Megfeleződő gabona világpiaci árak, aszály sújtotta mezőgazdasági kultúrák, csökkenő kivitel. A derűlátásra nem túl sok okot adó külpiaci környezet és természeti miliő. Ennek ellenére sem állítható, hogy az agrár- és élelmiszergazdaság külkereskedelme rossz évet zárna a lassan közeledő év végével. Az ördög ugyanis, mint ahogy az már lenni szokott, a részletekben bújik meg. A tavaszba nyúló csapadékos tél és a két-három hetes tavaszi csúszás ellenére is jó kondíciók jellemezték a kalászos gabonákat, de a kukorica számára is kedvező vízellátottság mellett indult a vegetációs időszak. A nyár elején, menetrendszerűen megérkezett aszály, összességében enyhébbnek bizonyult, mint egy évvel korábban, így a fő szántóföldi kultúrák termésmenynyisége, ha messze is volt az ideálistól, de lényegesen meghaladta a 2012-es mértéket. A többlettermés mennyiségi oldala tehát nem adott okot arra, hogy mintegy felére zsugorodjon a gabona bel- és külpiaci ára. Világméretekben nőtt a kínálat, így az értékesítési árak zuhanásszerű csökkenésbe kezdtek. Mindemellett a viszonyítási alap sem kapcsolható ki teljesen az értékítélet alkotásból, hiszen az utóbbi évtizedek legjelentősebb exportját produkáló, 2012. évi teljesítmény képezi azt a bázist, amihez az idei eredményeket mérnünk kell. A 2012-es év, a maga 8,1 milliárd euróhoz közelítő, de stagnáló nemzetgazdasági kivitele mellett 12,8 %-kal bővülő élelmiszergazdasági kivitellel soha nem látott magasságokban emelte az agrárgazdaság nemzetgazdasági szerepvállalását. A nemzetgazdasági kivitel 10, és a külkereskedelmi mérlegtöbblet 52 %-át az élelmiszergazdaság adta, mégpedig úgy, hogy a feldolgozatlan és a feldolgozott mezőgazdasági termékek, kivitelen belüli aránya 40-60 %-ot tett ki. Az importnál gyorsabban bővülő kivitel következtében az export-import szaldó elérte, az addig soha meg sem közelített 3,6 milliárd eurót. A 2013-as, időarányos élelmiszergazdasági kivitel, meghaladva az 5,2 milliárd eurót némiképp elmarad az előző év azonos időszaki exportszinttől, ami kizárólag a gabonaexportot is magában foglaló növényi termékek zuhanásszerű térvesztésének tudható be. A szerény mértékű, mindössze 2,2 %-os elmaradás azonban, kis képzavarral élve, a rekord magasságú bázis szint és a tavalyi gyenge gabonatermés árnyékában eredménynek mondható, hiszen más, főként feldolgozott termékeket reprezentáló termékkörök exportbővülésének köszönhető ez a tavalyihoz közelítő teljesítmény. Pozitív fejlemény továbbá, hogy a teljes élelmiszergazdasági kivitel, a júniusi, 560 millió eurós „hullámvölgy” után júliusban ismét erőre kapott és 1 %-kal felülmúlva az előző év júliusában mért, már akkor is kiugróan jó exportteljesítményt, 725,6 millió eurós export árbevételt mutatott. Az augusztusi 707 millió eurós exportunk is az erős hónapok között említhető úgy, hogy a második legjelentősebb havi exportteljesítményt adta a nyolcadik hónap 2013, eddig eltelt, illetve statisztikai szempontból feldolgozott időszakában (1. táblázat). Az export-teljesítmény, 2012. és 2013. évi 1-8. havi összevetéséből arra következtethetünk, hogy túl nagy negatív különbség, a júniusi exportárbevételt leszámítva nem alakult ki. A gabonaexport jelentős zsugorodásával tehát nem tartott lépést a teljes agrárexport, más termékcsoportok exportjának élénkülése révén sikerült jórészt kitölteni azt az űrt, amit a gabona kivitel zuhanása idézett elő. Az import havi alakulása, ezzel szemben arra utal, hogy 2013. január-júliusa között a behozatal, három hónap kivételével meghaladta az előző év azonos időszaki import értékét, így a behozatal összességében növekedési pályán maradt. Egyenleg tekintetében így, 2013-ban csak az első három hónap hozott növekedést. Összességében 9 %-ot meghaladó visszaesés jellemzi augusztus végéig az agrár-külkereskedelmi mérlegtöbblet alakulását. Exportszerkezet változás Nagyfokú átrendeződés zajlik az agrárexportot alkotó főbb termékcsoportok között. A gabona- és gabonatermékek térvesztése nyomán jelentősen csökken a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek exporton Nyolc hónap agrár-külkereskedelme Dr. Szabó Jenő agrárközgazdász Budapest 1. táblázat Export, import, egyenleg havi alakulása (millió euróban) Export 2012. 