A XIX. sz. közepétől a mezőgazdaságunk extenzív fejlődésével megkezdődött a nyugat-európai színvonalhoz való felzárkózás. Ez az irány azonban néhány évtized alatt felélte a lehetőségeit. Az intenzív haladás egyik eszköze a gépesítés. Az előző ezredforduló időszakában szántóeszközeink fele még faeke volt, és a gépesítés leginkább a cséplési munkafázisban jelent meg. A gépi eszközök általánosabb elterjedésében meghatározó szerepe volt Karkovány Ákosnak. Tiszaroffon született 1875. március 8-án. Élete számos fordulatot hozott. Aradon érettségizett 1892-ben, majd öt év múlva a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Már negyedéves korában ideiglenes tanársegédi megbízást kapott a mezőgéptani tanszékre, ahol az 1907-es véglegesítésekor adjunktus lett. Egyik professzora javaslatára kétéves minisztériumi ösztöndíjjal módja volt Nyugat-Európa számos gépkísérleti intézetét, géplaboratóriumát és gyárát megismerni. Tapasztalatait az egyetem hasznosította: a Mezőgazdasági Géptani Tanszéket az ő javaslatai alapján alakították ki és rendezték be. Közben az egész – történelmi – országban gépbemutatókat, versenyeket szervezett. Az első szántóverseny is az ő nevéhez köthető. A versenyeket nemzetközi méretűvé bővítette és a bírálatokban is részt vett. Még tanulmányútja előtt a tanszékhez kötődő Gépkísérleti Állomás létrehozásában is tevékenyen részt vett, amelynek helyettes vezetője lett 1903-ban. Jó egy évtizeden keresztül a beküldött gépek kipróbálását és laboratóriumi vizsgálatát végezte. Pályafutásában súlyos törést okozott az I. világháború. A nagy csaták és hosszú ostrom helyszíneként emlegetett lengyelországi Przemyslnél esett hadifogságba 1914-15 telén. Az oroszországi Csitába került, ahol egy gépjavító üzem irányítását bízták rá. Az orosz polgárháború (1918-20) elől több társával Kínába menekült, és ott egy angol tulajdonú nagyipari cégnél lett vezető. Módja volt több gazdaságilag fejlett országban (pl. USA, Japán) tapasztalatait bővíteni. A kínai polgárháború kitörése után, 1927-ben hazatért. A magyaróvári Gazdasági Akadémia professzora és a Műszaki Tanszék vezetője lett 1932-ben. A Gépkísérleti Állomás irányítását is rábízták. Tevékeny és mozgalmas élete 75 éve, 1939. január 26-án fejeződött be, szívszélhűdés végzett vele. Szülőfalujában temették el, ahonnan síremlékét – hamvai nélkül – 1997-ben Mosonmagyaróvárra vitték és az akadémia zárt sírkertjében állították fel. Munkássága kezdetét meghatározták a különböző gépbemutatók és versenyek. Közülük szerinte is kiemelkedő volt a felvidéki Galántán 1914-ben tartott nemzetközi szántógép-bemutató, amelyről jelentés készült. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Műszaki Bizottsága 1915-ös kiadványában ennek alapján – többek között – olvasható, hogy „A galántai bemutatást a gépek nagy száma tette rendkívül érdekessé. Eddigelé sem Európában, sem Európán kívül nem sikerült olyan gépversenyt, vagy bemutatást rendezni, amelyen annyi mótorikus talajművelő gépet lehetett volna munkában együtt látni, mint épen Galántán”. Közben gazdasági üzemek géptervezését is végezte. Ennek alapján készült el az irsai (ma Albertirsa) gazdasági szeszgyár, majd a százhalombattai malom és villanytelep. Mindkét helyen a kisvasút hálózatot és a vízszolgáltató rendszert is ő tervezte. Ebben az időben tanszéki munkája mellett a Hatvani Cukorgyár állandó szakértője volt. A magyaróvári Gépkísérleti Állomáson a magtisztítás gépi megoldását kereste, amelyhez részéről hozzájárult a magvak fizikai tulajdonságainak tanulmányozása. Magtisztító gépét forgórészes osztályozó gépnek nevezte el. Megelőzve saját korát, sőt Nyugat-Európát is, vizsgálta a biogáz-termelés lehetőségét. Ez a munkája pénzügyi korlátok miatt nem fejeződött be (talán világszabadalom lehetett volna – K.M.). Foglalkozott a fagázüzeműre átalakított traktorok vizsgálatával, amellyel szakmai körökben nagy érdeklődést váltott ki. A különböző gépvizsgálati