A világ élelmiszertermelésének kétharmada függ a méhek beporzásától

A „beporzók évének” nyilvánította a 2019-es évet Nagy István agrárminiszter, amellyel többek között a tömeges méhpusztulásra hívja fel a figyelmet a szaktárca. Az Agrármarketing Centrum már több ízben kampányolt a mézfogyasztás ösztönzéséért, de Giczi Gergely ügyvezető-helyettes szerint legalább ennyire fontos, hogy a szorgos és hasznos rovarokat megóvják a pusztulástól, hogy azok betölthessék nélkülözhetetlen szerepüket az ökoszisztémában.

• Az Agrármarketing Centrum legtöbbször valamilyen élelmiszer fogyasztását ösztönzi – például sertéshús, dinnye, alma, baromfi, nyúl és természetesen a méz –, ugyanakkor most a méhállomány megóvása mellett kampányolnak. Miért?

A tavalyi esztendő méztermelési időszakában tapasztalt nagymértékű méhpusztulás felhívta a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére, valamint arra, ami a világ egyes részein már tény: a méhek eltűntek; ez a folyamat hazánkat is elérheti, ezért fokozottan kell óvnunk a méheket. Társaságunk minden évben számos fogyasztásösztönző kampányt folytat, 2018 őszén például három hónapon át népszerűsítettük a mézfogyasztást, ezt a promóciót idén ősszel is folytatjuk. De észre kell vennünk azt is, hogy környezetünk állapotának változása, romlása sajnálatos módon hatott a beporzást végző rovarokra, így a méhekre is. Az urbanizáció elterjedése, a klímaváltozás és az erdőirtás miatt bekövetkező élettérvesztés mellett, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége is lecsökkent. Mindezek eredményeként vált világméretű problémává a vadonélő hártyásszárnyú rovarok számának drasztikus csökkenése, ami az ökoszisztéma fenntartását is fenyegeti, nem beszélve azon permetező- és más vegyszerek használatáról, amelyek szintén hozzájárulnak a méhállomány csökkenéséhez. Csak, hogy még egyértelműbben fogalmazzak: a világon összesen mintegy 3 millió méhész dolgozik. A méhek fokozódó hiánya azonban mára kézzel fogható jelenség egyes területeken. Az Amerikai Egyesült Államokban például 20 éve még 8 millió méhcsalád volt, számuk mostanra 2,5 millióra csökkent. Az USA mezőgazdasága évente már 2 milliárd eurót kénytelen elkölteni a mesterséges megporzás támogatására.

• Mindannyian ismerjük, fogyasztjuk a méhek munkájának gyümölcsét, a mézet, ugyanakkor ezek szerint keveset gondolunk arra, hogy milyen nélkülözhetetlen szerepük van a világ élelmiszertermelésében?

Így van. A globális élelmiszer-termelésnek köztudottan 76%-a, a zöldség- és gyümölcstermesztés 84 százaléka függ a házi és vadméh fajok beporzásától, nélkülük tehát a bolygónk ökoszisztémája összeomolhat. Az adatok szerint a méhek közvetlenül 150 milliárd eurós hasznot hajtanak a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszöröse is az ő létezésükön és munkájukon múlik. Kevesen tudják, de a kávé, kakaó, a legtöbb, más állatfajok takarmányozására szánt növények (lucerna, here-félék) megporzása sem jönne létre a méhek nélkül, nem beszélve a legtöbb, naponta fogyasztott élelmiszerről: paradicsom, paprika, uborka, padlizsán, napraforgó, eper, alma, cseresznye, meggy és még sorolhatnám. Jobban meg kell tehát becsülnünk a méheket és munkájuk gyümölcsét a szó szoros értelmében is, hiszen – bár sokan ezt sem tudják – 1 kg méz előállításáért a méheknek nagyjából négymillió virágot kell meglátogatniuk, mialatt közel 170.000 km-t repülnek.

• Az Agrármarketing Centrum a fogyasztásösztönző kampányok mellett hogyan tudja segíteni az ágazatot, a méhészek munkáját?

Számos módon igyekszünk támogatni a méhek védelmét, hiszen ez össztársadalmi érdek. Nagy örömmel vettünk részt a Méhek Napja alkalmából rendezett sajtóesemény megszervezésében, ahol Nagy István agrárminiszter bejelentette – többek között – az e-permetezési napló bevezetését, valamint azt, hogy a tárca és a Miniszterelnökség a 2019-es évben igénylés alapján megporzási támogatást nyújt 600 millió forint keretösszeg erejéig, méhcsaládonként 500 Ft-os értékben, az OMME (Országos Magyar Méhészeti Egyesület) tagsággal rendelkező méhészeknek.

Az OMME-val nagyon jó kapcsolatot ápolunk, közösen dolgozzuk ki az őszi mézfogyasztást ösztönző kampányok koncepcióját is. Ez nagyon fontos feladat, hiszen a hazai mézfogyasztás az uniós átlag alatti, évente fejenként kb. 0,8 kg, miközben az Európai Unión belül Magyarországon van a legnagyobb méhsűrűség, egy négyzetkilométeren 12 méhcsalád él. Nem beszélve arról, hogy méhészeink kiváló minőségű mézet állítanak elő.

Az ágazat kiemelt szerepet kap az idén szeptember 26-29. között megrendezendő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) is. Határozott cél, hogy a méhészet hangsúlyosan és interaktív módon jelenjen meg Magyarország legnagyobb agrár- és élelmiszergazdasági eseményén, ahol nemcsak a méz előállításáról tudhatnak majd meg érdekességeket a látogatók, hanem arról is, miért létfontosságú ezeknek az apró rovaroknak a jelenléte a világ élelmiszertermelésében, az emberiség fennmaradása szempontjából.