A zöldségfélék ökonómiai helyzetének áttekintésével összefüggésben néhány gondolatot szükséges kiemelni. Köztudott, hogy szerepük a magyarországi agrárágazat értékteremtésében meghatározó jelentőségű. Magyarország művelhető földterületének alig 2 százalékán a mezőgazdaság folyó áron mért termelési értékének több mint 8 százalékát adják. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a zöldségágazat összes teljesítménye az EU-csatlakozást megelőző évekhez képest öszszességében, folyamatosan romlott. A területi és mennyiségi csökkenés leginkább a hagymafélékre, a korai és hajtatott, valamint az ipari zöldségfélékre jellemző. A KSH által közreadott információk szerint az összes zöldségterület a 2001. évi 110 ezerről napjainkra mintegy 80 ezer hektárra szűkült. Természetesen az egyes ágazatok terület alakulásában nagy különbségek tapasztalhatók az évek között. A betakarított terület a paradicsomnál 35, a zöldpaprikánál 5, míg a fejeskáposzta esetében 7 százalékkal csökkent 2012-ben a megelőző évhez képest. A negatív tendencia számos ismert közgazdasági és természeti tényezőre vezethető vissza. A korábbi, a főágazat számára kedvezőtlen szabályozási környezet, a feldolgozói háttér leszűkülése, a kiélezett piaci verseny, az európai elhúzódó gazdasági válság, a hazai piacokon folyamatosan jelenlévő importtermékek és az elmúlt évek hektikus időjárási és természeti hatásai egyaránt meghatározó szerepet játszottak abban, hogy mind a tömegtermelésben, mind a nemesebb, értékesebb áruk termelésében elmaradtunk a korábbi és az új versenytársaktól. A zöldségfélék eredményeinek alakulását befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban néhány kérdést külön ki kell emelni. Az általános gazdasági válságot kísérő fogyasztás-szűkülés a zöldségfélék tekintetében még a többi élelmiszertermékhez viszonyítva is jobban érvényesül. A kedvezőtlen tendenciát bizonyos időszakokban egyéb tényezők is erősítik, például 2011-ben a nagy károkat okozó – EHEC válságnak nevezett – E-coli fertőzés, melynek negatív hatása szinte valamennyi zöldségfélére kivetítődött. A fertőzés hírére, főleg a friss fogyasztású termékekkel szemben hosszú hónapokra – a termék eredetétől függetlenül – fogyasztói bizalomvesztés következett be, ami még 2012-ben is éreztette hatását. A nehézségek feloldása érdekében már az agrárpolitika lényeges elemét képezi, hogy a főágazat alkalmassá váljon természeti adottságainak, valamint munkahelyteremtő szerepének jobb kiaknázására. Ezért a zöldségágazat számára 2010től új támogatási lehetőségek nyíltak – melyek hatása bizonyos mértékben már jelenleg is érzékelhető – , de természetesen a szerkezetátalakításhoz vagy a termelői társulásokhoz igénybe vehető programok eredménye a következő években fog majd kiteljesedni. A legfontosabb zöldségfélék költség-jövedelemviszonyainak áttekintéséhez az Agrárgazdasági Kutató Intézet tesztüzemi rendszerének ágazati adatbázisát használtuk fel. Az adatok a hazai termék-előállítás szempontjából kiemelkedő, ún. meghatározó árutermelő gazdaságokra vonatkoznak, melyek az egyéni és a társas gazdaságokat egyaránt magukban foglalják. A gazdaságok azon ágazatát tekintettük meghatározó árutermelőnek, amelyek feltételei (például eszközállomány, humánerőforrás) potenciálisan lehetővé teszik életképes, versenyképes működésüket, valamint a kibocsátás döntő hányadát adják. A mezőgazdasági üzemek átlagos költség-jövedelem adatai között nagy különbségek adódhatnak. Az adatok megoszlásának szemléltetését lehetővé teszi, hogy azon üzemek adatait vettük figyelembe, melyeknél egy-egy mutató értéke a teljes minta átlagától plusz-mínusz irányban 10 százalékkal tért el, és ezeknek az átlaga adta az adott költség-jövedelem mutatónak az ún. „centrumát”, míg a többi gazdaság a „centrumnál alacsonyabb”, illetve „centrumnál magasabb érték” elnevezésű csoportba került. A vizsgált év adatai mellett a változás tendenciájának bemutatása érdekében közöljük a megelőző év azonos tartalmú adatait is. A legfontosabb zöldségfélék költség- jövedelem adatait két részben mutatjuk be. Előző cikkünkben –az Agrofórum júliusi