Az agrárgazdaság kibocsátási értéke 2013-ban is emelkedett az előző évhez viszonyítva, így 2011 óta javul a mezőgazdaság teljesítménye. Elsősorban a növénytermesztési termékek nagyobb termelési volumene tette lehetővé az ágazat eredményének növekedését. A munkaerő-ráfordítás elmaradt az egy évvel korábbitól és folytatódott a gazdálkodók elöregedése. A külkereskedelmi egyenleg a tavalyi szinten maradt, a behozatal és a kivitel egyaránt nőtt. Az Európai Unió agrárkibocsátása meghaladta a 2012. évit, hazánk a közösség összteljesítményéhez 2 %-kal járult hozzá. A mezőgazdaság teljesítménye makrogazdasági mutatók alapján Az előzetes adatok alapján 2013ban a növénytermesztés kibocsátásának volumene (előző évi áron számított értéke) több mint ötödével (23 %-kal) javult a 2012. évihez képest. Számottevően, mintegy harmadával nőtt a kibocsátás szerkezetében meghatározó gabonafélék volumene. A búza- és a kukoricatermés is kedvezőbben alakult az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az ipari növények kibocsátása 14, a takarmánynövényeké 8, a kertészeti termékeké pedig 9 %-kal bővült. Utóbbi termékcsoport esetében emelkedett, az előbbiekében viszont mérséklődött az ár. A burgonya volumene közel ötödével csökkent, amit jelentős drágulás kísért. A gyümölcstermés volumene 29 %-kal emelkedett 2013-ban, ami árcsökkenést okozott a termékcsoporton belül. Az élő állatok kibocsátása 3, az állati termékeké 2 %-kal mérséklődött, így az állattenyésztés teljes termelési volumene 3 %-kal csökkent az előző évhez képest. Egyik főbb állatfaj kibocsátása sem érte el a 2012-ben megfigyelt szintet, az állati termékek közül a tejé visszaesett, a tojásé pedig szinten maradt. Az egyes termékcsoportok kibocsátási volumene 2000 óta eltérő módon alakult. A szántóföldi növények közül az ipari növények kibocsátása jelentősen, a gabonaféléké és takarmánynövényeké mérsékelten emelkedett. A kertészeti termékek és a burgonya tekintetében az elmúlt években csökkenő trend érvényesült. A gyümölcsfélék kibocsátási volumene a bázisévet követően drasztikusan zuhant, azonban az elmúlt két évben valamelyest javult a termésmennyiség. Az állatok és A növénytermesztés javította a mezőgazdaság 2013. évi eredményét (2.) Andrási Zsolt KSH Vidékfejlesztési, Mezőgazdasági és Környezeti Statisztikai Főosztály, Budapest 1. ábra A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának megoszlása 2. ábra A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása, 2013+ állati termékek kibocsátása 2011 és 2012 kivételével folyamatosan csökkent 2000 óta, 2013-ban újabb mélypontra került a volumen. A mezőgazdasági bruttó kibocsátás volumene az elmúlt években – elsősorban a szántóföldi árunövények hozamától függően – jelentősen ingadozott. Az aszály, illetve a rendkívüli csapadékmennyiség miatt jelentős visszaesések történtek, a növénytermesztés nagy súlya miatt ez az éves teljesítményt számottevően befolyásolja (1. ábra). A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2013ban 2265 milliárd forint volt az előzetes adatok szerint. Ez 4 %-kal haladja meg a 2012. évit, a hazai agrárium teljesítménye így 2011 óta folyamatosan javul. A növényi termékek 1333 milliárd (59 %), az állatok és állati termékek 769 milliárd (34 %), a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos (főként mezőgazdasági termékfeldolgozó) tevékenységek 163 milliárd forint (7 %) értékkel részesedtek. A növénytermesztésen belül a gabonafélék kibocsátása a legnagyobb részesedésű (a teljes 2013. évi kibocsátásban a kukorica aránya 14, a búzáé 11 %). A növénytermesztés súlya kismértékben nőtt 2013-ban, elsősorban a jobb kukoricatermés miatt (2. ábra). A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 2013-ban a munkaerő-ráfordítás nagysága 426 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felel meg. (Az így kifejezett munkaráfordítás előnye, hogy a családi gazdaságokban gyakori néhány órás tevékenység teljes munkaidős munkavégzésre való átszámítását teszi lehetővé.) Az előző évhez képest mérsékelt (1 %-os) volt a csökkenés. A mezőgazdaság munkaerő-ráfordítása 24 %-kal csökkent hazánk uniós csatlakozása óta, ezen belül a nem fizetett munkaerő 26, a fizetett munkaerő 16 %-kal lett kevesebb (3. ábra). A csökkenés fő oka az egyéni gazdaságok számának gyors ütemű fogyatkozása. A 2000-ben végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás