Az ökoszőlészek a kálium-szilikát vizes oldatát, a kálivízüveget elsősorban a lisztharmatfertőzés megelőzésére és a szürkerothadás fellépésének a mérséklésére javasolják. A kálium-vízüveg alkalmazási területe azonban – a szakirodalom szerint – a jégverés utáni növényvédelemre, a szőlő-levélatkák gyérítésére, sőt még a fürtszerkezet lazítására is kiterjedhet. Mindez kétségtelenül jól hangzik, de valóban ennyire sokoldalú szer a vízüveg? Hogyan fejti ki a hatását, s milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal, kockázatokkal jár a kijuttatása? Hatásmechanizmus A vízüvegkezelés eredményessége különböző hatásmechanizmusokon nyugszik. A kipermetezett szuszpenzió a száradás után megszilárdulva kemény bevonatot képez, elkovásítja a bogyóhéj felületén található apró repedéseket. Fizikai védőhatása az epidermisz-sejtek mechanikai megerősítésén alapul, oltalma ebből adódóan csupán arra a felületre terjed ki, ahol a bevonat létrejött (Kast et al. 2008). A vízüvegréteg fokozza a bogyók természetes ellenálló képességét, amely a zsendülés időszakától – a cukortartalom növekedésével – rohamosan csökken (Hofmann 2007). A felületi sérülések mentén különböző mikroorganizmusok telepedhetnek meg. A K-vízüveg jégverés utáni használata lehetővé teszi a sebek lezárást (Hofmann 2003). A vízüveg egyik előnye ugyanis, hogy hatása nem fajspecifikus; rendszertani besorolásuktól függetlenül elnyomja a különböző nem kívánatos kórokozókat. A vízüveg felhasználásával megváltozik a növény felületének a pH-értéke. Kijuttatásával a lúgos kémhatásúvá vált környezetben korlátozottá válik a gombaspórák, illetve a micéliumok fejlődése (Kauer & Fader 2007, Harms & Walther 2008). Nemcsak a felületi, hanem epidermiszben levő szilícium is akadályozza a gombafonalak növekedését. A lisztharmattal fertőzött, illetve a vele szomszédos sejtek falában – a fenolos anyagok mellett – szilícium felhalmozódás is megfigyelhető (Blaich & Wind 1989). A külsőleg kijuttatott szilícium ezt a védőhatást fokozhatja (Reynolds et al. 1996). A vízüvegkezeléssel mérsékelhető a fertőzés, s ebben fontos szerepet játszik a Si oldalirányú mozgása, majd a fertőzés helyén való lerakódása. (A kezeletlen növények esetén a Si-lerakódás kisebb mértékű). A kálivízüveg tehát mérsékli a lisztharmatfertőzést (Reynolds et al. 1996), de nagy fertőzési nyomás, illetve 14 napnál hosszabb permetezési forduló esetén védőhatása már kevésbé megbízható. S Z Ő L É S Z E T É S B O R Á S Z A T SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZA T ROVA TVEZETŐ: Dr. Zanathy Gábor egyetemi docens A vízüveg és a szőlő Dr. Zanathy Gábor BCE Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék 1. kép A szakirodalom szerint a virágzáskori vízüvegkezelés lazább Atkagyérítő és fürtszerkezet lazító hatás A tapasztalatok szerint a vízüveg és az elemi kén együttes alkalmazása korlátozza a szőlő-levélatkák károsítását (Kast 1994, Hofmann 2003). A vízüveg atkákra gyakorolt hatása vélhetően közvetett, a szer lombozatot keményítő hatásával magyarázható. A rügyfakadás időszakában történő kezelés szintén atkagyérítő hatású lehet; a megszilárdult vízüvegréteg alatt a kártevők, illetve a tojások elpusztulnak (Hofmann et al. 1995). Hofmann (2007) szerint a kálivízüveg fővirágzás kezdetén való használatával lazábbá tehető a fürtszerkezet. A neves szaktanácsadó úgy véli, a virágzás idején végzett 1 %-os vízüvegkezeléssel erősebb elrúgás váltható ki (1. kép). Az elhúzódó virágzás miatt két fürtzónapermetezés (a virágzás kezdetén és a fővirágzáskor) is szükséges lehet (2. kép). Az OIKOMB elnevezésű, kétkomponensű növénykondicionáló készítmény (A komponens: K-vízüveg) forgalomba hozatali és felhasználási engedélye is felhívja a figyelmet arra, hogy a szert virágzás alatt ne alkalmazzuk, mert sterilitást okozhat. A fürtszerkezet lazítására, az elrúgás mértékének növelésére irányuló beavatkozások azonban nem feltétlenül vezetnek eredményre (Schumann 2004), s a 1,5 %-os töménységű oldat használata sem okvetlenül jelent változást a fürtök tömöttségében (Mehofer 2010). A másodtermés-képzésre hajlamos szőlőfajták