A hazai őszi búza termesztés szempontjából nagy jelentőségűek az államilag elismert búzafajták ún. posztregisztrációs kísérletei, amelyek objektív adatokkal segítik a már köztermesztésben lévő fajták öszszehasonlítását, az újonnan elismert fajták bemutatását és a termelők fajtaválasztását. E kísérleteket 2013-ban is a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), valamint a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) finanszírozásával vetettük el, részben a NÉBiH Növényfajta-kísérleti Állomásain (Szombathely, Szalánta-Eszterágpuszta, Iregszemcse, Tordas, Szarvas, Székkutas, Debrecen), részben kihelyezett kísérleti helyeken (Bábolna, Mosonmagyaróvár). A kísérletekbe 44 államilag elismert őszi búzafajtát állítottunk be, amelyek kiválasztásánál szempont volt, hogy az előző évi eredmények alapján egyfelől a legnagyobb szemtermést adó, másfelől a legjobb minőségi paraméterekkel rendelkező fajtákat vizsgáljuk. Beállításra került továbbá a hazánkban legnagyobb területen termesztett három fajta (GK Csillag, GK Békés, Mv Kolo), valamint – új kiválasztási szempontként – a jelentősebb szaporító területtel rendelkező fajták is. A kísérletek nem részesültek fungicides állományvédelemben. Növénykórtani felvételezéseink adatait nyolc helyszínről közöljük (Szombathely, Szalánta-Eszterág puszta, Bábolna, Iregszemcse, Tordas, Szarvas, Székkutas, Debrecen). A tavalyi évben kiemelt figyelemmel (és meglepetéssel) kísérÁllamilag elismert őszi búzafajták sárgarozsda fogékonyság eredményei a 2014. évi posztregisztrációs kísérletekben Poós Bernát, Kovács Blanka NÉBiH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Budapest Amint arról már a 2014. májusi Agrofórum (25. évf. 5. szám) hasábjain beszámoltunk, a 2013-14. évi vegetációs időszak időjárása nagymértékben elősegítette a (pelyva-) sárgarozsda áttelelését, járványos mértéktű felszaporodását és terjedését. Jelen cikkünkben a felvételezett fogékonyság adatok tükrében adunk számot az idei sárgarozsdajárványról, valamint a posztregisztrációs fajtakísérletekben szereplő fajtákról. 1. kép A sárgarozsda tüneti képetük a (pelyva-) sárgarozsda (Puccinia striiformis Westendorp) fellépését és a kísérletben szereplő fajták kórokozóval szembeni fogékonyságát. Mára elmondható, hogy a 2013-14. évi őszi-téli vegetációs időszak kiváló feltételeket biztosított a kórokozó áttelelésének. Ennek eredményeként már 2014 februárjának végén, valamint március első dekádjában sporuláló rozs1. táblázat Államilag elismert őszi búzafajták sárgarozsda fogékonyság adatai az egyes kísérleti helyeken, 2014 Megjegyzés: * ÁE: állami elismerés éve, ** Rezisztencia kategória: 1= rezisztens, 2=mérsékelten rezisztens, 3=közepesen fogékony, 4=közepesnél fogékonyabb, 5=nagyon fogékony FajtaÁE* (Pelyva-) sárgarozsda (Puccinia striiformis Westendorp) Fertőzött levélfelület (%), rezisztencia kategória** 1Babona20095,0115,0118,8135,020,015,016,3117,51 2Baletka200771,3478,8475,0485,0566,3472,5470,0477,54 3KG Kunkapitány201165,0487,55100,05100,0565,0483,8568,8462,54 4KG Kunhalom200248,8352,5361,3476,3436,3350,0348,8365,04 5GK Futár201185,0582,5580,04100,0566,3467,5470,0492,55 6GK Berény201076,3583,8583,8597,5573,8581,3572,5495,05 7GK Körös201052,5371,3471,3 485,0537,5360,0457,5490,05 8GK Rozi201087,5582,5595,0597,5583,8585,0585,0597,55 9GK Békés200575,0490,0592,55100,0576,3586,3576,3495,05 10GK Csillag200572,5480,0471,3485,0565,0467,5468,8487,55 11GK Kalász199687,5590,0590,05100577,5585,0577,5595,05 12Gallió201257,5430,0250,0337,528,8110,013,8117,51 13Balaton200610,0132,5220,0152,535,01 16,3215,0237,52 14LupusEU lista52,5367,5470,0476,3440,0360,0455,0472,54 15Altigo20125,0147,5343,8343,837,5122,5210,0141,33 16Kalahari20102,5117,5212,5115,021,316,313,8115,01 17Mv Kokárda201282,5571,3487,55100,0587,5583,8586,3595,05 18Mv Pengő201211,3250,0348,8351,338,8127,5210,0148,83 19Mv Nádor20122,5117,5233,8235,021,317,513,8127,5 2 20Mv Pántlika201210,0130,0222,5242,5312,525,018,8130,02 21Mv