Januári teendők Az idei tél viszonylag későn, novem berben köszöntött be igazán. De hogy meddig tart, arról kérdezzük meg Piroskát (január 18). A hónap közepi nap jóslásra alkalmas: a népi megfigyelések szerint, ha aznap mínusz fokokat mérünk, még több mint egy hónapig komoly télre számíthatunk. („Piroska, ha fagy, negyven napig fagy”). A régi korok embere talán nem lelkesedett egy ilyen hírért, mivel azonban az utóbbi években nem ritka a március közepén leeső hó, azt hiszem, sokan lennénk elégedettek azzal, ha a tél „csak” február végéig tartana. Mindamellett nem vitatjuk el a tél örömeit, a növénytermesztésben, földművelésben betöltött pozitív szerepét. Járjuk végig a kertet, és fedezzük fel a természetesen kusza, vagy éppen a hasznosság céljából megformált fák és bokrok csupasz ágainak szépségét. Tervezzük fejben a metszést, alakítást, egyes fák esetében szalaggal akár meg is jelölhetjük a levágandó ágakat. De ha a metszőollóhoz vagy fűrészhez nyúlunk, azt csakis azért tegyük, hogy pótoljuk rajta a tisztítást, olajozást. Lehet, hogy új szerszámokra lesz szükségünk. Vizsgáljuk meg a fából készült nyeleket, cseréljük ki a korhadtakat, megrepedteket. A téli metszés növény-egészségügyi szempontok miatt kerülendő. A sebek gyógyulása gyakorlatilag leáll, ezért mikor tavaszra fordul az idő, a felmelegedésben azonnal „nyitva áll a kapu” a sebeken fertőző kórokozók előtt. Különösen így van ez a csonthéjas gyümölcsöket veszélyeztető Pseudomonas syringae baktérium és a Leucostoma cincta gomba esetében. Az ágelhalást okozó kártevők ellen réztartalmú szerrel érdemes permetezni rügyfakadás előtt, és ekkor van a metszésnek is ideje. A gyantafolyás már most támpontot ad arra nézve, hogy jelen van-e a kártevő az adott fában. Szőlőben is fellép, elsősorban ott, ahol a tápanyag-visszapótlás elmarad, vagy egyoldalú. Keressük és szedjük össze a gyümölcsfákon és a földre hullottan aszalódó múmiákat, betegségre gyanús ágdarabokat, és tekintve, hogy a komposztálóban télen nincs meg a szükséges 50-60 °C, égessük el őket. A 2013-as évben az Országos Erdészeti Egyesület által az Év Fájának megválasztott házi berkenye (Sorbus domestica) a rózsafélék családjába tartozik, rokonai az almatermésűek. Ez azt jelenti, hogy a kórokozóik és kártevőik részben azonosak. Ilyenkor januárban a berkenyén megfigyelhetjük a moníliás rothadás (Monilinia fructigena) által mumifikált gyümölcsöket, akár a fán, akár a fa alatt. Ez a betegség komolyabb károkat tud okozni ott, ahol az állomány túl sűrű, vagy maga a fa sűrűsödött el (metszés hiánya, vagy nem eléggé átgondolt metszés). Csapadékos években még a mogyorót is megtámadja ez a gomba. A korona levegősre alakításával, a megfelelően kiegyensúlyozott tápanyag-ellátással máris sokat tettünk a betegség megelőzése érdekében. A mogyoró metszésével egyébként szintén várnunk kell márciusáprilis hónapig, a virágzás utánig. A folyamatot azonban elkezdhetjük: vágjuk le a talajból feltörő tősarjak jelentős részét közvetlenül a talaj felett, az egyéb ágakat pedig ott, ahol különösen nagy az elsűrűsödés. Ez a ritkítás az idősebb bokrok esetében 2-3 évente válik esedékessé. A mogyoró az egyéves (tavaly kinőtt) ágakon terem, a legtöbb termést a félárnyékos, enyhén napos ágak érlelik. Enyhe téli napokon, ha a talaj engedi, tegyünk a mogyoróormányos (Curculio nucum) áldatlan tevékenysége ellen: ássuk fel a mogyoró alatt a talajt. Ehhez legalább 10 cm-es mélységű forgatás szükséges, mivel a lárvák itt telelnek és csak tavasszal bábozódnak. Erre a műveletre sajnos januárban nem sok esélyünk van, de ha mégis, akkor máris sokat tettünk a védelemért. Ha nagyon vastag mulcsréteg van