lapszámában – a két ún. ipari zöldség, a zöldborsó és a csemegekukorica helyzetét elemeztük. Jelen cikkünkben pedig a paradicsom, a zöldpaprika és a fejeskáposzta költség- és jövedelemadatait közöljük. A paradicsom, a zöldpaprika és a fejeskáposzta termelési költségei A fejeskáposzta összes költsége több mint 10 százalékkal csökkent 2011-hez képest. Ez azt jelenti, hogy ennél a kultúránál 2012-ben is ráfordítás visszafogás történt. A paradicsomnál 10 százalékkal emelkedett, a zöldpaprikánál 21 százalékkal A paradicsom, a zöldpaprika és a fejeskáposzta költség- és jövedelemhelyzete Fekete Géza, Kiss György, Kolozsváriné Csontos Magdolnacsökkent a termelési költség. Az összesített adatok alapján megállapítható, hogy 2012-ben a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában, a fejeskáposztát 937 ezer, a paradicsomot 1171 ezer, a zöldpaprikát 1739 ezer forintért tudták előállítani a termelők hektáronként (1. táblázat). A paradicsomnál általában a közvetlen változó költségnél figyelhető meg számottevő növekedés. Eltérő mértékben ugyan, de a közvetlen változó költségeken belül a szaporítóanyag-, a műtrágya- és az öntözési költség emelkedett. A további költségelemek közül például a gépköltség nőtt. A zöldpaprikánál csökkent a közvetlen változó költség, és ezen belül a szaporítóanyag-, a műtrágya- és az öntözési-költség is alacsonyabb lett. A további költségelemek közül például a munkabér csökkent. A paradicsomnál közel 50 százalékos különbség tapasztalható a legalacsonyabb (988 ezer Ft/ha) és a legmagasabb (1466 ezer Ft/ha) költségen termelő üzemek között. A vetésterület és a termésmennyiség megoszlást tekintve elmondható, hogy azok legnagyobb hányada (76 és 66 százalék) a centrumhoz tartozó üzemeknél látható. A zöldpaprikánál a centrumnál alacsonyabb (1096 ezer Ft/ha) és a centrumnál magasabb összes költséggel (2924 ezer Ft/ha) termelő csoportok közötti különbség meghaladja a paradicsomnál leírt mértéket, az eltérés értékben is kimagasló, több mint két és félszeres a két csoport között. A fejeskáposztánál a vetőmag, az öntözés és a biztosítás költsége csökkent, viszont a műtrágyára és a növényvédelemre fordított kiadások növekedtek. A fejeskáposzta-termelésnél mutatkozott a legnagyobb mértékű eltérés a centrumnál alacsonyabb (576 ezer Ft/ha) és magasabb (1543 ezer Ft/ha) termelési költségű kategória között. A területarányok változatosan alakultak, a paradicsom esetén például a legnagyobb arány (76 százalék) a centrumnál, míg a zöldpaprikánál és a káposztánál a centrumnál alacsonyabbaknál (59 és 62 százalék) található. A centrumnál magasabb költségű csoportba a paradicsom 19 és a zöldpaprika vetésterület 31 százaléka került. A paradicsom, a zöldpaprika és a fejeskáposzta hozamai A vizsgált három zöldségféle közül legnagyobb arányban a zöldpaprika termésátlaga csökkent 2012-ben. A hektáronként több mint 26 tonnás hozam a visszaesés ellenére is jelentősnek mondható, mivel például a 2010. év eredményét közel 10 tonnával haladja meg. A paradicsomnál is 10 tonna körüli visszaesés látható 2012-ben hektáronként a tesztüzemek meghatározó árutermelő gazdaságainál, de a csökkenés értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a megelőző évi termés rekorderedménynek számított. A fejeskáposzta 2012-es termésátlaga közel 5 tonnával (12 százalékkal) csökkent hektáronként az előző évhez képest, de ennél a kultúránál a hektáronkénti 35 tonnás mennyiség még megfelelőnek számít. A legjelentősebb hozammegoszlás-különbség 2012ben a paradicsomot jellemezte, ugyanis a kedvezőbb és a kedvezőtlenebb kategória között majdnem háromszoros az eltérés, míg a fejeskáposztánál és a paprikánál kissé több mint kétszeres a differencia. A vetésterület átlaghozam szerinti megoszlásáról elmondható, hogy a legalacsonyabb területhányad a centrumban található, továbbá a zöldpaprikánál a fennmaradó területhányad jórészt (62 százalék) az alacsonyabb hozamú csoportba tartozó termelőknél található. A termésmennyiségek megoszlása főként az átlagosnál kedvezőbb átlaghozamú kategóriában a meghatározó (45, 61 és 80 százalék) a három kultúrában. A