A 2014. június 13-án a Szent István Egyetem és a DuPont Magyarország Kft. szervezésében XVII. alkalommal került megrendezésre a Gödöllői Gazdanapok c. rendezvény, melynek idei témája a „A növénytermesztés perspektívái a 2014-2020-as támogatási időszakban” volt. Emellett – a szokásokhoz híven – természetesen a növénytermesztési aktualitások is bemutatásra kerültek. Az esemény otthonául, mint mindig, a SzIE Növénytermesztési- és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központja szolgált. A közel háromszázötven részvevőt köszöntő Kovács Gergő Péter, a bemutató központ igazgatója elmondta, hogy mennyire fontosak az ehhez hasonló rendezvények, ahol az agrártársadalom összegyűlhet és megoszthatja egymással tapasztalatait. A tanácskozás helyszínéül szolgáló Növénytermesztési tanüzem kiváló helyszín erre az alkalomra, hiszen több évtizedes oktatási, szaktanácsadási és kutatás-fejlesztési háttérrel rendelkezik. A rendezvény megnyitóját Dr. Gyuricza Csaba, az egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja tartotta. Előadásában kiemelte, hogy a kutatókar korszerű tangazdasági rendszerrel rendelkezik, ahol a hallgatók mellett a gazdatársadalom számára is mindig nyitva állnak a tanüzemek kapui. Az egyetemen tanuló hallgatók oktatásán kívül a tanüzemek szaktanácsadási kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat is ellátnak. Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke szintén alapvetőnek tartotta az innováció jelentőségét az agráriumba. Kiemelte a helyes mezőgazdasági gyakorlat fontosságát, az okszerű talajművelést és az öntözés jelentőségét az elkövetkező támogatási időszakban. Az Európai Unióban egyre nagyobb figyelmet kap az oktatás és a gyakorlat összekapcsolása. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország közel húszmillió ember élelmiszerszükségletét tudja biztosítani. Véleménye szerint azonban nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy az elkövetkezendő generációknak a legnagyobb problémája a szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárás lesz, amely jelentősen megnehezíti a gabonatermesztést. Kiemelte, hogy csak folyamatos fejlesztésekkel és innovatív gondolkodással tudjuk felvenni a versenyt a nyugat-európai versenytársakkal. Ezután Nagy Ádám, a Gödöllői Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója tartotta meg előadását. A tangazdaság minden ágazatában folyamatosak a fejlesztések és a beruházások. Talajművelési eljárások közül a kultivátoros alapművelést részesítik előnyben a szántásossal szemben. Az alkalmazott precíziós gazdálkodásnak köszönhetően évente négyszáz hektárral kell kevesebbet dolgozniuk a dupla művelések elkerülése miatt. Pályázati forrásból korszerűsítik a szarvasmarha telep infrastruktúráját, amelyet 20 éve nem modernizáltak. A fórum utolsó felszólalója Balla István, a tangazdaság termelési igazgatója volt, aki a tanüzemben folyó kísérleti-kutatási munkáról beszélt. Aláhúzta, hogy a növényvédő szer kutatások nagyon fontosak nem csak az egyetem, de a gazdálkodók életében is, hiszen egy-egy új szer engedélyezése előtt azok vizsgálata csak arra kijelölt helyszíneken lehetséges. A több éves tesztek során az új kemikália megfelelő dózisait, az alkalmazás időzítéséből adódó hatáskülönbségeket, az osztott adagú kijuttatás lehetőségeit tanulmányozzák. Emellett a már engedélyezett peszticideket is tesztelik esetlegesen más kultúrákban, más fenológiai stádiumban alkalmazva. Az előadásban kitért a növénytáplálási kísérletek fontosságára is, valamint a termesztés sikerének alapkövére, a megfelelő agroökológiai feltételekhez választott fajra és fajtára. Néhány szóban a bemutató gazdaság műszaki előrelépéseiről is szólt. Az előadások után Kovács Gergő Péter szántóföldi szemlére invitálta a vendégeket. A látogatók négy csoportban indultak útnak, hogy megtekintsék a különböző állomásokon bemutatásra kerülő őszi káposztarepce, őszi és tavaszi kalászos fajtákat, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadási rendszereit (környezetkímélő és térségi tápanyag-gazdálkodási technológiák) és műtrágyáit (őszi búza kultúrában bemutatva), valamint a DuPont Magyarország növényvédelmi rendszereit (őszi káposztarepce, őszi és tavaszi kalászos, kukorica, napraforgó és burgonya). A szántóföldi fajtabemutatón számos cég és kutató központ képviseltette magát. A látogatókat a szántóföldi bemutató után – sokéves gyakorlat szerint – ebéd várta, mely közben és után is folyamatos volt a tapasztalatcsere, vélemény-egyeztetés a gazdák részéről. Ahogy ez már csak lenni szokott a szakmai rendezvényeken, bemutatókon… ? kgp „Innovációs fejlesztések és támogatások a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban”