A fehérje az egyik legfontosabb táplálóanyag mind a humán táplálkozásban, mind pedig a gazdasági állatok takarmányozásában. Az egészséges táplálkozás egyik fontos feltétele, hogy egy felnőtt ember naponta átlagosan legalább 70-80 g fehérjét fogyasszon, amelyből a nagy biológiai értékű állati eredetű fehérjék menynyisége 42-48 g – azaz az összes fehérjefogyasztás mintegy 60 %-a – legyen. Annak, hogy ez utóbbi feltétel döntően a hazai állattenyésztés termékeivel valósuljon meg, számos egyéb feltétel mellett az is kritériuma, hogy gazdasági állataink fehérjeszükségletét minél teljesebben fedezzük. Ismert tény, hogy a hazai növénytermesztés állattenyésztésünk fehérjeigényét már régóta és jelenleg sem tudja teljes egészében fedezni. A hiányzó fehérjét import útján vagyunk kénytelenek pótolni. Fehérjeimportunk túlnyomó többségét az extrahált szójadara teszi ki, amelyből az elmúlt években évente változóan 400-600 ezer tonnát importáltunk fehérjeszükségletünk fedezésére. A szója régóta alapvető szerepet tölt be gazdasági állataink fehérjeellátásában, amely szerep a vágóhídi melléktermékeknek a gazdasági állatok takarmányozásában bevezetett tilalmát követően tovább növekedett. A szója napjainkban nem csupán a monogasztrikus állatok takarmányozásában nélkülözhetetlen, hanem egyre kiterjedtebb mértékben kerül felhasználásra a kérődzők – közülük is elsősorban a tejelő tehenek – takarmányozásában is. A szója takarmányozásban betöltött kiemelkedő szerepe kedvező táplálóanyag-tartalmával, elsősorban jelentős fehérjetartalmával függ össze. A konvencionális szójabab fajták és a belőlük készült extrahált szójadara kémiai összetételére vonatkozó adatokat az 1. táblázatban foglaltuk öszsze. Ezekből megállapítható, hogy az extrahált szójadara kiemelkedő nyersfehérje-tartalmával, a full-fat szója pedig a nagy fehérjetartalom mellett számottevő olajtartalmával érdemelte ki a gazdasági állatok takarmányozásában előkelő helyét. A növénynemesítők munkájának eredményeként ma már a hagyományos szójafajták fehérjetartalmát számottevően meghaladó fehérjetartalmú új szójafajták is rendelkezésre állnak. A kis oligoszacharid-tartalmú full-fat szója 39-40 %, a belőle előállított extrahált dara akár 50 % nyersfehérjét is tartalmazhat, míg a nagy fehérjetartalmú (High Protein) szójafajták nyersfehérje-tartalma full-fat állapotban 42-44 %, extrahált daraként 53-55 % is lehet. A fehérjetartalom növekedése sajnos mind a kis oligoszacharid, mind a High Protein szójafajták esetében az olajtartalom csökkenésével jár együtt. A szójának nem csak a fehérjetartalma jelentős, hanem kedvező táplálóanyagainak emészthetősége is. Kiemelendő, hogy a full-fat szója és az extrahált szójadara nyersfehérje-tartalmát a sertés 84, illetve 85 %-os, míg a kérődzők 90-90 %-os hatékonysággal emésztik. Hasonlóképpen jól emészti mindkét állatfaj a szója N-mentes kivonható anyagait (sertés 86-94 %, kérődzők 82-93 %) is. A bendőben zajló intenzív mikrobás fermentáció következtében a kérődzők a full-fat szója, illetve az extrahált szójadara nyersrostját is hatékonyan (99, illetve 81 %) bontják. A Második Országos Szója Fórumot 2014. május 28-án – akár az elsőt –, a minisztérium Darányi Ignác termében tartottunk, amint arról július havi lapszámunkban beszámoltunk. A konferencia témái a GM-mentes szójafeldolgozás és -hasznosítás lehetőségei voltak. A panelbeszélgetéseken hangsúlyosan szerepeltek a takarmánycélú feldolgozás, továbbá az élelmiszeripari felhasználás irányai. Az itt közölt előadás az előbbi témakörrel foglalkozott. A szója szerepe a gazdasági állatok takarmányozásában Dr. Schmidt János, Dr. Zsédely Eszter NyME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, Mosonmagyaróvár