paradicsom, a zöldpaprika és a fejeskáposzta önköltségei A termelési költségek változásának mértéke és a hozamcsökkenés következtében – a káposzta kivételével – nőttek a fajlagos költségek. A paradicsomnál 32, a paprikánál 9 százalékkal volt magasabb a termékegységre jutó költség a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában, míg a fejeskáposzta esetében ez az érték gyakorlatilag szinten maradt az előző évhez képest. A három vizsgált zöldségféle önköltség szerint csoportosított adatai alapján elmondható, hogy az ágazatok kedvező és kedvezőtlenebb kategóriája között ES Senator, ES Mentor, ES Gladiator, 2,3-3-szoros a különbség, valamint az alacsonyabb önköltségű csoport értékei közelebb állnak a centrumhoz, mint a magasabb önköltségűeké. A vetésterület szerinti megoszlásról elmondható, hogy a legalacsonyabb arányt a költségcentrum képviseli a három kultúránál. A termésmennyiség megoszlását tekintve egységes kép mutatkozik, a legnagyobb mennyiségi arány a centrumtól kedvezőbb csoportba tartozó termelőket jellemezte. Ez utóbbi kategóriát vizsgálva megállapítható, hogy a paradicsom 80, a paprika 67 és a káposzta 56 százaléka található itt. A paradicsom, a zöldpaprika és a fejeskáposzta értékesítési ára Az előző időszak EHEC válság miatt nyomott zöldségáraihoz viszonyítva mindhárom vizsgált zöldségféle esetében értékesítési átlagár növekedés mutatkozott 2012-ben. Bizakodásra adhat okot, hogy a paradicsom 30 ezer forintos tonnánkénti értékesítési átlagára kissé meghaladta a válság előtti értéket is. A paprikát átlagosan 119 ezer forint, a káposztát közel 53 ezer forint tonnánkénti áron tudták értékesíteni a termelők. A fejeskáposzta állományokat a fagy, a jégverés és az aszály egyaránt károsította 2012ben. A zöldségfélék árának kialakulásában fontos szerepet játszottak a kedvezőtlen időjárási hatások, a csökkenő átlaghozamok és – például a káposzta esetében – az országosan csökkenő termőterület is. Az értékesítési árak megoszlása a zöldpaprika és a fejeskáposzta esetében mérsékeltebb különbségű, mint az önköltségeké. A két szélső csoport árai között 1,6-1,7-szeres differencia mutatkozik. Az értékesítési árak szerinti vetésterület és termésmennyiség megoszlás értéke mindhárom zöldségfélénél a centrumba tartozók esetén a legalacsonyabb (2. táblázat). A vetésterület megoszlásnál a nagyobb részarányok a zöldpaprika (55 százalék) és a káposzta (50 százalék) esetében a centrumnál magasabb csoportnál láthatóak. A termésmennyiség megoszlásának eltérése a legnagyobb a paradicsom esetében, ahol 83 és 17 százalék a centrumnál alacsonyabb és a centrumnál magasabb csoportban. A paradicsom, a zöldpaprika és a fejeskáposzta jövedelemhelyzete A vizsgált három kultúra 2012. évi termékegységre jutó jövedelmét tekintve megállapítható, hogy valamennyi ágazatnál nyereséget értek el a termelők. A paradicsomágazatban az értékesítési ár növekedése ellenére 27 százalékkal csökkent a jövedelem előző évhez képest, ami az árnál na1. táblázat A paradicsom, a zöldpaprika és fejeskáposzta a költség- és jövedelemhelyzete MegnevezésMértékegység Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2012 20112012 Centrumnál alacsonyabb érték Centrum (átlag±10%) Centrumnál magasabb érték Paradicsom Termelési költség HUF/hektár1 064 3931 170 807988 4831 107 8251 466 461 Átlaghozam tonna/hektár61,7751,3324,42-71,34 ÖnköltségHUF/tonna17 23222 81016 84524 63851 146 Értékesítési ár HUF/tonna27 22230 11922 178-70 209 Fajlagos jövedelem a) HUF/tonna9 9907 3105 332-19 063 Ágazati eredmény b) HUF/hektár679 975440 618–88 635452 079613 327 Jövedelmezőség c) HUF63,8837,63-40,8141,82 Zöldpaprika Termelési költség HUF/hektár2 213 5421 738 5221 096 1131 804 9062 924 275 Átlaghozam tonna/hektár36,7126,4019,0726,7042,50 Önköltség HUF/tonna60 29065 84442 80068 402124 196 Értékesítési ár HUF/tonna86 941119 56592 640112 049150 000 Fajlagos jövedelem a) HUF/tonna26 65153 72249 83943 64725 804 Ágazati eredmény b) HUF/hektár1 025 7941 478 19632 2241 516 5932 299 070 Jövedelmezőség c) HUF46,34126,253,26136,90156,78 Fejeskáposzta Termelési költség HUF/hektár1 050 778937 096576 