?Zavarban vagyok, mert nem egészen tudom, hogy szólítsam: vezérigazgató úr, elnök úr, társelnök? Mi pontosan a titulusa? Elsősorban a ZKI Zrt. vezérigazgatója vagyok, immáron több mint húsz éve, 1979-től állok az említett cégnél és jogelődjeinél alkalmazásban. ?Kitartó típus. A többi funkció, úgy is mondhatom, hogy megtalált. Balázs professzor úr megkért, hogy vegyem át a Kertészeti Tanács elnökségét, miután hajlott korára való tekintettel lemondott, a FruitVeB-ben pedig társelnökként néhány éve Dr. Mártonffy Béla elnök úr munkatársa vagyok. ?Az interjút megelőzően megkérdeztem Mártonffy urat, hogy zöldség ügyben kihez forduljunk. Egyértelműen Önt javasolta. Évek óta együtt dolgozunk. ?Kezdem érzékelni, hogy három dologról kell beszélgetnünk: az ágazat helyzetéről, az ágazati stratégiáról és a ZKI Zrt.-ről. Különös helyzetben vagyok, mert most jövök a VM-ből a FruitVeB évzáró taggyűléséről, amelyen Dr. Fazekas Sándor miniszter úr és Farkas Sándor kertészeti albizottsági elnök úr is megszólalt, illetve a Nemzeti Agrárkamara igazgatóhelyettese is hozzászólt. Ami lényeges: megállt a csökkenés, stabilizálódni látszik az ágazat helyzete, bár a felívelés még várat magára. ?Ez elég tömör összegzése az ágazat helyzetének. Czerván úr a közelmúltban egy VM-es rendezvényen bemutatta a zöldség és gyümölcs ágazat helyzetét, amikor felvázolta az ágazatfejlesztési elképzeléseket. Ott volt ezen a tájékoztatón? Sajnos nem, de ismerem a stratégiát, mivel annak elkészítésében magam is részt vettem. ?És a fia előadását sem hallgatta meg, aki a stratégia előkészítéséről beszélt? Miután nem voltam ott. ?Ezért nem jár piros pont. Elfogadom, de a parlament kertészeti albizottsági ülésén én voltam az egyik előadó. ? Kettőezertízben azt írta, hogy az EU csatlakozással nem sikerült kihasználnunk az ágazatban rejlő lehetőségeket. Vajon miért? Olyannyira nem sikerült kihasználnunk, hogy a gyümölcságazat 40 %-kal esett vissza, a zöldségágazat 30 %-kal. ?Ennek mi volt az oka? Elsősorban a ránk zúduló, külföldről érkező árudömping. A kereskedelmi láncok erőteljes megerősödése, amelyek zömében külföldi tulajdonban vannak. A másik ok pedig, hogy az élelmiszeripar privatizációja révén elveszítettük a hazai feldolgozó kapacitásainkat. Ennek a privatizációs folyamatnak elsődleges célja a hazai piacok megszerzése volt. ?Elképzelhető, hogy a kertészeti stratégia a hazai élelmiszeripar „feltámadását” is eredményezheti? Igen. Kiemelt helyen szerepel az élelmiszeripar megerősítése, olyannyira, hogy mintegy százmilliárdot szán a kormányzat a feldolgozóipar fejlesztésére. Arcképcsarnok „Szívvel-lélekkel beleállni a feladatba” Beszélgetés Dr. Bittsánszky János vezérigazgatóval, a Magyar Kertészeti Tanács elnökével Legutóbb 2010 januárjában, kértük fel Dr. Bittsánszky János urat, a Magyar Kertészeti Tanács elnökét, amikor lapunk fókuszában a zöldségtermesztést helyeztük – akár csak most –, hogy készítsen lapunk számára egy áttekintést a kertészeti ágazatok helyzetéről. A beszélgetést innen indítanánk, felidézve az ott leírt problémák, javaslatok, és a lehetőségek némelyikét. Tesszük ezt azért is, mert a Vidékfejlesztési Minisztériumban elkészült a zöldség-gyümölcs ágazati stratégia, amelynek egyes elemeiről részben most, részben a januári gyümölcsös extra kiadványunkban számolunk majd be. Szóval kíváncsiak vagyunk, hogy a négy évvel ezelőtti gondolatok menynyiben „köszönnek vissza” az említett stratégiában. Mindezek mellett beszélgető partneremet arra is megkérem, hogy avasson be bennünket életpályája néhány meghatározó szakaszába, persze csak akkor, ha erre ?Ez azért már jelentős öszszeg? Nem mondhatjuk, hogy túl nagy, de az előzőekhez képest mindenképpen jelentős. ?Akkor remény van arra, amit szintén 2010-ben fejtegetett, hogy minden adottságunk meg van ahhoz, hogy Kelet-Közép-Európa kertészeti centruma legyünk? A képhez hozzátartozik, hogy az ökológiai adottságaink kiválóak, de… ?De az ökonómia? Az természetesen meghatározó, de amit ki akartam emelni, az az öntözés. ?Erről is írt 2010-ben, hogy az öntözés alapvető feltétele az eredményes termesztésnek. Szerencsére a kertészeti stratégiában kiemelt szerepe van az öntözésnek. A zöldség-gyümölcs ágazatban fejleszteni kizárólag öntözött körülmények között szabad. ?A kertészeti ágazaton belül meghatározó a zöldség, mivel ez képviseli a legnagyobb termelési értéket – írja Ön. Azt látjuk viszont, hogy a termőterület fokozatosan csökken, vagy ez a kedvezőtlen folyamat megállt volna? A helyzet ennél árnyaltabb. A termőterület valóban csökkent – ez a folyamat azonban idén megállt – a termés viszont a technológiai fejlesztések következtében nőtt. Ez persze még mindig kevés. Itt említem meg, hogy a stratégia célja, hogy 1 millió tonnával emeljük meg a zöldség és gyümölcs ágazatok termék-előállítását. ?Jelenleg mennyi? Két és félmillió tonna. ?Nem túl merész vállalás ez a közel egyharmados növekedés? Úgy vélem, hogy nem. Ez reális célkitűzés lehet. ?Mi az oka annak, hogy egyes növényféleségek a „padlóra” kerültek? Alacsony technológiai színvonal, ár, a mennyiség, a minőség? Lehet, hogy merészebben fogalmazok a helyzet megítélését illetően… ?Vagyis nem mindenben egyezik a véleménye sokakéval szemben. Nézzünk egy példát: a makói hagyma. Ez ma a maga 25 t/ha hozamával a nyugat-európai, vagy lengyel hagymák 60-80 tonnás termésátlagával szemben nem versenyképes. Van viszont egy különlegessége, a beltartalmi értéke, a szárazanyag-tartalma, ami miatt hungarikumnak minősítették. Ezért ezt a fajtát a helyén kell kezelni. Ez nem tömegáru, hanem megfizetendő hungarikum a különleges minősége okán, amely fűszernövénynek is tekinthető. ?Beszélgetésünk elején szóba került, hogy a külföldről behozott zöldségfélék, „leiskolázták” a hazaiakat; ennek mi volt az oka? Versenyképesebbek voltak? Ha így van, akkor a jövőben, hogy tudjuk felvenni velük a versenyt? A verseny kapcsán van egy kulcsszó: olcsóbban kell termelni, ami a termésátlagok növelésével érhető el. Ez a verseny lényege. ?Mennyiben fog hozzájárulni ehhez a VM stratégiája? Összességében ez egy ötszázmilliárd forintos projekt. A stratégiában átlagosan 50 %-os támogatással számoltunk, így gyakorlatilag 250 milliárd forint támogatásról van szó. Hozzáteszem, hogy az elmúlt évtizedekben rengeteg program készült, rengeteget számoltunk, és mégsem valósult meg jószerivel semmi… ?Mert csak éppen pénzt nem rendeltek hozzá a kormányzati szervezetek? Nem egészen erről van szó. Nem álltak a stratégia mellé. Most viszont igen, és várhatóan mire ez a beszélgetés megjelenik, addigra el is fogadja a Kormány. ?A cél nyilvánvalóan üdvözlendő, de az eszközök, amelyekkel a kitűzött célok elérhetők, megfelelőek-e és elégségesek-e? Csak ismételni tudom, hogy meg van a szándék, meg van a forrás és meg vannak azok a kormányzati eszközök, amelyek lehetővé teszik a program végrehajtását. Hogy elégségesek-e? Az idő fogja eldönteni. ?Annak idején megfogalmazta, hogy milyen akadályok tornyosulnak a fejlődés el, csak néhányat említek: az öntözési lehetőség hiánya, az idénymunka rossz, illetve túlszabályozása, a kihasználatlan