Dr. Fébel Hedvig Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom 1. táblázat A full-fat szójabab és az extrahált szójadara kémiai összetétele és energiaértéke Full-fat szójababExtrahált szójadara Szárazanyag (%)91,1 (89,8-92,4)90,5 (88,0-93,8) Nyersfehérje (%)35,5 (33,5-37,5)45,8 (42,9-49,1) Nyerszsír (%)19,0 (18,0-20,0)2,9 (1,5-5,7) Nyersrost (%)6,7 (4,1-9,3)4,9 (3,3-6,3) Nyershamu (%)5,3 (4,9-5,7)6,0 (5,7-6,4) N-mentes kivonható anyagok (%)24,6 (19,9-29,3)30,8 (28,5-34,3) Bruttó energia (MJ/kg)21,8717,81 Emészthető energia (sertés, MJ/kg)17,5415,15 AMEn (baromfi, MJ/kg)13,510 Nettó energia (kérődző, MJ/kg) NEm9,637,74 NEg6,825,27A full-fat szójának tekintélyes olajtartalma, valamint táplálóanyagainak jó emészthetősége folytán nagy mind az emészthető, mind a metabolizálható, mind pedig a parciális nettó energiatartalma (1. táblázat), aminek következtében mind a sertés és baromfi, mind pedig a kérődzők takarmányozása során alkalmas a takarmány energiakoncentrációjának növelésére. A szójafehérjének értékes az aminosav-összetétele. Különösen lizintartalma kiemelkedő, de az állatok igényének megfelelően jelentős a treonin, a triptofán, az izoleucin, valamint leucintartalma is. A szója limitáló aminosava a metionin, ami azonban ipari úton előállított dlmetioninnal gazdaságosan pótolható. A kedvező aminosav-összetételt igazolják a 2. táblázat adatai, amelyek a szójának a sertés számára szükséges ileálisan emészthető, valamint a baromfi-takarmányozásban használatos valódi emészthető esszenciális aminosav-tartalmat mutatják be. A full-fat szója egy további kedvező tulajdonsága, hogy olajának értékes a zsírsavösszetétele. Ez abban jut kifejezésre, hogy csak kevés (mintegy 18 %) telített zsírsav található benne, zsírsavainak döntő hányadát (több mint 80 %-át) a telítetlen, főleg a többszörösen telítetlen (PUFA) zsírsavak teszik ki. Ez utóbbiak közül kiemelendő az n-3 zsírsavak közé tartozó linolénsav, amelyből a szójaolaj a napraforgóolajnál lényegesen többet (csaknem harmincszor annyit) tartalmaz. Amennyiben a magyar konyha több szójaolajat használna, számottevően javítható lenne a hazai étkezésre jellemző kedvezőtlen n-6 : n-3 arány. A szójaolaj kedvező zsírsavöszszetétele azzal az előnnyel jár, hogy full-fat szója etetésekor kedvezőbbé tehető – a humán igényhez közelíthető – az állati eredetű élelmiszerek (hús, tojás, tej) zsírsavösszetétele, valamint felhasználásával akár funkcionális élelmiszereket tudunk előállítani. A full-fat szója ásványianyag-tartalmát illetően említeni szükséges, hogy mind a Ca-, mind a P-tartalma nagyobb a gabona és hüvelyes magvakénál, bár P-tartalmának több mint felét a fitin-foszfor teszi ki, amelynek gyengébb értékesülése fitáz enzim kiegészítéssel javítható. A számos eddig említett kedvező tulajdonság mellett szólni szükséges arról is, hogy a full-fat szója antinutritív hatású anyagokat is tartalmaz. Közülük első helyen említendők a tripszininhibitorok (Kunitz inhibitor, Bowman-Birk inhibitor), amelyek azáltal fejtik ki kedvezőtlen hatásukat, hogy inaktiválják a hasnyálmirigyben termelődő tripszin és kimotripszin fehérjebontó enzimeket a vékonybélben. Ez azzal a következménnyel jár, hogy csökken a takarmány fehérjéinek emészthetősége, ami tekintélyes termelés (súlygyarapodás, tojástermelés) csökkenést és takarmányhasznosítás romlást okoz. A tripszininhibitorok mellett egy további antinutritív anyag – szojin – is található a full-fat szójában, mely anyag a lektinek közé tartozik. A szojin ugyancsak rontja a táplálóanyagok emészthetőségét, ami annak következtében alakul ki, hogy kötődik a bél nyálkahártyájának szénhidrátjaihoz, gátolva ezzel a bélhám működését. A full-fat szója inhibitorainak káros