312-1 542 858 Átlaghozam tonna/hektár40,2835,3821,9332,3745,67 Önköltség HUF/tonna26 41326 48617 33228 08939 860 Értékesítési árHUF/tonna28 11252 81538 17849 71065 195 Fajlagos jövedelem a) HUF/tonna1 69926 32920 84621 62025 335 Ágazati eredmény b) HUF/hektár122 527990 492526 719977 5531 477 373 Jövedelmezőség c) HUF11,66105,7091,39-95,76 Megjegyzés: a) Nem tartalmaz támogatást. b) A támogatásokat is tartalmazza. c) 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredmény.2. táblázat A paradicsom, a zöldpaprika és a fejeskáposzta vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása a költség-jövedelemmutatók alapján, 2012 százalék Megnevezés Vetésterület megoszlásaTermésmennyiség megoszlása Centrumnál alacsonyabb érték Termelési költség centrum (átlag±10%) Centrumnál magasabb érték Centrumnál alacsonyabb érték Termelési költség centrum (átlag±10%) Centrumnál magasabb érték Paradicsom Termelési költség5761946630 Átlaghozam43-5720-80 Önköltség5753880317 Értékesítési ár62-3883-17 Ágazati eredmény58694915 Zöldpaprika Termelési költség591031541531 Átlaghozam621028451045 Önköltség6453167726 Értékesítési ár34115547944 Ágazati eredmény3616333166 Fejeskáposzta Termelési költség62-3883-17 Átlaghozam312247192061 Önköltség5953656737 Értékesítési ár351550391249 Ágazati eredmény353134263836 Megjegyzés: Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások gyobb mértékű önköltségváltozásból adódott. A paradicsommal ellentétben az árnövekedés a zöldpaprika és fejeskáposzta esetében az ágazatok jövedelemhelyzetét javítani tudta. A zöldpaprikánál megduplázódott a fajlagos jövedelem 2012-ben az előző évhez képest. A fejeskáposztánál is igen kedvező elmozdulás történt, 1699 forintról több mint 26 ezer forintra emelkedett a termékegységre jutó jövedelem. A vizsgált zöldségfélék ágazati eredményét tekintve megállapítható, hogy – az átlaghozam mérséklődés ellenére – részben a termelési költség csökkenése és a közvetlen állami támogatás miatt a zöldpaprikánál és a fejeskáposztánál növekedett 2012-ben. Az ágazati eredmény csak a paradicsomnál csökkent, melynek mértéke több mint 35 százalékot tett ki. A zöldpaprikánál közel másfélszeres, a fejeskáposztánál több mint nyolcszoros javulás tapasztalható. A paradicsom jövedelmezősége romlott 2012-ben az előző évhez képest. Az ágazati eredmény a vizsgált zöldségfélék közül csak paradicsomot termelő gazdaságok esetén és azon belül a centrumnál rosszabbak csoportjában volt negatív. A centrumnál jobbak csoportjában kiemelkedően nagy nyereséget értek el a zöldpaprikával és a fejeskáposztával foglalkozó gazdaságok. Az ágazati eredmény alapján való megoszlás szerint jelentős vetésterület (86 százalék) és termésmenynyiség (91 százalék) kapcsolódott a centrumba tartozókhoz a paradicsommal foglalkozó gazdaságok esetén. A zöldpaprikánál mind a terület, mind pedig a termés a centrumnál magasabb értékű csoportnál került túlsúlyba. Kiegyenlítettnek mondható a terület (31-35 százalék) és a termésmennyiség megoszlása is az ágazati eredmény alapján, mindhárom kategóriában a fejeskáposztánál. Összefoglalás A fejeskáposzta összes költsége több mint 10 százalékkal csökkent 2011-hez képest. A paradicsomnál 10 százalékkal emelkedett, míg a zöldpaprikánál 21 százalékkal csökkent a termelési költség. Az előző évi kiemelkedő átlaghozamokhoz képest – részben a kedvezőtlenebb időjárási tényezők következtében – a vizsgált kultúráknál csökkentek a fajlagos hozamok 2012-ben. A paradicsomnál és a zöldpaprikánál több mint 10, a fejeskáposztánál mintegy 5 tonnás hozamcsökkenés figyelhető meg hektáronként. A hozamalakulásokkal összefüggésben főként a paradicsom és a zöldpaprika önköltsége nőtt. A bemutatott három zöldégféle értékesítési ára növekedett az előző évhez képest 2012-ben. Az árak javulása részben az EHEC válság elmúltával fokozatosan helyreálló fogyasztói bizalommal, illetve a mérséklődő termésmennyiséggel hozható összefüggésbe. A kialakuló felvásárlási ár 2012-ben is képes volt jövedelmet biztosítani a termelők számára. Az ágazati eredmény alapján átlagosan mindhárom ágazat nyereséges volt 2012-ben is.