Karéj201141,3370,0472,5490,0533,8352,5350,0371,34 22Mv Lepény201150,0377,5473,8485,0553,8472,5468,8473,84 23Mv Kikelet201061,3462,5467,5477,5451,3457,5357,5482,55 24Mv Tallér2010100590,0597,551005100590,0595,0592,55 25Mv Lucilla200740,0352,5367,5472,5433,8331,3247,5363,84 26Mv Kolompos20095,015,01 7,5130,027,512,516,3120,01 27Mv Kolo200651,3370,0477,5478,8455,0470,0465,0477,54 28Mv Menüett200958,8468,8472,5477,5455,0472,5468,8470,04 29Mv Suba200238,8357,5365,0468,8447,5352,5345,0362,54 30Mv Marsall200181,3573,8482,5597,5581,3578,8477,5591,35 31Mv Magdaléna199641,3352,5351,3353,8328,8252,5338,8353,83 32Mv Toldi200855,0471,3483,8590,0550,0 472,5471,3476,34 33Mv Ködmön200247,5358,8363,8468,8446,3356,3356,3457,53 34Mv Béres200331,3262,5455,0351,3328,8253,8343,8352,53 35Mv Karizma20097,5117,5120,0130,0216,326,318,8125,02 36AstardoEU lista56,3453,8362,5476,3450,0453,8351,3371,34 37Amicus20117,5112,5110,0125,025,010,017,5111,31 38Fidelius20108,8122,5215,0232,525,315,015,01 20,01 39Bitop200462,3458,8376,3480,0451,3463,8460,0482,55 40AntoniusEU lista50,0350,0367,5475,0448,8355,0348,8370,04 41Ortegus201211,3242,5336,3245,036,317,517,5122,52 42Genius20107,5112,5120,0122,521,511,317,5110,01 43Hyland200926,3255,0367,5478,8433,8345,0342,5343,83 44Mulan20063,810,0115,0122,522,810,016,3112,51 Kísérleti átlagfertőzöttség43,355,258,166,938,946,343,958,5 Kísérleti hely Szombathely Eszterágpuszta Bábolna Iregszemcsedatelepekkel találkoztunk több kísérleti állomáson! Korábbi cikkünk címében a járványt még megkérdőjeleztük. A vegetációs időszakot értékelve a következőkben sorra veszszük a járvány kialakulásának feltételeit: 1. A vetésterület viszonylag nagy hányadát fogékony fajták uralták. Sajnos kijelenthető, hogy a kórokozónak az idei évben károsító (feltételezhetően új) rasszával szemben a nagyobb területen termesztett fajták fogékonynak bizonyultak (1. táblázat). 2. Kórokozó nagyfokú „epidémiás potenciálja”, fertőző képessége, agresszivitása, valamint a felszaporodást segítő tényezők (pl. köztesgazdák) jelenléte. A sárgarozsda gazdanövénykörével kapcsolatban kevés eredménnyel rendelkezünk, de feltételezhető, hogy a tavalyi növénymaradványokon, fűféléken a korábban megtelepedett kórokozó az őszi vetéseket fertőzhette. A kórokozó agreszszivitására utal, hogy a tavasz folyamán több parkban, házi kertben a fűféléken észlelhető volt a kórokozó jelenléte. 3. A fertőzésnek, terjedésnek kedvező időjárás. Az enyhe tél nem gyérítette a tavalyi fertőzésből visszamaradt kórokozó populációt. A sárgarozsda sporulálá sához szükséges 15-20 °C már márciusban a melegebb napokon, áprilisi hajnalokon, végül májusban hosszú hetekig adott volt. 4. Az előbbi három tényező egyidejű fennállása! Ennek köszönhetően április közepére a fogékony fajtákon a kórokozó gócokban megjelent, majd intenzív sporulálásba kezdett. Nagy mennyiségű inokulum jutott a légkörbe és a kórokozó az egész országban elterjedt. A kórokozó – nevéből adódóan – a kalászokat sem kímélte: a pelyvafertőzésből adódóan több helyen láthatóak voltak a „paprikás kalászok”. Kiemelendő, hogy a kórokozónak e feltételezett új rassza magasabb hőoptimummal rendelkezik, így még a júniusi, melegebb napokon, gyakorlatilag az érés végéig megfigyelhető volt a pelyvákon a sporuláció! A járványhelyzetet támasztja alá, hogy az egyes kísérleti helyszínek átlagfertőzöttsége 43,3-66,9 % között alakult. Az 1. táblázatban látható az egyes fajták fertőzöttsége. E mellett feltűntettük a rezisztencia kategóriát is (1-5, rezisztens–nagyon fogékony), amely megkönnyíti a fajták kórokozóval szembeni viselkedésének megismerését. Az egyes helyek között számottevő különbség nincs a tekintetben, hogy mely fajták bizonyultak nagyon fogékonynak, vagy rezisztensnek. E tény arra enged következtetni, hogy egy rassz, vagy közel azonos rasszösz2. táblázat Államilag elismert őszi búzafajták sárgarozsda fogékonyságának összehasonlítása, 2013-2014 Fajta Sárgarozsda (Puccinia striiformis) rezisztencia kategória (1-5) 20132014 1Babona11 2Baletka34 