hatását hőkezeléssel lehet megelőzni, ugyanis mind a tripszininhibitorok, mind a lektinek hőérzékenyek. A 1015 percig 110-150 ° C-on végzett nedves hőkezeléssel mind a tripszininhibitorok, mind a szojin inaktiválható. Az extrahált szójadarát nem szükséges hőkezelni, mert azt az extrakciót követően a növényolajipar elvégzi (toaszterezés). A szója tripszininhibitorait a TIU egységgel (Tripsin Inhibitor Unit) fejezik ki, amely a hőkezeletlen szójababban 90-100 körüli érték, amelyet helyesen végzett hőkezeléssel 9-10 körüli értékre lehet (szükséges) csökkenteni. A kezelés során az említett paraméterek betartásának fontosságára hívják fel a figyelmet a 3. táblázat adatai. Az extrahált szójadara meghatározó jelentőségű a sertés és a baromfi takarmányozásban. A brojler hízlalás során etetett tápokban az extrahált szójadara a táp féleségétől függően általában 25-30 % részarányban szerepel és ezzel az állatok fehérjeszükségletének 60-65 %-át fedezi. A tojótyúkok esetében az extrahált szójadara szerepe a fehérjeellátásban kisebb, a tojótápok 10 % körüli extrahált szójadara-tartalma a tyúkok fehérjeigé3. táblázat A tósztolás során elkövetett technológiai hiba hatása az ileális emészthetőségre (von Werden, 1985) Táplálóanyag Ileális emészthetőség (%) előírás szerint alul kezelt túlkezelt Nyersfehérje837877 Lizin878483 Metionin + Cisztin 817874 4. táblázat A full-fat szója hatása a tojástermelésre (33-42 hetes kor között) (Senkoylu és mtsai, 2005) Megjegyzés: a, b, c: a különböző betűvel jelölt értékek min p<0,05 szinten szigni? kánsan különböznek azonos oszlopon belül Full-fat szójaTojástermelésTakarmány-felvételTojástömegTakarmány-értékesítés (%)(%)(g/tyúk/nap)(g/tyúk/nap)(kg tak./kg tojás) 096,7111,7 a 59,7 ab 1,870 a 1096,1105,6 c 58,7 b 1,799 b 1697,2108,3 bc 60,1 a 1,804 b 2297,3109,5 ab 60,5 a 1,809 b 2. táblázat A full-fat szójabab emészthető esszenciális aminosav-tartalma sertésben és barom? ban Aminosav (g/kg) SertésBaromfi ileális emészthető valódi emészthető Arginin2323,4 Hisztidin8,18,1 Izoleucin13,414 Leucin21,622,6 Lizin18,519 Metionin4,44,5 Fenilalanin14,815,4 Treonin11,411,9 Triptofán3,33,4 Valin13,714,3 Glicin11,812,3nyének mintegy 30-33 %-át elégíti ki. A sertéshízlalás első szakaszában (2060 kg között) a hízótáp mintegy 15-17 % extrahált szójadara-tartalma a táp fehérjetartalmának hozzávetőleg 5055 %-át teszi ki, a hízlalás második szakaszában (60-110 kg) a hízótáp extrahált szójadara-tartalma 10 % körülire mérsékelhető, amely szójamennyiség a fehérjeigénynek átlagosan 28-30 %-át fedezi. A full-fat szójával a tápok extrahált szójadara hányadának egy része a kísérletek tanúsága szerint jó eredménynyel helyettesíthető. Ezt igazolják egy tojótyúkokkal végzett kísérlet eredményei (4. táblázat). Amikor a tojótáp extrahált szójadara-hányadát növekvő mértékben helyettesítették full-fat szójával a tojástermelés magas színvonala fenntartható volt, miközben a tojások súlya szignifikánsan nőtt és javult a tojók takarmányhasznosítása. Ilyen kísérleti eredmények a sertéshízlalás területéről is említhetők, így például Leszczynski és munkatársai (1992) hízósertések takarmányában az extrahált szójadara egy részét fehérjealapon 20 % full-fat szójával helyettesítették, miközben változatlan súlygyarapodás mellett javult a sertések takarmányhasznosítása. A szóját egyre kiterjedtebben használják fel a tejelő tehenek takarmányozásában, amit elsősorban a tehenek laktációs termelésének folyamatos növekedése indokol, de szerepet játszik benne a szója nagy fehérjetartalma és kedvező aminosav-összetétele, továbbá az a tény is, hogy a szója nyersfehérjének bendőbeli lebonthatósága kisebb a takarmányokra jellemző átlagos lebonthatóságnál (70 %). A