Környezetterhelés mérséklésének lehetősége csávázáskor Csávázás egykor és ma A vetőmagok védelme egészen az ókori kultúrákig nyúlik vissza. Már akkoriban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az elvetett magot érdemes védeni. Számos eljárással próbálkoztak, így hagyma-, ill. olívatörkölybe, sós vízbe mártották, hamuval keverték és különböző egyéb anyagokkal próbálták megóvni a kórokozóktól – sajnos nem sok sikerrel. A mai modern csávázási eljárások során a vetőmag felületére juttatott növényvédő szer (csávázószer) hatóanyagának mennyisége milligrammban vagy annak tört részében mérhető. Ezek a készítmények már a vetés kezdetétől képesek a vetőmagoknak a kórokozók és a kártevők ellen hatékony védelmet biztosítani. A csávázószerek és a csávázási eljárások kutatásában és fejlesztésében a Bayer már 100 éves tapasztalattal rendelkezik. A mai kornak megfelelő, elsősorban gombaölő hatóanyagokat tartalmazó csávázószerek a múlt század 70-es éveinek végén jelentek meg. A Bayer CropScience a csávázószerek gyártását és forgalmazását tekintve napjaink egyik meghatározó szereplője, fejlesztéseivel a jelenlegi és a jövőbeni kihívásoknak is folyamatosan meg kíván felelni. A cég filozófiája, hogy ne csak „termékkel” szolgáljon a felhasználónak, hanem „gondnokságot” is vállaljon a teljes termékpálya során, azaz jelen esetben a csávázást végző üzemtől kezdve egészen a csávázott vetőmag vetéséig. Biztonságos csávázószer és csávázott vetőmag használat Az elmúlt pár évben nyilvánvalóvá vált, hogy – vetőgép típustól függően (különösen a pneumatikus rendszerű vetőgépeknél) – a csávázott Bepillantás a Bayer világába Igazi bepillantást nyújtott a Bayer világába a Bayer Hungária Kft. „Innováció az élettudományokban” címmel megrendezett zártkörű sajtóeseménye, amelyre Budapesten, 2014. június 2-án került sor és amelyre meghívást kaptak a humán- és állatgyógyászat, valamint a mezőgazdasági szaksajtó képviselői abból a célból, hogy hírt adjanak a Bayer műhelyeiben folyó innovatív tevékenységekről. Dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója az eseményt megnyitó beszédében méltatta a vállalat különféle részlegeiben folyó erőfeszítéseket, amely korábban megoldhatatlannak tűnő problémákra is képes releváns válaszokat adni. A mezőgazdaság területéről most a növényvédelem, azon belül is a csávázás által okozható környezetterhelés csökkentését eredményező technikai megoldások kaptak nagyobb hangsúlyt, melyet számos izgalmas, a humán- és állatgyógyászatot is érintő téma követett. Ezek között nagy figyelmet keltett a kutyákat veszélyeztető, szúnyog által terjesztett szívférgesség, amelynek jelei már Magyarországon is megmutatkoztak, és ami ellen elsősorban megelőzéssel lehet védekezni. A humángyógyászat területén neves szakemberek számoltak be a ma még kellő hatásossággal nem gyógyítható legsúlyosabb betegségek elleni küzdelem eredményeiről, ezen belül is azokról a Bayernál folyó intenzív klinikai vizsgálatokról és gyógyszerfejlesztésekről, melyek elsősorban a szív- és érrendszeri betegségeket (ezen belül a szívelégtelenséget), a veseelégtelenséget, a nyirokrendszer egyik rosszindulatú betegségét, a non-Hodgkin limfómát, illetve a nőgyógyászati endokrinológiát érintik. Ugyancsak kiemelt téma volt a modern magzatvédelem, amelynek ma már rendelkezésre álló módszereivel – megfelelően a 21. század elvárásainak – megelőzhetők bizonyos születési fejlődési rendellenességek. Az is kiderült, hogy a különféle gyógyászati vizsgálatok révén a lakosság sugárterhelése egyre nagyobb, melyen belül különösen a radiológiai sugárterhelés mértéke jelentős. Ezért ennek mérséklése az erre irányuló innovatív eszközökkel és eljárásokkal az egészségvédelem fontos része. A lapunk szakmai kompetenciájába leginkább illő két témát, nevezetesen a csávázószerek környezetbe kerülésének mérséklésére, illetve a folyékony növényvédő szerek környezetkímélő kezelésére szolgáló két új innovatív technikai megoldást Csorba Csaba, a Bayer CropScience munkatársának előadása alapján idézzük. 