a mogyoró alatt, akkor elképzelhető, hogy a lárvák ebben kerestek telelőhelyet. A réteg eltávolításával tehát a kártevőket is eltávolítjuk. Ha van baromfi a kertben, az is elvégzi a kapirgálást. Már meglevő szobanövényeink közül egyesek elérkeznek a természetes nyugalmi fázisba. Ezt onnan vehetjük észre, hogy a virágok elhervadását követően hullani kezdenek a levelek. Így viselkedik például a mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima). A jelenség hátterében állhat azonban az is, hogy az átlagos lakásklíma túl száraz és túl meleg ennek a trópusi eredetű, őshazájában akár 3 méter magasra is megnövő növénynek. Az optimális helyen a hőmérséklet 10-15 °C, a fény bőségesen érkezik, de nem közvetlen napsütés formájában. Az ablakpárkány jó megoldás lehet, de ha szellőztetünk, feltétlenül vegyük el a túlzottan csípős levegő útjából. A párásítást megoldhatjuk a növény permetezésével, vagy az agyagcserép igen rövid idejű vízbe mártásával (vödör segítségével könnyen megoldható). Kerüljük a bőséges öntözést. Ha minden levelét elhullatta, akkor csonkoljuk vissza 10-15 cm-nyire és vigyük sötét, enyhén párás helyre tartsuk ott a fagyok elmúltáig. Időnként locsoljuk meg. Ha a mikulásvirág jól érzi magát, akkor akár éveken át díszítheti lakásunkat. Nem ritka szobanövény az esetleg karácsonyi ajándékként érkező citrom, vagy más citrusféle. Ahhoz, hogy sikeresen tartsuk, és esetleg a gyümölcsét is élvezhessük, néhány egyszerű szabályt kell csak betartanunk. Először is tartsuk a talajt nedvesen. Ha a felső két ujjnyi talajréteg érzésre száraznak tűnik, alaposan locsoljuk be az edényt. Addig önEgész évben kiskerttözzük, amíg a víz alul meg nem jelenik. Ekkor a vizet öntsük le, ne hagyjuk benne állni. A gyökerek nem szeretik a levegőtlen környezetet, ezért tegyünk nedvszívó anyagot a cserép aljára, arra a talaj kimosódását megakadályozandó a nedvességet áteresztő agrofóliát, és csak úgy jöhet a föld, majd a fácska. A csapból érkező víz olykor túl kemény. Ezen úgy segíthetünk, ha az öntözővizet csapadékból gyűjtjük, vagy lágyított vizet vásárolunk. A levegő páratartalma ne csökkenjen 50 % alá. A kívánt párás levegőt vízpermetezéssel idézhetjük elő. Állítsuk a citrust déli ablakba. Napi 8-12 órányi fényre van szüksége. A téli hónapokban ezt a növénytermesztők és akvaristák számára speciálisan kifejlesztett lámpatestekkel érhetjük el. A fa tetejéhez képest a fényforrást 1020 cm magasra helyezzük. Végül gondoskodjunk a megfelelő hőmérsékletről. A citrom hőigényét például nappal kielégíti a kissé melegre fűtött lakásátlag (20-22 °C), ám éjszakánként bajban leszünk, mert csupán 12-13 °C-ra lesz szükség. Ha megoldható, szállítsuk a lakás leghűvösebb (akár sötét) részébe éjszakára az edényt. Kerekes alátéttel a mozgatás nem kivitelezhetetlen, hiszen egy 40-60 literes tárolóedény elegendő egy akár 2 m magasra megnövő fa számára is. A környezet kímélése azt kívánja, hogy a kerti utakat ne sózással tegyük járhatóvá. Használhatunk fahamut a kandallóból, vagy cserépkályhából (ha nincs folyamatos hamu-ellátmányunk, érdemes lesz a szalonnasütések, kerti sütögetések során képződő hamut félrerakni egy jól zárható dobozban, vagy vödörben), homokot, fűrészport. Ha van a kertben a járda, vagy a kerítés mellett olyan sövényünk, mely érzékeny lehet az autók által felvert sóra, sós lére, akkor erősítsünk rá nádszövetet a sózós időszak végéig. ¦ Hordó- és Fatermékgyártó Kkt. Majtényi László cégvezető 4343 Bátorliget, Kossuth utca 2. Telefon: 06-42-749-539 Fax: 06-42-749-532 E-mail: bora33@freemail.hu Boroshordók készítését bármilyen típusban vállaljuk, 1 litertől 1000 literig, tölgy és akácfából.