hónaljhajtásain fejlődő virágfürtök nagymértékű elrúgása sem okvetlenül váltható ki a vízüveg használatával (Hegedűs 2013). A kísérleti eredmények szerint a kezelt és a kontroll tőkék másodfürtjeinek tömegében és tömöttségében nem mutatható ki szignifikáns különbség (3. kép). Előnyök és hátrányok A vízüveget a gyakorlatban általában három-négy alkalommal, a bogyók zöldborsó nagyságú állapotától az érés kezdetéig alkalmazzák. A permetszert rendszerint a fürtzónába juttatják ki; 1 %-os oldatként, mintegy 4-6 kg/ha mennyiségben, 400-600 l víz felhasználásával (Kast et al. 2008, Fader 2011). A K-vízüveg augusztus végén, szeptember elején történő alkalmazása is kifejezetten hatékony lehet a szürkerothadással szemben (Hofmann 2007). Napközben, déli napsütésben, illetve magas hőmérsékleten nem ajánlott kipermetezni. A vízüveg használata számos előnnyel járhat. Kijuttatása javítja a kéntartalmú szerek tapadó képességét. Várakozási ideje nincs, ezért a termésérés időszakában is minden további nélkül felhasználható (Hofmann 2003). Közismert, hogy egyes fungicidek rendszeres alkalmazásával kialakulhat növényvédőszer-rezisztencia. A vízüveg hatása azonban kizárólag mechanikai jellegű, ezért felhasználásával nem kell tartanunk a szerrezisztencia kialakulásától. A fungicidek szüret előtti használata esetén számolnunk kell a szermaradványok kockázatával – akár a megengedett határérték alatti mennyiségben. A fürtökre kipermetezett vízüveg azonban megszilárdul, gyakorlatilag oldhatatlanná válik; a feldolgozás során teljes menynyisége a törkölyben marad. A vízüveg további előnye, hogy nincs káros hatása az erjedésre, alkalmazása nem idéz elő ízhibát a borban. (Kast et al. 2008). A kálium-vízüveg felhasználása azonban korántsem mentes a hátrányoktól. Forró nyári napokon kipermetezve perzselést okozhat; túladagolása fitotoxikus hatású. Gyakori, s nagy koncentrációban való alkalmazása a lombozat idő előtti öregedését idézi elő (Kast 2008), ezért a készítményt – a szürkerothadás elleni védekezés során – a fürtzónába célszerű kijuttatni. A gyakorlati megfigyelések azt támasztják alá, hogy a teljes lombozat intenzív kezelése nemcsak a levelek idő előtti elöregedését, hanem az érésmenet késleltetését, a mustfok 2. kép Az elrúgás fokozását célzó kezelés időzítésénél gondot okozhat az elhúzódó virágzás Társaságunk 1995 óta működő vállalkozás, melynek keretében 40 litertől 60 hektoliterig gyártunk, felújítunk, javítunk magyar és francia típusú hordókat. Alapanyagunk kizárólag Magyarországon vásárolt tölgy, melyet természetes úton minimum 3 évig érlelünk. +36-20/312-29-80 +36-20/398-06-92 Email: hordogyartas@gmail.com www.hordogyartas.hucsökkenését is okozza. Kast és munkatársai (2008) szerint a kipermetezett vízüveg hatása a bogyónövekedés leállása után nem csökken. Harms (2008) vizsgálatai azonban arra utalnak, hogy a kezelés szürkerothadás elleni hatása egy-két hét elteltével csökken. A vízüvegkezelés a különböző szőlőfajták esetén eltérő eredménnyel járhat, ugyanis a permetezés hatásfoka szorosan összefügg a fürtszerkezettel. A vízüveg alkalmazása általában eredményes, ha a fürt laza, és a kórokozó a kezelt felületen kísérli meg a behatolást. A várt hatás azonban elmarad az olyan fürtök esetén, ahol a bogyók szorosan érintkeznek egymással (Fader 2011). A vízüveg hatása azonban a viszonylag laza fürtszerkezetű fajták esetén sem teljesen megbízható, ezért adott esetben célszerű lehet más botrítisz elleni készítményt is használni (Fader 2011). Harms és Walter (2008) szintén igazolták a vízüveg szürkerothadást mérséklő hatását, de egyúttal azt is megállapították, hogy a kezelés eredményessége nem éri el a speciális botrítisz elleni készítmények hatásfokát. Nem felhasználóbarát A vízüveg nem felhasználóbarát készítmény! Keverhetősége más szerekkel nagymértékben korlátozott, jóllehet elemi kénnel való alkalmazása problémamentes. A vízüveg másik készítményekkel történő együttes alkalmazása a permetlé magas pH-értéke miatt is kockázatos. Kijuttatása a gépek, szivattyúk, fúvókák nagymértékű igénybevételével jár (Hofmann 2003). A legbiztosabb