és a legutóbbi, 2013-as gazdaságszerkezeti összeírás között számuk a felére csökkent. Kevés a fiatal a mezőgazdaságban Továbbra is kedvezőtlen a hazai termelők korösszetétele, 2010-es általános mezőgazdasági összeírás óta tovább folytatódott az elöregedés (4. ábra). A gazdálkodók 31 %-a 65 év feletti volt 2013-ban. A 35 év alattiak aránya közel 1 százalékponttal csökkent (6,1 %), az 55 év felettieké viszont több mint 2 százalékponttal emelkedett (60 % százalék). Emellett mérséklődött a középkorú gazdálkodók aránya is. A legerőteljesebben a 25 és 34 év közötti gazdálkodók száma esett vissza. A segítő családtagok korszerkezete valamelyest kiegyensúlyozottabb. Az 55 év felettiek aránya 2010-ben és 2013-ban is 37 % volt, a 35 év alattiak aránya azonban a korábbi 24 %-ról 28 %-ra emelkedett. 3. ábra Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (2004=100) 4. ábra Az egyéni gazdaságok munkaerejének korcsoportok szerinti megoszlása 5. ábraKülkereskedelem Az élelmiszerek, italok és dohány termékcsoport a nyersanyagok árufejezetbe sorolt mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal együtt 2013-ban 9,6 %-kal részesedett Magyarország külkereskedelmi kiviteléből és 6 %-kal a behozatalból. A termékcsoport elmúlt években megfigyelhető növekvő aktívuma (1008 milliárd Ft 2013-ban) számottevően hozzájárult a külkereskedelmi egyenleg javításához. Az elmúlt években a mezőgazdasági eredetű import és export együtt emelkedett. Előbbi összesen 1325 milliárd forintot, utóbbi 2333 milliárd forintot tett ki 2013-ban. A külkereskedelmi aktívum a 2007 óta tartó dinamikus emelkedésnek köszönhetően 2013-ra a 2004-es szint több mint három és félszeresére nőtt. 2013-ban az egyenleg az előző évi szinten maradt (5. ábra). A növényi termékek exporttöbblete 2013-ban csökkent (782 milliárd forint). Ezt elsősorban a legjelentősebb agrár-exportcikkünk, a gabona és gabonakészítmények kivitelének 8 %-os és az olajos magvak exportjának 30 %-os csökkenése okozta. Ráadásul utóbbi esetében a behozatal másfélszer nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az élő állatok és állati termékek növekvő kiviteli többlete (228 milliárd forint) ellensúlyozta a növényi termékek gyengébb éves eredményét. A nagyobb súlyt képviselő hús és húskészítmények külkereskedelmi többlete 2013-ban 181 milliárd forint, az élő állatoké 47 milliárd forint volt, mindkettő 7 %-kal magasabb az előző évinél. Tejtermékekből és tojásból a behozatali többlet évek óta csökkenő tendenciájú volt, ennek eredményeképpen hazánk 2012-ben már nettó exportőr lett, 2013-ban 11 milliárd forint többlet származott a termékcsoport forgalmából. Hasonlóan alakult az ital- és dohányforgalom is, uniós csatlakozásunk óta először pozitív az egyenlege (22 milliárd forint). A növekvő forgalom mellett a behozatal és a kivitel szerkezete viszonylagos stabilitást mutat. Kivitelünk döntő részét a gabona és gabonakészítmény (20 %), a hús és húskészítmény (15 %), a zöldségféle és gyümölcs (11 %), az állati takarmány, valamint az állati és növényi olaj, zsír és viasz árufejezetbe sorolt termékek adják. Hazánkba legnagyobb mértékben hús és húskészítmény, zöldségféle és gyümölcs, állati takarmány, tejtermék és tojás, gabona és gabonakészítmény érkezik (6. ábra). A magyar kivitel több országba, kiegyenlítettebben irányul, miközben a behozatal kevesebb országból és koncentráltabban érkezik. A magyar exportot befogadó első 15 ország között 13, míg a küldő országok között 14 EU-tagállam található (1. táblázat). A mezőgazdasági eredetű külkereskedelmi termékforgalmunk teljes (exportot és importot összesítő) értékének 94 %-át 25 partnerországgal bonyolítottuk le 2013-ban. Legjelentősebb partnerünk Németország (az összforgalom 16 %-ával), Románia (9 %), Szlovákia (9 %), Ausztria (9 %) és Olaszország (8 %). 