termálenergia, a feketegazdaság, a rossz hitelkonstrukciók, az oktatás és a szaktanácsadás problémái stb. Remélhető-e változás ezeken a területeken? A felsoroltak közül ki kell emelni egyet, amely talán a legfontosabb; ez pedig a termálenergia. Érdekképviseletként rengeteget protestáltunk a különböző szerveknél, kormányoknál, de sehol sem sikerült eredményt elérni. Idén viszont megtört a jég. Közismert, hogy a legnagyobb problémát a termelőknek az ún. visszasajtolás okozta (a már „fáradt” termálvíz vissza-, azaz besajtolása abba a vízrétegbe, ahonnan a termálvizet kiszivattyúzták), aminek következtében sokan elálltak a termálvíz hasznosításától. Ez most 2024-ig felfüggesztésre került. Ebben a ciklusban jelentős előrehaladás történt az idénymunka, a szakoktatás területén. Gőzerővel folyik a teljesen szétzilálódott kutatóhálózat újjászervezése. ?És a termálvíz-hasznosítás könnyítését hogy sikerült az Uniónál elérni, mert gondolom ezt a követelményt is Brüsszel írta elő? Az a nevetséges – ha ezt annak Unió, hanem a hazai vízügyi hatóság írta elő. ?Akkor ez esetben is – mint ahogy az néhány esetben már előfordult – jó tanulók voltunk és szorgalmi feladatokat teljesítettünk? Abszolút; az a jó definíció, hogy szorgalmi feladat, amellyel magunknak állítottunk korlátokat. ?Milyen út vezetett a ZKIhoz, hogy áttérjünk egy másik, személyesebb kérdéskörre? Feltételezem, hogy Ön kertészmérnök… Ennél egy kicsit árnyaltabb a dolog, mert valóban kertészmérnök vagyok, de levelezőn végeztem el a kertészeti egyetemet. ?Volt ennek esetleg olyasféle oka, amiről nem kíván beszélni? Nagyon is prózai okai voltak. Az egyik, hogy egyházi iskolába jártam, a másik, hogy hármasra érettségiztem és ezek után volt merszem az orvosi egyetemre felvételizni. ?Ahol tárt karokkal fogadták… Gondolhatja. Elmentem egy évet dolgozni és másodszor is jelentkeztem és ismét elutasítottak. ?Meglepte? Kezdtem megszokni, így azután elkezdtem keresgélni valamilyen oktatási intézményt, ahova bejuthatok az orvosegyetemi felvételimmel, miután fejem fölött lógott a katonaság Damoklesz kardja. Megjegyzem az, hogy tősgyökeres budapestiként kertész legyek, meg sem fordult a fejemben. Így jutottam el a gyöngyösi felsőfokú technikum Hatvanba kihelyezett zöldségtermesztési szakára. ?Orvos, vagy kertész technikus, mit mondjak? Finoman szólva is nem egy kategória. A kényszer sok mindenre megtanítja az embert és a biológia amúgy sem állt távol tőlem. Kezdtem megbarátkozni a gondolattal, de ami végleg eldöntötte a további életpályámat, az egy szakdolgozati témaválasztásom volt. Hibridparadicsom vetőmagtermesztésből írtam a diplomadolgozatomat, magam sem tudom milyen indíttatásból. Ennek révén eljutottam a Kertészeti Egyetemen Dr. Kóródi László professzor úrhoz. Egy rövid beszélgetést követően már távozóban voltam, mikor utánam szólt: Hol is végzett maga? Mondtam a Piaristáknál. Visszahívott. Lenne kedve nálam dolgozni Soroksáron? ?És volt. Igent mondtam és két évvel az érettségi után Soroksáron kezdtem a trágyarakást, kazánfűtést, mikor mit bíztak rám. Én tényleg alulról kezdtem tanulni a szakmát, ráadásul a nagyhírű Túri István keze alatt, aki – hogy finom legyek – nem volt egy egyszerű ember, de a szakmát nagyon tudta és meg is tanította. ?Hogy lett ebből diploma? A munka mellett tanultam, és a Kertészeti Egyetemen 1974-ben szereztem mérnöki diplomát. Később két szakmérnöki diplomát és egyetemi doktorátust szereztem. ?Ezután jött a ZKI? Az egy kicsit később. Az egyetemen szerveződött Dr. Kórodi László irányításával egy holland típusú szaktanácsadási rendszer, amelynek tagja lettem, majd később a vezetője. 