1. kép Monosem vetőgépre szerelt deflektor a ventilátorból kiáramló vetőmagok egymáshoz dörzsölődése következtében leváló, hatóanyaggal szennyezett apró porszemcsék ellenőrizetlenül a szabad külső környezetbe kerülhetnek. Ezek ezután az apró permetcseppekhez hasonlóan elsodródhatnak – ellenőrizetlen környezeti károkat okozva. A Bayer – a már említett üzleti filozófiájának megfelelően – e környezetterhelés kiküszöbölése céljából a pneumatikus szemenkénti vetőgépekre kidolgozta az ún. „deflektor”, azaz porelvezető adapter alapelvét. Ennek lényege, hogy a ventilátorból kiáramló szennyezett por nem a szabad levegőbe, hanem megfelelő csővezeték(-ek) útján a talaj felszínére vagy a barázdába kerül (1. kép). Ennek használatára ma már jogszabály kötelezi a gazdálkodókat. Az eljárás elterjesztésére irányuló intézkedések A már több éve hatályban lévő jogszabályi kötelezettség ellenére ma még mindig kevés a szennyezett por elvezetésére szolgáló berendezéssel (deflektorral) felszerelt vetőgép. A gazdálkodók kötelezettségét segítendő, a csávázószer-gyártók (Bayer és Syngenta), a Vetőmag Szövetség és a Magyar Agrárkamara kezdeményezésére együttműködő cégek és szervezetek az év második felétől pontosan felmérik a magyarországi vetőgép állományt, a projekt második részében pedig kedvezményes lehetőséget biztosítanának a gazdálkodók számára a porelvezető berendezések beszerzésére és felszerelésére. „easyFlow” –új megoldás a folyékony növényvédő szerek környezetkímélő kezelésére a permetlé előkészítésében Szigorodó hatósági előírások A növények védelme az élelmiszer-termelés olyan speciális területe, ahol a növényvédőszer-gyártóknak és -forgalmazóknak kell – egyre szigorodó hatósági követelmények mellett – a szerek hatékonyságával szemben támasztott fokozódó felhasználói igényeket kielégíteni. Ehhez sok más egyéb mellett a növényvédő szerek olyan módon való kezelése is szükséges, amivel megelőzhető minden humán érintettet (felhasználót, a közelben tartózkodót, a fogyasztót is!), illetve a környezetet (talaj, vizek, hasznos élőhelyek és élőlények) érhető károsodás. A növényvédő szerek szakszerűtlen adagolása, illetve a permetlé készítése következtében nem csak nagymennyiségű vegyszer kerülhet a környezetbe, de szennyeződhet a kezelő bőrfelülete, illetve az alkalmazott eszközök felülete. A folyékony növényvédő szerek zárt rendszerben történő felbontásával és adagolásával ez a kockázat jelentősen mérsékelhető, illetve az előírások pontos betartásával ki is zárható. BCS-agrotop közös fejlesztés eredménye: az „easyFlow” A Bayer CropScience és az agrotop vállalatok közös fejlesztése az „easyFlow” műszaki megoldás, amelylyel lehetőség nyílik tartályos kiszerelésű folyékony növényvédő szerek egyszerű és biztonságos adagolására, illetve áttöltésére a növényvédő gép tartályába. Ez az első olyan zárt rendszer, ami lehetővé teszi kis- és közepes kiszerelésű folyékony növényvédő szerek szennyeződés-, csepegés- és szivárgásmentes, tiszta adagolását. Az „easyFlow” az 5-10 literes (azaz a 63 mm kiöntőnyílás átmérőjű) szabványos növényvédő szeres kannák permetező tartályba történő részleges, vagy teljes ürítését/áttöltését teszi biztonságossá, de a már felbontott növényvédő szeres kannák tisztítását is lehetővé teszi. Az „easyFlow” két részből áll: egyik, permetezőtartályra szerelhető részéhez (csak egyszer kell!) tökéletesen csatlakozik a másik rész, amely a lezárt vagy már bontott kannára csavarozható. A záró fólia felnyitása is a már zárt rendszerben történik. Maga a fólia a kannán marad, csupán az adagoláshoz szükséges méretű (a fólia kb. 80 %-át kitevő) lyukon keresztül történik az áttöltés külön mérőedények használata nélkül, egyenesen a kannából (2. kép). Az áttöltés befejezésekor a még zárt rendszerben történik a göngyöleg tisztítása is, az ehhez használt „mosóvíz” is egyenesen a permetlétartályba ürül. Az adagolás befejeztével így mind az adapter, mind a göngyöleg vegyszermentes lesz, amely további tisztítás nélkül leadható a kijelölt gyűjtőhelyeken. A tisztítás időigénye kb. 1 perc, ami a hagyományos háromszori öblítéshez és a mérőedények külön tisztításához képest jelentős időmegtakarítást jelent. Az „easyFlow” használata kizárja a növényvédő szerrel való emberi érintkezést, továbbá azáltal, hogy mind a záró fólia, mind a mosóvíz a zárt rendszerben marad, kizárja a környezet szennyezését. A legutóbbi hannoveri AGRITECHNICA kiállításon ezüstéremmel kitüntetett „easyFlow” Európában 2014 őszén kerülhet piacra. ? Dr. Demes György 2. kép „easyFlow” növényvédő szerek zárt rendszerű áttöltését lehetővé tevő eszköz, amelynek egyik része minden szabványos, 63 mm kiöntőnyílás átmérőjű