6. ábra Mezőgazdasági eredetű export és import főbb árufajták szerint, 2013 1. táblázat A mezőgazdasági eredetű export és import főbb országok szerint, 2013 Sorszám Magyarországról exportMagyarországra import befogadója (milliárd Ft) megoszlás (%) feladója (milliárd Ft) megoszlás (%) 1.Németország332.714.3Németország260.219.6 2.Románia260.111.1Lengyelország155.711.8 3.Ausztria211.79.1Szlovákia136.210.3 4.Olaszország206.68.9Hollandia110.68.3 5.Szlovákia186.68.0Ausztria110.48.3 6.Hollandia148.26.4Olaszország67.95.1 7.Lengyelország97.54.2Románia67.35.1 8.Csehország93.04.0Csehország65.04.9 9.Oroszország79.03.4Franciaország59.24.5 10.Franciaország69.13.0Szlovénia33.52.5 11. Egyesült Királyság62.42.7Belgium32.82.5 12.Szlovénia57.72.5Spanyolország32.12.4 13.Horvátország57.02.4Egyesült Királyság30.52.3 14.Ukrajna46.92.0Szerbia26.82.0 15.Belgium41.91.8Horvátország19.21.4 1–15. összesen1,950.683.61–15. összesen1,207.191.1 153 ország összesen 2,332.9100.0 124 ország összesen2. táblázat A mezőgazdaság kibocsátásának megoszlása az Európai Unióban, folyó alapáron, 2013+ (%) MegnevezésHULegnagyobb kibocsátók Első 5 összesen Növényi termékek2.2 FRITESDERO 62.9 19.412.712.612.25.9 Élő állatok és állati termékek1.6 FRDEUKITES 59.9 16.014.610.010.09.3 Szolgáltatások1.9 ITFRNLDEUK 77.3 26.520.215.09.06.6 Másodlagos tevékenységek1.6 FRITUKROES 64.7 16.913.512.412.010.0 Mezőgazdasági kibocsátás összesen 1.9 FRDEITESUK 61.1 18.012.712.310.77.4 Magyarország helye az EU mezőgazdaságában Az Európai Unió 28 tagállamára elkészült első (tárgyév novemberi) előrejelzés szerint 2013-ban a közösség mezőgazdasági kibocsátásának értéke több mint 414 milliárd euró volt, az egy évvel korábbi szintet 1,5 %-kal haladta meg. Az érték 51 %-át a növényi termékek, 41 %-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A legnagyobb súllyal rendelkező országok közül Franciaországban és Németországban csökkent, Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában emelkedett a kibocsátás. Franciaországban a gabonatermesztés kibocsátása közel negyedével esett vissza, Németországban szintén a gabona, valamint a kertészeti termékek gyengébb termése okozta a visszaesést. Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 %-át állította elő 2013-ban az előzetes adatok szerint. A növényi termékek 2,2, az állatok és állati termékek 1,6 %-át adta hazánk. Gabonából az unió kibocsátásának 4,1 %-a, ezen belül a kukorica 9 %-a származik Magyarországról. Ipari növény kibocsátásunk jelentős, ami elsősorban az olajos növények (főként napraforgó) termelésének köszönhető (EU kibocsátás 6,6 %-a). Az élő állatokon belül a magyar baromfi a közösség teljes kibocsátásának 3,8 %-át adja. A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság áll az élen, együtt a teljes kibocsátás 61 %-át állították elő 2013-ban (2. táblázat).TURBÓHIBRIDEK. MINDEN HELYZETRE. ROZSTERMESZTÉS ÚJRAGONDOLVA. HIBRIDROZS 2014 www.saaten-union.hu SU MEPHISTO SU PHÖNIX SU SANTINI igen nagy és stabil szemtermés, továbbá korai, nagyon biztos sze m telítôdés párosul a ki emel kedô lisztharmat-ellenállósággal és jó állóképességgel akár teljesnövény szilázs célra is vet hetô, korai érésu, stabil szárú, egészséges levélzetu hibrid, amely szemesként is kimagasló termés potenciállal rendelkezik a legnagyobb termést adó hibri dünk, a stressz-termôhelyeken is kiemelkedô termésstabilitással és valamennyi rozs közül a legjobbSAATEN-UNION. CSAK JÓSÜLHET KI BELÔLE. TÖBB TERMÉS. NAGYOBB BIZTONSÁG. ÔSZI BÚZA 2014 www.saaten-union.hu GENIUS SU FLORIAN 1 CHEVRON MULAN LENNOX ORTEGUS exportképes minôség meg hökken tô mennyiségben, kiegyensúlyo zott agro nó miai tu lajdonságokkal és kimagasló stressz- tole ran ciával a legintenzívebb területek csilla ga, termôképességben ki e mel kedô, minô ségben stabil telje sít ménnyel a mennyiség már nem kérdés, az intenzív növényvédelmet meg há lálva viszont hallatlanul sokat ad csúcshozam minden körül mé nyek között, még meg késett vetésidô esetén is kiváló alkal maz kodó ké pes séggel késôn – akár tavasszal is – vet he tô, nagy termôképességu, stabilan kiváló minôséget nyújtó, al kal maz kodó és ellenálló fajta a 2010–2012. évi hivatalos fajtaminôsítô kísérletek gyôztese rel. 109%-os termésteljesítménnyel, kiváló állóképességgel, stabil mal mi minôséggel, változó körül mények között is SAATEN-UNION. ÁRPÁBAN IS NAGY. TÖBB TERMÉS. NAGYOBB BIZTONSÁG. ÔSZI ÁRPA 2014 www.saaten-union.hu LAVERDA ANTONELLA LINDSAY SCARPIA kiegyenlített teljesítmé nyu, többsoros kalásztípu sú, piac vezetô fajta, amely Európa meg ha tározó faj tája is egyben a többsoros csúcstermô még erôs fertôzési nyomás mellett is jól teljesít, télállósága kiváló, valamennyi termôhelyre ajánljuk a többsoros ôszi árpákkal vetekedô teljesítményu, kétsoros fajta, jó télállósággal és szárazságturéssel szárazságturésben és télálló ságban is kiváló, az adaptá