megoldást a készítmény önállóan történő kijuttatása jelenti. (Használatakor célszerű valamennyi sort bejárva permetezni.) A vízüvegkezelés ezért az átlagosnál jóval nagyobb munkaerő ráfordítást igényel. A kizárólag vízüveggel történő permetezés a készítmény viszonylag alacsony hatásfoka miatt is megfontolandó (Fader 2011). Németországban a vízüveg kijuttatására a „Zwei-Stoff-Technik” módszerét javasolják. (Ez azt jelenti, hogy a munkavégzéshez olyan permetezőgépet használnak, mely két tartályból egyszerre két különböző permetszer kijuttatására képes; kialakítása lehetővé teszi az egyik növényvédő szer fürtzónába juttatását.) A vízüvegkezelés további hátránya, hogy a készítmény nemcsak a növény, hanem a munkagépek felületén is masszív bevonatot képez, melynek eltávolítása igen nehézkes, s csak speciális tisztítószerekkel lehetséges. Fotó: A szerző felvételei ¦ 3. kép A vízüveg permetezés nem mérsékelte a másodtermések Sajtóközlemények Sajtóközlemények A Magyar Bor Akadémia „Év Bortermelője 2013 Magyarországon” választás eredményhirdetése 2013. december 6-án 12 órakor, sajtótájékoztató keretében kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője 2013” cím nyertesét. A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható. Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés. A 2013. Év Bortermelője díj nyertese: Gálné Dignisz Éva, a Kunsági borvidékről. Mindenekelőtt le kell szögezni valamit. Sajnos hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy hazánk nemcsak a drága, felső kategóriás, elegáns „ünnepi” boroknak a szülőföldje, hiszen nemzetközi mércével is mérve kiváló, zamatos, nagyszerűen egyszerű, hétköznapi, megfizethető borokat is terem. Hála a jóistennek, különben nyugodt szívvel megelégedhetnénk mindössze 500 hektár szőlőterülettel is. Jóllehet, ez nagyobb feladat, mint sokan gondolnák, hiszen ezen a borvidéken a talaj adottságai miatt sokkal nehezebb tartalmas, értékes, igazán jó borokat készíteni. Éppen ezért hatalmas eredmény, hogy idén egy kunsági borász, és a díj történetében először egy hölgy nyerte el a méltó kitüntetést. „Célunk, hogy az elmúlt ötven év során kettévált szőlőtermesztés és borászat – szakmai rangjának megfelelően – újra egyesítésre kerüljön családi pincészetünkben, hiszen kiváló minőségű borokat elsősorban saját termelésű szőlőből tudunk elképzelni. A magas minőség eléréséhez ezenkívül szükséges az egész éves munka során a szőlész és a borász folyamatos szakmai konzultációja, mely biztosítja az optimális termesztéstechnológiát. A korszerű borászati technológia megléte csak egy pont a minőségi borkészítés folyamatában. Ehhez biztosítani kell a kiváló alapanyagot, melyből a borok végső arculatát a borász szakmai tudása és elkötelezettsége adja meg.” Egykor a Kertészeti Egyetemen diplomázott a szigetcsépi borász hölgy, akivel édesapja szerettette meg a szőlőművelés, borkészítés mesterségét, akitől a szakma iránti alázatot és precizitást is megtanulta. Dolgozott a Pest megyei Pincegazdaságnál, a Kertészeti Egyetemi Tangazdaságban, majd annak privatizált üzemében mint főborász. 13 éve szőlész férjével együtt építgetik egyre sikeresebb és ismertebb 76 hektáros családi vállalkozásukat. Boraival sorra söprik be a szebbnél szebb díjakat, elismeréseket nem csak hazai, de nemzetközi borversenyeken is. A borász hölgy mindegyik borára úgy tekint, mint saját gyermekére, egyformán szereti őket, de ha muszáj lenne egyet kiemelni közülük, akkor a Kékfrankos rosét választaná, hiszen ez a bor már a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik. Ez hozta meg az elismertséget a pincészetüknek, ezt tekinti a legnagyobb szakmai kihívásnak, és ez az a bor, amelyet a nők és férfiak is szívesen fogyasztanak. A díjért versengők közül, a jelölés során az öt legtöbb szavazatot kapott borász (ABC sorrendben): Bolyki János – Egri borvidék Borbély Tamás – Badacsonyi borvidék Dúzsi Tamás – Szekszárdi borvidék Gálné Dignisz Éva – Kiskunsági borvidék Heimann Zoltán – Szekszárdi borvidék További információ: Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia főtitkára Telefon: 203-8507