Az elmúlt évtizedekhez képest kevesebben élnek vele, ám így is viszonylag népszerű a gazdálkodók körében a közraktározás, aminek köszönhetően a termelők úgy várhatják ki a magasabb terményárakat, hogy közben hitelhez jutnak, így a későbbi munkák fedezetét is megteremthetik.
„A közraktározás egy lombard hitelezési forma, amely során a letevők a bankoktól vagy a közraktártól tudnak hitelt felvenni a fedezetként letett árumennyiségre. A hitelfelvétel azoknak a partnereknek ajánlott, akik a tárolási idő során a terményárak emelkedését várják, de más módon nem tudnák finanszírozni a soron következő mezőgazdasági munkákat” – foglalta össze a módszer előnyeit Vadász Zoltán, a Concordia Közraktár Zrt. sajáttelepi és művi üzletágvezetője az Agrofórum szakmai videójában, amit a www.agroforum.hu/video oldalon tekinthet meg.
Két lehetőség – sajáttelepi vagy művi raktározás
A közraktározásnak két változata létezik. A sajáttelepi során a közraktározási vállalat a saját tulajdonában lévő raktáraiban, magas színvonalon tárolja a búzát, kukoricát, egyéb árut, amire természetesen garanciát is vállal. Ezzel szemben a művi közraktározás lényege, hogy a terméket a partnerek tulajdonában lévő vagy az általuk bérelt raktárban tárolják. A szerződés alapján meghatározott időre letétként elhelyezett terményekre mindkét esetben közraktári jegyeket bocsátanak ki. A közraktári jegy az árut helyettesíti, ami felett teljes rendelkezési jogot biztosít, egyúttal rendeletre szóló értékpapír, ami a váltójog szabályai szerint forgatható, arra a bankok hitelt is nyújthatnak.
„A terményt a szakemberek művi közraktározás esetében is kéthetente ellenőrzik mind a mennyiség, mind pedig a minőség tekintetében” – hangsúlyozta a szakember, aki hozzátette, hogy a művi közraktározás esetében a közraktár egyszeri díjat számol fel a futamidő és az áruféleség, illetve az árumennyiség függvényében, amit a gazdálkodóknak egy összegben, előre, a közraktári jegy átvételekor kell kifizetniük.
A rendszeres felügyeletnek köszönhetően a közraktározás során az ellenőrök mindig felhívják a partnerek figyelmét a különböző, aktuálisan szükséges árukezelések elvégzésére.
A hamarosan megkezdődő betakarítási szezon előtt már érdemes átgondolni a közraktározás lehetőségét. Bár a Concordia Közraktár Zrt.-nél a legnagyobb dömping során is próbálnak rugalmasak lenni, a sajáttelepi partnerek nagy része már leszerződött, így ezzel érdemes minél előbb foglalkozni. „A betakarítási szezonban nyújtott műszakban fogadjuk az árut. Ami a szerződéseket illeti, a sajáttelepi esetében azok 80%-ban már május elejére megvannak, a külső helyszíneknél viszont az a jellemző, hogy a partnereink akkor rendelik meg a közraktározást, amikor a termény már a raktárakban van” – tette hozzá Vadász Zoltán.
A közraktári tevékenységét egyébként egy különálló törvény szabályozza, méghozzá a 1996. évi XLVIII., amit minden esetben, mindkét fél érdekében érdemes jól átnézni és ismerni.
Raktározzunk hosszú távon – de hogyan?
Honlapunk másik szakmai videójában vettük sorra azt, hogy melyek a hosszú távú raktározás legfontosabb elemei, lépései. Az elsődleges szabály, hogy soha ne hagyjuk magára a betárolt árut, az mindig a lehető legjobb állapotban legyen. Ha a legkedvezőbb piaci helyzetben szeretnénk értékesíteni a búzát, kukoricát, napraforgót, repcét, akkor ne azon múljon a siker, hogy éppen gázosítani kell, vagy pont beázott a raktár. Az Agrofórum Balogh Lászlót, a Concordia Közraktár Zrt. ceglédi raktártelep-vezetőjét kérte fel arra, hogy foglalja össze, hogyan felelhetünk meg ezeknek a kihívásoknak.
„Ha már egész évben vigyáztunk a terményünkre, elvetettük, majd felneveltük, akkor a raktározás során is legalább ilyen gonddal bánjunk vele. Ne feledkezzünk meg arról, hogy amikor a szemeket betakarítottuk, az még élő anyag. Azzal, hogy a magokat bevisszük a raktárba, és leborítjuk, még nem jutottunk el a végtermékig” – fogalmazott a szakember a www.agroforum.hu/video oldalon megtekinthető kisfilmünkben. Hangsúlyozta: „nem történhet meg az, hogy a termény eladásakor jövünk rá arra, hogy az nem megfelelő minőségű, és például gázosítani kell. Ha odafigyelünk az árunkra, akkor bármikor, egy adott piaci helyzetben el tudjuk adni”.
A raktározott terményt éppen ezért rendszeresen át kell vizsgálni, hetente mérni kell a hőmérsékletet, indokolt esetben gázosítani, forgatni vagy halomlevegőztetővel lehűteni, tavasszal a felső, poros réteget gereblyézni.
A téli időszakra jellemző, hogy a termény még meleg, a kinti hőmérséklet azonban jelentősen lecsökkent. Ilyenkor gyakori hiba az ajtók nyitva tartása, ami páralecsapódást eredményez, az pedig felületi penészesedést. „Ekkor tehát bármilyen furcsán is hangzik, nem javaslom a szellőztetést” – tanácsolta Balogh László, hozzátéve, hogy mindig az a legfontosabb, hogy nem szabad magára hagyni az árut.
Tekintse meg szakmai videóinkat az www.agroforum.hu/video oldalon!