1979-ben ez a szaktanácsadó szolgálat átkerült Kecskemétre a ZKI-hez, bár az iroda Budapesten maradt. A pénzügyi lehetőségek beszűkülésével ez a szaktanácsadói rendszer elsorvadt, és akkor Balázs Sándor professzor a ZKI főigazgatója felkérésére elvállaltam az Intézet budatétényi telepének vezetését. Rövid idő múlva Balázs professzor visszahelyezett Kecskemétre főigazgató-helyettesnek, majd rövidesen kineveztek vezérigazgatónak. ?Ez pedig történt? Lassan huszonegy éve. ?Akkor alakultak át részvénytársasággá? Ez egy folyamat eredménye volt, ahogy rákényszerültünk az állami források csökkenése miatt a saját bevételek növelésére, úgy vált a tevékenységünk egyre inkább piacorientálttá, amelynek eredményeként gazdasági társasággá alakultunk, 1993-ban. ?Mondjon az Ön által vezetett vállalatról néhány szót, meg arról is, hogy a termékeik milyen részarányt képviselnek a hazai piacon. Ha visszatekintünk az elmúlt tizenöt évre, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a ZKI története egy sikertörténet. ?Ami viszont nem látszik. De látszik, csak nézőpont kérdése. A vállalat ma már csak nevében kutató intézet, mert fajtanemesítéssel és vetőmag-forgalmazással foglalkozik, de nem kutat a szó klasszikus értelmében. Egyébként ennek a stratégiának is, amiről beszéltünk, egyik fehér foltja, hogy nincs ma Magyarországon zöldségkutatás. ?Ezek elég súlyos megállapítások, de ne mélyedjünk most bele, talán egy más alkalommal visszatérhetünk rá. A nemesítésre koncentrálva hét növényfajban vagyunk erősek: paprika, zöldborsó, uborka, görögdinnye, vöröshagyma, zöldbab, paradicsom. Ezek közül is van két vezérnövényünk… ?Az egyik gondolom a zöldborsó… A másik pedig a paprika. A ZKI árbevétele a vetőmagforgalomból évente másfél milliárd forint, tíz- és százmillió forint közötti eredménynyel, és évente 250-300 millió forint fejlesztésre fordított összeggel. Megjegyzem, hogy állami cég lévén, vagy annak ellenére az elmúlt tíz évben egyetlen fillér állami támogatást nem kaptunk. ?A cég neve maradt?márkanév, ezért bár a tevékenységet ma már nem tükrözi; megtartottuk. Külföldön is így jegyeznek bennünket. Ma már a vetőmagforgalomnak fele külföldre megy, a többit itthon értékesítjük. ?Megelőzte a kérdésemet. Azzal egészítem ki, hogy huszonnégy országba exportálunk, elsődlegesen a volt szovjet utódállamok felé, a Kárpát-medencébe és a mediterrán térségbe. ?Hogy látja a ZKI jövőjét? Ironikusan úgy is mondhatom, hogy megúsztuk az átszervezést, vagyis maradhattunk gazdasági társaság, mivel a VM – amely szeptember óta ismét a tulajdonosunk – kellő szakmaisággal kezelte a cégünket. A pályánk, egyébként – egy 500 milliós üvegház beruházás után – felívelőben van. ?Már csak a magánéleti faggatódzásaink vannak hátra! Hivatkoztunk Márton nevű fiára, aki főosztályvezető-helyettes a minisztériumban. Leltározhatunk tovább? Hál’Istennek nagycsaládos ember vagyok. Három fiam és egy lányom van. Ennek megfelelően van három menyem, továbbá nyolc és fél unokám. ?Mártonon kívül, van még agrár-érdeklődésű a családban? Igen. András fiam a Növényvédelmi Kutató Intézetben tudományos főmunkatárs. ?Végül, ha marad még ideje az unokák mellett, azt mivel szokta eltölteni? Vannak társadalmi funkcióim, amelyek azért adnak feladatot. És még egy, az idő múlásával lassan kikopok a vezetői pozícióból, magyarán közeledek a nyugdíjhoz, de a szakmát nem kívánom abbahagyni. Két éve megalakult a TÉSZ-ÉSZ nevű szaktanácsadói szervezet, amelynek vezetője vagyok, és ahol folytatni tudom a szakmát. ?Zárszóként. Milyen mottót írhatunk a beszélgetés elé? Egy életpálya tapasztalataként. A pályám eleje teli volt bizonytalanságokkal, és végül telitalálat lett. Jobb nem is lehetett volna. Fogadjuk el a sorstól, amivel megkínál bennünket, és talán tanulságként annyit, hogy ne mellé álljunk, hanem szívvel-lélekkel beleálljunk a feladatainkba. További jó egészséget kívánunk a feladatokhoz, meg az unokákhoz is. ? Dr. Bódis László Egy újonnan létrehozott genetikailag módosított rizsfajta hatalmas segítséget jelenthet a rotavírus-fertőzés visszaszorításában – olvasható a http://www.nature.com-on. Ez a vírus hasmenéssel, hányással járó megbetegedést, nagymértékű vízvesztést okoz, mely súlyos esetben kiszáradáshoz is vezethet. Különösen a csecsemők és a kisgyermekek veszélyeztettek, mert folyadékháztartásuk még érzékenyebben reagál az egyensúly megbillenésére. A WHO adatai szerint évente több mint 520 ezer gyermek veszíti életét a rotafertőzés miatt. Az esetek 85 %-át Afrika és Ázsia fejlődő országaiban regisztrálják. A MucoRice-ARP1 elnevezésű GM-rizsfajta úgy jött létre, hogy a rizs genomjába beépítettek egy, a láma genetikai anyagából származó gént, mely a rotavírussal szembeni ellenanyag-termelésben játszik szerepet. A gyógyhatású GM-rizzsel folytatott vizsgálatok még az állatkísérletek stádiumában tartanak. Egereket etettek hagyományos és transzgénikus rizzsel, majd rotavírussal fertőzték azokat. Eredményül azt kapták, hogy a GM-rizzsel táplálkozó egerek között szignifikánsabban kisebb volt a megbetegedett állatok aránya. A teszteket embereken még nem végezték el, Yoshikazu Yuki (University of Tokyo) szerint tíz évbe is beletelhet, mire a termék kereskedelmi forgalomba kerülhet. A WHO 2009-ben ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a rotavírus elleni vakcinázás váljon a nemzeti immunizálási programok részévé. Az azóta eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ennek hatékonysága a fejlődő országokban sokkal alacsonyabb. Miren Iturriza-Gomara (University of Liverpool) valószínűsíti, hogy a beadott vakcina a legyengült immunrendszerű gyerekekben nem képes a kellő hatás kifejtésére. A kutatók szerint a GM-rizst a rotavírus elleni immunizációban, a meglévő oltási rendben, mint kiegészítő elemet lehet majd használni. A MucoRice-ARP1 a két év alatti kisgyermekeknek is adható lesz, mely korcsoportban a vírusfertőzés a legnagyobb arányban halálos kimenetelű. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a GM-rizs leghatékonyabban akkor fejti ki a hatását, ha a belőle készített port vízben oldva, pépesítve juttatják be a szervezetbe. Ennek az eredetileg a lámában megtalálható egyszerű láncú antitestnek két fontos tulajdonsága van. Egyrészt kis méretű, aminek következtében hozzáfér a kórokozó olyan részeihez is, melyekhez más antitesteknek esélyük sincs, másrészről egyszerű szerkezetéből adódóan igen stabil. A humán antitest kettős láncú, a gyomorba kerülve lebomlik, és a bélrendszerben, ahol ki kellene fejteni a hatását, már nem működik. A GM-rizst a rotavírus elleni megfelelő védelem kialakítása érdekében rendszeresen kell majd fogyasztani. Tárolni akár évekig is lehet, fogyaszthatóságát nem befolyásolja. Habár az új transzgénikus rizsfajta emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálata még sok éven át fog tartani, egy komoly betegség elleni védekezés költséghatékony megoldásának reményével kecsegtet. ? Fordította és összeállította: Polgárné Balogh Eszter Tallózás… GM-rizs a rotavírus elleni