3 KG Kunkapitány25 4KG Kunhalom13 5GK Futár35 6GK Rozi55 7GK Csillag44 8GK Berény55 9GK Körös44 10GK Békés55 11Midas1nincs adat 12Kalahari11 13Mv Karéj24 14Mv Lepény44 15Mv Tallér55 16Mv Lucilla23 17Mv Menüett24 18Mv Kikelet24 19Mv Kolompos21 20Mv Kolo24 21Mv Suba13 22Amicus11 23Fidelius11 24Saturnus3nincs adat 25Bitop34 26Mulan11 27Genius11 28Hyland13 Átlag fertőzöttség (levélfelület %) 10,751,4szetétel volt felelős az idei járvány kialakulásáért. A járvány mértékét a 2. táblázat adatai alapján is érzékelhetjük. A tavalyi kb. 10 %-kal szemben idén az átlagfertőzöttség 51 % volt! A két vizsgálati év összehasonlításakor adódtak olyan fajták, amelyek idén fogékonyabbnak bizonyultak, mint tavaly. Itt kell említést tenni arról, hogy a nagy fertőzési nyomás következtében több fajta a hiperszenzitivitás tüneteit mutatta. Az elhalt levélfoltokban a minimális sporuláció segítette a kórokozó azonosítását. Olyan fajták is áldozatává váltak a sárgarozsdának, amelyek alacsonyabb fertőzési nyomás esetén rezisztensek, vagy mérsékelten rezisztensek, de nagyobb fertőzés esetében a levélszövetükön a sejtelhalás jelei mutatkoznak. Ennek következtében az asszimilációs felület csökken, aminek hatása vélhetően a szemtermés csökkenésben, vagy minőségi károsodásban jelentkezik. Mint említettük, az idei extrém fertőződéshez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a szár- és levélmaradványokon, árvakeléseken 2013-ban a sárgarozsda fenn tudott maradni és képes volt fertőzni az ősz folyamán elvetett búzaállományokat. Az idén elvetésre kerülő, jövő évi búzánk megvédése érdekében javasolt az idei tarlómaradványok minél mélyebb aláforgatása és az árvakelések irtása. Megjegyzendő, hogy ez nagyban segíti a többi, búzát károsító kórokozóval (szeptória – Septoria tritici, fahéjbarna levélfoltosság – Drechslera tritici-repentis, lisztharmat – Blumeria graminis f.sp. tritici) szembeni jövő évi védekezést is. A kórokozóval szembeni védekezési stratégia kialakításában nem megkerülhető a fajtaválasztás szerepe: a magyar nemesítő intézetek szelekciós lehetősége korlátozott annak okán, hogy a kórokozó hazánkban általában 10-15 évente jelentkezik. Ennek ellenére a kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy léteznek közepesen fogékony, vagy mérsékelten rezisztens magyar fajták. Mellettük, a fajtajelöltek kísérletében több másod- és harmadéves, elismerés előtt álló fajtajelölt mutatkozik mérsékelten rezisztensnek. Érdemes figyelemmel kísérni a hazai rögön nemesített, új fajtákat! E cikk megjelenésekor sokan az őszi vetésre szánt fajták kiválasztásán gondolkodnak, ami a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő több mint 160 fajtából meglehetősen nehéz. A fajtaválasztással egyidejűleg növénykórtani adottságot is választunk, ami évjárattól függően meghatározza a jövő évi növényvédelmi munkákat is. E döntéshez kívántunk cikkünkkel segítséget, támpontokat nyújtani. Fotó: Poós Bernát ¦ 4. kép „Paprikás kalász” 5. kép Pelyvarozsda TALLÓZÁS… A legújabb, legkorszerűbb növényfajtákat nagy termőképesség jellemzi, azonban számos esetben elvesztették természetes védekezési képességük egy részét. A nemesítők most ezzel a „tudással” kívánják újra felfegyverezni a modern kukoricafajtákat. A ma használt hibridek őseinek gyökérszövetében a kukoricabogár-lárva táplálkozásának hatására E-ß-karofillén termelődik. E vegyi anyag vonzó hatást gyakorol a gyökér környezetében élő, a lárvákat elpusztító fonálférgekre. Az oregánóból származó, az E-ß-karofillén termelődéséért felelős gén kukoricába történő transzformációja után a gyökerek folyamatosan termelik a vegyületet. Ennek eredményeként csökkent az amerikai kukoricabogár kártétele. A továbbiakban a svájci kutatók a teosinte növény – a kukorica egyik őse – kémiai védekezési rendszerének alapos feltérképezését tűzték célul. Minderről bővebben a www.sciencedaily. com weboldalon olvasható. ? Fordította és összeállította: Polgárné Balogh Eszter Érdemes a természet régi bevált módszereire