Egy termelői találkozón vettem részt, ahol az előttem felszólaló kolléga többször visszatérően emlegette ezt a szókapcsolatot, a különböző input anyagokkal kapcsolatban. Nem hagyott nyugodtan a gondolat, ott is, a későbbiekben is visszakérdeztem a kollégákat, ki hogyan értelmezi ezt a kérdést. Ezt követően alakult ki egy vélemény, amit szeretnék megosztani. Többen megerősítették a felvetésemet, hogy az intenzitás kérdése gyakorlatilag a tápanyagra vonatkozik. Az összes többi input anyag esetében olyan kicsi a mozgástér, annyira egyértelmű a kérdés, hogy nincs miről beszélni. Talajművelés esetében az eszközállomány, az elővetemény dönti el a kérdést, abból kell a maximumot kihozni. A vetőmagvak esetében fémzárolt, vagy abból származó anyag jöhet szóba, itt sincs nagy eltérés. A növényvédelmi munkák közül a gyomirtás az „fix”, a kártevők elleni védekezés szintén, legfeljebb a fungicides beavatkozások száma kérdés. Az őszi vetésűek közül a repce esetében már nagyjából konszenzus van ebben a kérdésben; a búza sokkal jobban megosztja a kollegákat. Az idei évben igen sok (túl sok) takarmány búza termett. Igazán nem is az a kérdés, hogy ennek mi az oka, hanem hogy a kevés malminak mi a sikere. (Úgy gondolom, hogy a hat-hét tonna malmi búzát termelő partnerek véleményét érdemes megszívlelni.) A velük való beszélgetésben visszakanyarodtunk a tápanyag kérdéséhez, annak is két fő és több mellék eleméhez. A foszfor és a nitrogén az alapvető ebben a szegmensben. A megfelelő foszforszint a kiindulás, nélküle nem lehet a többi sem sikeres. A több év átlagában kiadott 60-70 kg/ha hatóanyag szükséges, a többi elem hasznosulása is ettől függ. (A kálium sem lehet limitáló tényező.) A másik fő kérdés a nitrogén. Itt két egyenrangú dologra hívnám föl a figyelmet: a mennyiségre és az időzítésre. A növény számára elérhető, felvehető foszfor kétszerese kell, megfelelően időzítve. Ősszel legalább 30-40 kg/ha, majd a csapadékviszonyoktól függő dózisokkal még 3 alkalommal, amelyben helyet kap a kénes nitrogén is, illetve bizonyos esetekben a folyékony. A sikeres, részletekre ügyelő partnerek a lombtrágyázáskor elsősorban a magnézium, kén, mangán, réz, cink kijuttatására ügyelnek. Ezeket a gondolatokat figyelembe véve nézzük, mit ajánl a Yara Hungária a kalászosok őszi kezelésére. Alaptrágyázásra: YaraMila TM 16-27-7, mint ideális összetétel, a foszfor és nitrogén szempontjából megfelelő kálium tartalommal, kén és cink kiegészítéssel. Ajánlott dózisa: 250 kg/ha. YaraMila TM 8-24-24, ha a foszfor- és káliumellátottság ezt igényli, a kén mellett kibővített mikroelem sorral. Fejtrágyázásra: YaraBela TM Extran mint magas minőségű, MAS típusú fejtrágya, illetve YaraBela TM Sulfan, a kénes fejtrágyázás ideális terméke. Lombtrágyázásra: YaraVita TM Gramitrel, ma a piacon kapható legmagasabb hatóanyag-tartalmú, a legkedvezőbb összetétellel rendelkező kalászos lombtrágya. Két-három l/ha dózisban ajánlott alkalmazni; ősszel elegendő az alacsonyabb mennyiség is. Ha valaki aránytalannak találja az általános részt és a céges ajánlatot, annak felhívnám a figyelmét arra, hogy sokkal nehezebb a gondolkodást, szemléletet megváltozatni, mint utána a megfelelő terméket kiválasztani. ? Gyuris Kálmán Yara Hungária Kft. GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Intenzív vagy extenzív, malmi vagy takarmány? ™ A YARAMILA ÖNNEL EGYÜTT SEGÍT A NÖVEKEDÉSBEN A műtrágya megtérülése azt jelenti, hogy többé már nem költség, hanem befektetés. A YaraMila egy olyan választás, amely befektetésének legmagasabb megtérülését jelenti. Minden egyes granulátum tartalmazza az összes tápelemet, amelyek könnyen feloldódnak, így azonnal elérhetővé válnak a növény számára. Ez segíti a növény fejlődését, mely egészségesebbé válik, nagyobb termést eredményez, és ami a legfontosabb: NAGYOBB NYERESÉGET.