Beszélgetésünk idején éppen kikecmeregtünk a május végi, június eleji száraz hideg időjárásból. Ezt követően beköszöntött a kánikula. Medárd idején – amitől az időjárás változását várjuk (ha várjuk) – elmaradt a negyven napra megelőlegezett csapadék, sőt beköszöntött a kánikulai nyár, amely eltartott egy hétig is, nem ritkán 35-36 °C hőmérséklettel. Jelenleg június 18-án a helyzet mit sem változott, sőt a csapadékmentes száraz meleg és a lassan országos méreteket öltő pocok kártétel jelentősen csökkenti a terméskilátásokra vonatkozó reményeinket. Lássuk az első témánkat: Sikerült-e megvédeni a növényeinket? Erre elég vegyes választ kaptunk. Alapvetően egy kórokozó, a sárgarozsda, és egy kártevő, amezei pocok okozta a legtöbb problémát. A sárgarozsda ugyancsak megválogatta a búzafajtákat, legyenek azok hazaiak, vagy külföldiek. Voltak igen fogékony, de ellenálló fajták is. Akik megpróbálkoztak – nem először – a hibridbúzával, állítják, hogy a hibridek egészségesebbek voltak. A pockok viszont nem válogattak – a TERKA tagjait szerencsére elkerülte ez a veszedelmes rágcsáló. Elmeséltem, hogy pályám kezdetén, amikor ősszel az egyik lucernatáblában megjelentek a pockok, amíg a védekezés szükségét latolgattuk, a fürge rágcsálók nem tétlenkedtek. Elég volt három nap, és volt lucerna, nincs lucerna. (Nem volt szükség az utolsó, „tisztító” kaszálásra.) Arra gondoltam – miután a TERKA tagjai valamennyien magas színvonalon gazdálkodó szakemberek –, hogy lehet némi összefüggés a kártevő megjelenése, és gazdálkodás színvonala között. Tanulság: A védekezések hatékonyságát, a szerek forgalmazói ismerik, a felhasználók meg tapasztalják. Terméskilátások? – Tartod a 10 tonnát? – kérdeztem Soltész Gyulát, a Naki Mg. Zrt. vezérigazgatóját. – Ha az időjárás közbe nem szól. Jelenleg a hibridbúzák ezt mutatják. – És a fajták? – Ott is meg lehet a hét-nyolc tonna hektáronként. A gazdák bizakodók. Név nélkül néhány prognosztizált termésátlag: repce: 3,5-4,0 t/ha; őszi árpa: 5-7 t/ ha. (A legtöbben megjelölték az aratás kezdő – és szokatlanul korai – dátumát: június 14., mert, hogy az aratás – szerintük törvényszerűen – mindig szombaton kezdődik.) A búza: 6-8 t/ha is lehet, kivéve, ahol a sárgarozsda a négyszeri védekezés ellenére is tovább nyomorgatja a növényeket. A tavaszi vetésűekről csak annyi hangzott el: Szerencsés volt a korai vetés, és a növények fejlettsége biztató. Tanulság: A várható termést a betakarítás után tudjuk pontosan megbecsülni. Terményárak A gazdák nem titkolták csalódottságukat. A negyvennel kezdődő ár már-már megalázó – mondták. Ahhoz, hogy a ráfordításainknak fedezete legyen, minimum ötvennel kellene kezdődnie az ajánlati árnak, hatvanezer közelében. (Legalábbis ott, ahol nagy ráfordítású, intenzív technológiákat alkalmaztak.) A kereskedők egybehangzóan – és ez a korábbi beszámolóinkból is kitetszik, a világpiaci helyzettel indokolják a „stabilizált” árat, amelynek a Terméskilátások, terményárak (TERKA információ) Állandóan versenyt futunk az idővel. Amit ma leírunk prognózisként, az lehet, hogy holnap már nem igaz, vagy pont az ellenkezője valósul meg. A TERKA tagok jövőbe tekintésével is sokszor így járunk. Amikor e sorokat papírra vetjük, június eleje van. Amikor még „bele lehet nyúlni” a lapba, az a nyomdába adás előtti nap, vagyis a hónap közepe. Ha érdemleges változás lenne a most leírtakhoz képest, akkor még megpróbáljuk korrigálni. Ezúttal is több témát érintett a beszélgetésünk: – Sikerült-e megvédeni a növényeinket? – Terméskilátások. – Terményárak. Határszemlemaximuma nem éri el az ötvenezer Ft/tonnát. Ezzel kapcsolatban két dolog jutott eszembe. Mindkettő Hetyei János atyai barátom nevéhez fűződik. (Csak megemlítem, hogy negyvenöt évvel ezelőtti esküvőnkre nem tudott eljönni, de írt egy ma is őrzött levelet. Megkönnyeztük.) Az egyik: lehetett vagy 8-10 éve Csákváron, amikor egyik gabonakereskedőnek dühösen odavágta: „Ti mindig mindent túléltek, mi meg lassan beledöglünk.” A másik: „Kínáltak a búzámért huszonegyezret. Nem