/9356-756 Vági Zsolt: 20/2337-946 Gazsi Zsolt: 20/4696-360 MasterSpray IN280/18: 20.750 € IN360/24: 26.900 € 2800/3600 literes polietilén tartály, 18 illetve 24 méteres szórókeret, 6-hengeres

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen