A Magyar Tudomány Ünnepén Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye szellemi műhelyeinek kiválóságai és az ünnep vendégei emlékeznek a 130 éves kultúrhistóriai jelentőségű egykori Vasváry-Telep (Vasváry-Villa), ma a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának otthont adó csodálatos épületében az Akadémiai Bizottság egyik alapító tagjáról, a 100 éve született és 5 éve elhunyt Kurnik Ernőről (1. kép), a PAB Agrártudományok Szakbizottsága egykori elnökéről, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Akadémia rendes tagjáról, az Állami Díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, a Fleischmannemlékéremmel, Pécsi Millecentenáriumi Díjjal, Baranya megye Kutatói Díjjal, a PAB emlékéremmel, Baross-emlékéremmel kitüntetett agrártudósról, növénynemesítőről, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem professzoráról és díszdoktoráról. Nem szeretnék megfeledkezni tudományos pályájának, gazdag sikereinek, elismertségeinek otthont adó Tolna megyei Iregszemcsei Kutató Intézetben (ahol a 2013-ban felavatott emléktábla őrzi emlékét és kifejezi az utókor tiszteletét és háláját) (2. kép) eltöltött hosszú évtizedekről, Iregszemcse díszpolgárságáról, Tolna megye számtalan elismeréséről (MAE tiszteletbeli elnöke, Beszédes József-díj), külföldi tudományos szervezetekben betöltött rangos tisztségeiről, és nem utolsósorban Nebraska állam díszpolgárságáról sem. Hazai munkássága elsősorban a növénynemesítésre és a növénytermesztési agrotechnikára terjedt ki; eredményei pedig a festői Tolnai dombvidék által övezett tájban, az iregszemcsei bázisintézményben és az itt élő emberi kapcsolatokban nyilvánultak meg. Rendkívüli egyénisége, szellemi frissessége a magyar növénynemesítés aranykorának kiemelkedő, iskolateremtő személyiségévé tette. A tudomány tisztelete és a tudományba vetett erős hite nem akadályozta meg abban sem, hogy a „nehéz években” intézetében olyan politikailag mellőzött tudósokat is alkalmazott, mint például Mándy György (1913-1976) agrobotanikust, Kuthy Sándor agrokémikust, Horváth Adolf Olivér botanikust, vagy Pozsár Béla (1922-1981) radioKurnik Ernő (1913-2008) akadémikus, a magyar növénynemesítés kiemelkedő személyisége In memoriam Dr. Horváth József Pannon Egyetem Növényvédelmi Intézet, Keszthely Kaposvári Egyetem Növénytudományi Intézet, Növénytermesztési és Növényvédelmi Tanszék, Kaposvár 1. kép Kurnik Ernő (1913-2008) akadémikus a magyarországi növénynemesítés kiemelkedő személyisége. In: Áldozat és szenvedély. Tudósportrék. MTA-PAB, Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2003 2. kép Iregszemcsén 2013. október 11-én felavatott emléktábla Kurnik Ernő születésének 100. és halálának 5. évfordulójánbiológust, patofiziológust, későbbi munkatársamat, barátomat a budapesti Növényvédelmi Kutató Intézetben. Kurnik Ernő nemzetközi mércével mérve is igen jelentős eredményeket ért el az új napraforgó-, szójabab-, repce- és zöldborsóhibridek előállításával, valamint az iregszemcsei takarmánytermesztési rendszernek nevezett új agrotechnika bevezetésével (3. kép). A világot megelőzve az 1960-as években először állított elő haploid napraforgófajtát. Nem hagyható figyelmen kívül az 1950-es évek hazai agrárkutató hálózatának megszervezésében játszott kiemelkedő szerepe sem. Kurnik Ernő akadémikust 1962ben ismertem meg, akkor, amikor a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára lett. Ettől az időtől kezdve emberi kapcsolataink elmélyültek, amelyek később a napraforgóhibridek fitopatogén gomba- és vírusrezisztenciájának kérdésével kapcsolatban szakmailag is megerősödtek. Elsősorban a napraforgó fehérpenészes szártőkorhadást okozó Sclerotinia sclerotiorum (4. kép), a szürkepenészes szár- és tányérrothadást okozó Botrytis cinerea, a napraforgó diaportés szárfoltosság és -korhadást okozó Diaporthe helianthi, valamint a napraforgó peronoszpórát okozó Plasmopara halstedii gombakórokozók vizsgálatai a Keszthelyi (Pannon) Agrártudományi Egyetem általam vezetett Növénykórtani Tanszékén és Doktori Iskolájában folytatódtak, és ma már örömmel állapíthatom meg, hogy az egyetem és a Doktori Iskola egykori hallgatói, doktoranduszai jelenleg az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet vezető kutatói. Az egyetemes tudományra nézve is fontos, új eredményünk volt egy, a napraforgóból (és repcéből) izolált, kozmopolita, afidofil, szferikus Cucumovírus izolálása. 1995-ben az MTA Agrártudományok Osztályán tagtársává válhattam és ettől kezdve a rendszeres találkozások során meggyőződhettem arról, hogy még 82 éves korában is szakmai, tudományos tervek sokasága foglalkoztatta és a fiatal kutatóknak, a jövő kutatónemzedékének igyekezett hasznos tanácsokat adni. Különös érdeklődést mutatott a biotechnológia eredményei iránt. Egy, a 85. születésnapján vele készített interjúban azt mondta, hogy „… igazából azt sajnálom, hogy nem én találtam ki.” A növénynemesítést korai géntechnológiának nevezte. Kurnik Ernő akadémikus tartalmas, hosszú élete nem nélkülözte a megpróbáltatásokat sem, de őszinte, odaadó lendülettel, tartással, megacélozott életével, a tudomány iránti elkötelezettségével, folytonos alkotási vággyal példát mutatott és maradandó életművet hagyott ránk. Életútja is igazolja, hogy a „Velünk élő tudomány” – mint a 2013. évi Magyar Tudomány Ünnepének mottója – lehet az igaz válasz szellemi életünk kiteljesedésére és értelmére. A Magyar Tudomány Ünnepét belső elkötelezettséggel, külső tartással és a tudományba vetett töretlen hittel alkotó személyek alapozták meg, tették lehetővé és az emlékezést az utókor számára talán kötelezővé is. Most, amikor Kurnik Ernő akadémikus születésének 100. és halálának 5. évfordulóján megemlékezünk róla, ne felejtsük el, hogy jó példát mutatott és nemes feladatokat hagyott ránk. Tanácsok fiataloknak Találják meg tanítómesterüket. Illeszkedjenek be a kutatói közösségbe. Építsenek ki külföldi kapcsolatokat. Legyen szakmai céljuk. Keressék az újat, a gyakorlat számára is fontosat. Kurnik Ernő Kurnik Ernő (1913-2008) akadémikus születésének 100., halálának 5. évfordulóján elhangzott előadás írott változata (A Magyar Tudomány Ünnepe, MTA Pécsi Területi Bizottsága. Pécs, 2013. november 6.). ¦ 3. kép Kurnik Ernő akadémikus napraforgója egy eredményes kutatói-nemesítői munka gyümölcse, virága (Fotó: Dr. Csikász Tamás, Iregszemcse és in: Személyiségek a magyar agráriumban (II), Debreceni Egyetem, 2006] 4. kép A napraforgó fehérpenészes szártőkorhadás (Sclerotinia sclerotiorum) betegség