adtam. Kínáltak tizennyolcezret. Nem adta. Kínáltak tizenhatezret – mit tehettem – odaadtam.” Tanulság: Az az üzlet jó, amelyben mindkét fél (vevő-eladó) elégedett. Ha csak az egyik az, sajnos nem a termelő. A gabonapiac ingadozásait nehezen viselik a termelők. Sokszor leírtuk, mert elmondták, hogy az egész mezőgazdaság – minden más ágazattal szemben – az egyetlen nem tervezhető szegmense a gazdaságnak. Úgy kell a befektetéseket eszközölni, hogy nem tudjuk a végeredményt. Óriási rizikó. A gazdaság melyik ágazata, vagy szereplője engedheti ezt meg magának? Akkor pedig kéretik illő tisztelettel kezelni az agrárium szereplőit, mert nem csak a bőrüket, de a javaikat is évről évre a „vásárra” viszik. ? bl Igéretes repcetábla Sajtóközlemények Sajtóközlemények Jó év előtt áll a mezőgazdaság Budapest, 2014. június 13. „Idén jó évet zárhat a mezőgazdaság, hiszen az eddigi meleg időjárás és megfelelő csapadékmennyiség miatt kedvező terméshozamok várhatók. Az agrárium így néhány tizedponttal hozzájárulhat az idei GDP növekedéshez. Másrészt ez a helyzet jó alapot fog teremteni az új EU költségvetési ciklusban beinduló támogatások célszerű felhasználására a versenyképesség fokozása érdekében” – mondta el Tresó István, a K&H Agrár üzletág fejlesztési főosztály vezetője. Áprilisban tovább mérséklődtek a mezőgazdasági termelői árak, az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,9 %-kal. Ezen belül is a növényi termékek ára 13,6 %-kal csökkent, aminek fő oka, hogy a gabonafélék közül az őszi vetésű gabona terméshozama világszinten kedvezőnek mutatkozik, ez pedig lenyomja a hazai termelői árakat is meghatározó világpiaci árakat. „Magyarországon a meleg időjárás és a megfelelő csapadékmennyiség miatt a szokottnál hamarabb induló aratási időszak jó termést ígér. A gabonatermesztők számára további kedvező folyamat, hogy az ukrán gabonakontingens miatt az unióba eddig bekerült gabona zömében nem malmi minőségű, így elsősorban a takarmányozók tudnak belőle készletezni. Ami azonban még gondot jelenthet a búzatermésnél, hogy az ország több részén kártevők, kórokozók jelentek meg. Egyelőre még nem lehet látni, hogy ez mekkora terméskiesést okoz. A kukorica és a napraforgó esetében pedig a következő hónapok lesznek kritikusak, így a várható terméshozam még a júniusi-júliusi csapadékmennyiség függvénye” – tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrár üzletág fejlesztési főosztály vezetője. „A gabonafélék árának csökkenő trendje várhatóan tovább folytatódik, mivel a chicagói tőzsdén az augusztusi kötések esetében egyértelműen lefelé mennek az árak. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb készlettel rendelkező termelők számára továbbra is érdemes közraktározásban gondolkodni. Látni kell azonban, hogy a hazai növénytermesztők likviditása jelenleg megfelelő, amihez hozzájárul a SAPS támogatások kifizetése is, így nem biztos, hogy szükség lesz a közraktári finanszírozásra” – tette hozzá a szakértő. Az állattenyésztőknek kifejezetten kedvező a növényi termékek árának csökkenése. Az állati termékek árai viszonylag stabilak – legutóbb 0,9 %-kal növekedtek –, miközben a takarmányköltségek mérséklődnek, így lehetőségük van profitot realizálni. A sertéstartók számára további kedvező folyamat, hogy az orosz importtilalom miatt az év elején még csökkenő árak felfelé vehetik az irányt, hiszen az uniós sertéstöbblet láthatóan nem zúdul a hazai piacra, hanem a sertésállomány megtizedelődésével küzdő USA-ban talál piacot. „Összességében jelenleg úgy látjuk, hogy jó évet fog zárni a mezőgazdaság. A növényi kultúrák állapota, minősége biztató. A baromfi és sertés ágazat, a tejtermelés szintén kedvező árciklusban van. Így jó esély van arra, hogy a tavalyi, átlagosnak tekinthető évnél idén kedvezőbb legyen a termés, így az agrárium néhány tizedponttal hozzájárulhat az idei gazdasági növekedéshez. Emellett ez a helyzet jó alapot fog teremteni az új EU költségvetési ciklusban beinduló támogatások célszerű felhasználására a versenyképesség fokozása ér