módszerek, valamint az azokról készült jegyzőkönyvek, jelentések képezték a későbbi gép- és eszközvizsgálatok alapjait. Legismertebb hallgatójával, Rázsó Imrével, a BME későbbi rektorával a hazai növényolaj üzemanyagként történő alkalmazásával is kísérletezett. A kalandos életű professzor rendkívüli tárgyi ismeretekkel és nyelvtudással rendelkezett (a nyugati világnyelvek mellett oroszul, törökül és kínaiul és beszélt). Tanítványai előtti népszerűségét jelzi, hogy egyikük – későbbi huszártiszt – még nótát is szerzett róla. ? Kurucz Miklós Agrármúltunk nagyjai „Csak a múlt nak meg be csü lé sén épül het fel a je len.” Szé che nyi Ist ván Karkovány ÁkosTélhó, Boldogasszony hava VÍZSZINTES: 1. Január 25. napjához fűződő termés jóslás. (Folytatás a függőleges 39. sorban). 12. Nem távozik el. 13. Település Nógrád megyében. 14. Díszes, ünnepélyes külsőség. 15. RP kiejtve! 17. Kálium és lutécium vegyjele. 18. Jelzőzászló lebökése azon a helyen. 21. A jazznak az USA-ban az 1940-es években létrejött intellektuális irányzata. 22. Nemzetközi szerződést jóváhagy. 25. Béke azonos hangzású betűi. 27. Tuvalu autójelzése. 28. Fecskefarok! 29. Aranykorona rövidítése. 30. Telesport röviden. 31. Ág táviratban írva. 33. Tik – … : órahangok. 34. Hidrogénklorid (sósav), röviden. 36. Ráskai … ; kódexmásoló. 37. Ázsiai ország. 38. Égéstermék. 39. Északi megyénk névrövidítése. 40. Zalai sportklub. 42. Lóbetegség. 43. Holland légitársaság. 45. A mezőgazdaságban van ilyen termelő. 46. Csacsibeszéd. 47. Szlovákia autójelzése. 49. Ollós állat. 50. Latin é-betű. 51. „A” harcmező! 55. A tantál és gallium vegyjele. 57. Felfrissült. 60. Kelet szélei nélkül! 62. Fénytelen. 63. Zenekarral kísért magánének. 64. Rombolás, károkozás. 67. Férfinév. FÜGGŐLEGES: 1. Állatövi jegy. 2. Tarol. 3. Kettőzve a vizek városa. 4. Erre a helyre űzött. 5. Hosszú fülű nyulak. 6. „A” gyümölcs nedve! 7. Postscriptum rövidítése. 8. Ásóláb páratlan betűi. 9. Levéltávirat rövidítve. 10. Folyadék szesztartalmát műszerrel méri. 11. A szabó munkaeszköze. 12. Tokaj-Hegyaljai település. 14. Pest megyei település. 16. Szöcskék, pillangók élőhelye. 19. „ Kirándulás” a kozmoszban. 20. Személyes névmás. 21. Vas megyei település. 23. A vas és hidrogén vegyjele. 24. Kietlen medence Afrika déli részén. 26. A tyúk hímje. 30. Női név. 32. Gyom. 35. Agyagból égetéssel készített nagyobb edény. 36. Bungaló. 39. A termés jóslás második, befejező része. 41. Az esti órákban tartott előadás. 44. Illó olajáért termesztett növény. 46. Becézett Ilona. 48. Település Tolna megyében. 51. Hajtóerő, németül. 52. Antik római pénz. 53. Tudományos Ismeretterjesztő Társulás rövidített neve. 54. Mohamedán egyházi és polgári jog. 56. Dél-Afrikában honos növény nemzetség, néhány fajuk nálunk dísz- és gyógynövény. 58. Illatos virágú fa. 59. Szerbiai város. 61. Vízparti növény. 62. Kalmár fele! 65. Góc közepe nélkül! 66. A függőleges 56. sor közepe! 68. Apóka. Halász András 11234 SZ 567891011 R 1312AR AD 13 14151617 1819 ZÉS 2021 OO M 25 22 AT 1623 I 24 Á 18 Á 252627 UV31 28 E32 29 K 30 31 A 3233 AK 373435 L 36 E 3937 ATAR 414238 A 16 AK 39 AZ46 40 T 41 47 42 EH48 43 L 44 45 S 46 Á 4747485249 ÁK 4950 E A 51 CS 5253 ÉR 54 59N 5556 GA 57 IPI 58 E 59 T 60 LE 6162 ATT 63 RIA 646566 73 6768RIS MU Megfejtendő: A vízszintes 1. és a függőleges 39. sorok. Beküldési határidő: 2014. január 15. Játsszunk tovább! Nyereményjátékunkra 105-en küldték vissza a válasz-levelezőlapot és ezek között 101 helyes megfejtést találtunk. Az októberi rejtvény megfejtése: V. 1. .. János – nap borús, a termés igen dús. V. 6. Hideg, havas a december, F. 11. Jó termést vár az ember. A nyertesek: A kedvezményezettek: Szöllősy Kornél, Székesfehérvár Dróvecz József, Tornyiszentmiklós Farkas József, Szabadszállás Csősz Imre, Szabadszállás Szlavikovszki Sándor, Fancsal Jancsó Béla, Forró Tóth József, Parasznya Kuttor László, Radostyán Papp Ádám, Tunyogmatolcs Papp Sándorné, Fehérgyarmat