fehérje kisebb bendőbeli lebonthatósága a tehenek esetében azért minősül előnynek, mert az a bendőfolyadék NH 3 -tartalmának csökkenését eredményezi, ami szaporodásbiológiai szempontból kedvező. A nagy bendőbeli NH 3 koncentráció a vérplazma karbamidtartalmának növelésével ugyanis rontja a termékenyülési eredményeket. A szójafehérjének bendőbeli lebonthatósága speciális kezelésekkel (hőkezelés, kemikáliákkal végzett kezelés, hőkezelés és kémiai kezelés kombinációja) jelentősen tovább csökkenthető, úgynevezett bypass készítmény állítható elő. A kombinált kezelésnek a szójafehérje bendőbeli lebomlására gyakorolt hatását az 1. ábra mutatja be. Ilyen „védett” (bypass) készítmény mind full-fat szójából, mind extrahált szójából előállítható. A bypass szójakészítményeket előnyös hatásaiknak köszönhetően egyre több tejtermelő üzemben etetik. A tejtermelésre, a tej zsírtartalmára gyakorolt kedvező hatásuk mellett említeni szükséges azt is, hogy a full-fat szójából előállított bypass készítmény etetésekor előnyösen változik a tej zsírjának zsírsavösszetétele. Ez abban nyilvánul meg, hogy csökken a tejzsírban a telített zsírsavak és növekszik a kedvező élettani hatású többszörösen telítetlen (PUFA) zsírsavak részaránya (2. ábra), ami javítja a tej táplálkozásélettani hatásait. A full-fat szója alapú bypasskészítmény további előnye, hogy nemcsak fehérjéjének, hanem olajának bendőbeli lebomlása is kisebb 1. ábra A SoyPreme nyersfehérje lebomlásának dinamikája a bendőben (Schmidt és Zsédely, 2012) Megjegyzés: a, b: a különböző betűvel jelölt értékek min p<0,01 szinten szigni? kánsan különböznek Takarmány Bendőben lebontatlan nyersfehérjehányad (%) 248162448 bendőben tartózkodás ideje (óra) Kontroll takarmány90,96a87,90a80,47a58,08a21,37a2,91a Kísérleti takarmány97,34b95,96b95,42b84,39b73,37b22,73b 2. ábra A tejzsír zsírsavösszetételének alakulása a SoyPreme kiegészítés hatására (Galamb, 2013) PUFA: többszörösen telítetlen zsírsavak MUFA: egyszeresen telítetlen zsírsavakmértékű és lassúbb folyamat, mint más takarmányoké. A bypass full-fat szója ezért bizonyos mértékben bypass zsírforrásnak is tekinthető. Ez azért előnyös, mert a zsírok, olajok bendőbeli hidrolízise során keletkező szabad zsírsavak – főleg a telítetlen zsírsavak – akadályozzák a bendőmikrobák működését, szaporodását, ami ellen a bendőmikrobák azzal védekeznek, hogy biohidrogénezéssel telítik a telítetlen zsírsavakat. Ezzel viszont az érintett telítetlen zsírsavak elveszítik speciális élettani hatásaikat. Egy bypass full-fat készítmény esetében ez a kedvezőtlen folyamat lassabban és csak kisebb mértékben zajlik le. Ahhoz, hogy a szója értékes táplálóanyag-tartalmát, valamint annak kedvező élettani hatásait a gazdasági állatok takarmányozásában nagyobb mértékben tudjuk hasznosítani, a hazai szójatermesztés további fejlesztésére lenne szükség. ¦ SAJTÓKÖZLEMÉNY A hazai zöldségtermesztés egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrája a csemegekukorica, a kontinens legnagyobb termőterülete hazánkban van. A kedvelt élelmiszernövény iránti növekvő kereslet azt eredményezte, hogy idén az előző évinél 3 ezer hektárral nagyobb területen, 37 ezer hektáron termesztenek a gazdálkodók csemegekukoricát. A szakemberek szerint vannak tartalékok az ágazatban. Ma már közismert, hogy Magyarország csemegekukorica nagyhatalom, a világpiac legnagyobb szereplői közé tartozunk, hangzott el a Syngenta Kft. szakmai rendezvényén, amelyet termelők és feldolgozóipari szereplők részvételével rendeztek 2014. augusztus 13-án, Hajdúszoboszlón. - Az elmúlt három év nagyon stabil periódus az ágazat történetében, továbbra is nagy a piaci igény a magyar csemegekukorica iránt – hangsúlyozta Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldség üzletágának vezetője. - Idén a gabonafélék és az olajos növények felvásárlási árai visszaestek, az enyhe tél és a korán beköszöntő tavasz ösztönzést adott, hogy a termelési költségek emelkedése, valamint a felvásárlási árak csökkenése ellenére a termelők nagyobb területen vessenek csemegekukoricát. A feldolgozók is viszonylag könnyen kötöttek szerződést a nagyobb területre, így a termőterület idén elérte a 37 ezer hektárt, ez 3 ezer hektárral nagyobb az előző évinél. A feldolgozók erőforrásaik teljes kihasználására törekednek, sőt néhány cég bővítette is kapacitását. A termelők számára így kellően vonzó kultúra a csemegekukorica, és a késztermék is nagy biztonsággal értékesíthető. Mint megtudtuk: a szállítási költségek növekedése miatt fontos tényező a konzervgyárak és hűtőházak elhelyezkedése, az egyre szélsőségesebb időjárás miatt pedig felértékelődtek az öntözhető területek. A legtöbb csemegekukorica a Hajdúságban, valamint Békés és JászNagykun-Szolnok megyékben terem, többségében olyan nagy tapasztalatokkal rendelkező gazdálkodóknál, akik évek óta termelik ezt a növényt. A termés döntő hányada feldolgozókba kerül: kétharmadából konzerv készül, a többiből pedig gyorsfagyasztott csöves, vagy morzsolt termék lesz. A csemegekukorica alig 5 százaléka kerül a magyar háztartásokba, a többit Európa szinte összes országába exportálják. Pereczes János hozzátette: a kedvező piaci lehetőségeket más kelet-európai országok is igyekeznek kihasználni, Lengyelországban és Oroszországban a hazainál is nagyobb, 10 százalékos a termesztés volumenének növekedése. A magyar csemegekukorica jelenleg is versenyképes más európai gyártókkal szemben, de az elmúlt két évi a 13 tonna hektáronkénti mennyiséget alig meghaladó országos termésátlag azt jelzi, hogy még jelentős tartalékok vannak a hozamok növelésére. Terméskilátások tekintetében nem ígérkezik rossznak az idei év. Az enyhe, száraz telet változékony és csapadékszegény tavasz követte, ez megviselte a korai vetésű kukoricákat. Ennek ellenére a kukorica legjelentősebb kártevői nem szaporodtak el rendkívüli mértékben, jelenleg ígéretes termést mutat a határ. - A betakarítási szezon első harmadában vagyunk, így nehéz megbecsülni a várható termést. A tavasz kedvezőtlenebb volt, mint tavaly – különösen a Hajdúságot sújtotta a júniusi csapadékhiány – ami a korai fajtáknál terméskiesést okozott – mondta Pereczes János. - A nyári csapadék mennyisége sokkal több, mint tavaly, és június eleje óta kedvezően alakul az átlaghőmérséklet is. Az e havi betakarítású kukoricák nagy termést mutatnak, és ha nagyobb természeti csapás, jelentős belvíz nem éri a táblákat, akkor kiemelkedő hozamra számíthatnak a termelők. Jelenleg szépek a késői vetések is, viszont a termés nagyban függ a további időszak időjárásától, különösen az első őszi fagyoktól. A rendezvényen elhangzott: a Syngenta fajtaválasztéka piacvezető, és a növényvédelmi termékeink is meghatározóak az ágazatban. Az idei évi vetőmag-ellátás a tartósan magas vetésterület és a tavalyi gyengébb amerikai vetőmagtermés miatt nehézkesebb volt a korábbiaknál, és ez lehetőséget adott a cég piaci részarányának további növelésére. Különösen a Spirit, a GSS 8529 és a GSS 1453 hibridek forgalma növekedett. - Több ígéretes fajtát is kínálunk a normál- és szuperédes fajtaválasztékunkban – mondta Tóth Csantavéri Szilvia kampánymenedzser. – Növényvédő szer portfóliónkkal pedig minden növényvédelmi problémára hatékony megoldást ajánlunk. Idén két új termékkel bővült a szerválaszték: elkezdtük az Ampligo rovarölő szer és a QuitXcel gombaölő szer értékesítését. Kapcsolat: Szellő Gábor KRQ Communications 30/7498810 szello.gabor@krq.hu