1-8. Export 2013. 1-8. Import 2012. 1-8. Import 2013. 1-8. Egyenleg 2012. 1-8. Egyenleg 2013. 1-8. Január755,1840,7442,4497,3312,7343,4 Február413,0410,3251,6235,9161,4174,4 Március621,8650,2393,1383,1228,7267,1 Április621,8641,3328,5354,2293,3287,1 Május685,2673,1367,8364,4317,4308,7 Június672,5560,9324,7352,3347,8208,6 Július717,5725,6346,5390,8371,0334,8belüli súlya. A másik három áruosztály termékeinek jelentős növekedést takaró kivitelbővülése pedig, ha nem is maradéktalanul, de jórészt kiegyenlítette az itt keletkezett deficitet. A növekedés jegyei mindhárom, növényi termékeken kívüli áruosztályban tetten érhetők. Így: ?az élő állat- és állati termék kivitel 5,2, ?a zsír és növényi olajtermékek exportja 28,6, ?a magasan feldolgozott termékeket reprezentáló élelmiszerkészítmény, ital, dohány termékek kivitele pedig 17,4 %-kal nőtt az év első nyolc hónapjában. Különösen ez utóbbi termékcsoport érdemel különös figyelmet, hiszen itt kizárólag az élelmiszeripari transzformáció különböző fázisain átesett élelmiszeripari termékekről van szó. Az elmozdulás belső összefüggéseit a bázis időszaki agrárexport belső összetételének felvillantásával is érdemes bemutatni (2. táblázat). Mivel összességében közel azonos export nagyságrendekről van szó, ezért szembeötlő, hogy kiváltképp az élelmiszerkészítmények, ital, dohánytermékek pozíciója erősödött látványosan, közel 7 %-ponttal az ez évi agrárexportban. Érzékelhető továbbá az is, hogy a növekedési pályán lévő termékkörök exportnövekménye, ha abszolút értékben nem is, de a viszonyszámok szintjén valójában kiegyenlíti a növényi termékek visszaesése nyomán keletkezett hiányt. A három említett, prosperáló termékkör együttes súlya 71 %-ot tett ki a 2013-as, időarányos magyar agrárexportban. A növekvő kivitel mögött álló termékcsoportok exporttöbblete pedig megközelítette a 460 millió eurót. Ezzel szemben a növényi termékek, benne a gabona- és gabonatermékek időarányos kiviteli értéke, 28 % közeli csökkenés mellett, az előző évi szinthez képest 576 millió eurós deficitet mutatott, így a teljes, időarányos élelmiszergazdasági kivitel összességében 116 millió eurós hiánnyal zárt, ami egyértelműen a gabonaexport drasztikus visszaesésének tudható be. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az alacsony áthúzódó gabonakészletek miatti, év eleji gabonahiány és az alacsony értékesítési árak, bármennyire is ellentmondásos a helyzet, de kedvező folyamatok elindítójává vált 2013-ban. Agrárexportunk szerkezete egyértelműen javult, a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek exporton belüli súlya meredeken, mintegy 10 %-pontot is meghaladó módon csökkent, miközben a feldolgozott termékek súlya látványosan nőtt. A gabona, teljes agrárexporton belüli helyzetének idei alakulására jellemző, hogy az év vizsgált időszakában1,3 millió tonna kukorica hagyta el az országot, szemben az előző év azonos időszaki 4 millió tonnás kukorica kivitellel. Kuriózum számba megy viszont, hogy a kivitt búza mennyisége (1,4 millió tonna), ugyanezen időszak alatt egyrészt meghaladta a kukorica export nagyságrendjét, másrészt közel fél millió tonnával túllépte az előző év azonos időszaki búzaexport mennyiségét is. Idén, a világviszonylatban is kedvező terméskilátások és a spekulációs tőke ezt meglovagoló tőzsdei jelenléte leveri a terményárakat, amit az árcsökkenésre spekuláló tőzsdei hisztéria is gerjeszt, így megjósolhatatlan, hogy valójában meddig erodálódik a gabona világpiaci ára. Ha csak utalásszerűen is, de érdemes érinteni a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) 2013. szeptember 26-i állapotot rögzítő, 2013/14-re vonatkozó előrejelzését, mely szerint kukoricából világviszonylatban mintegy 9,3 %-kal több, összességében mintegy 943 millió tonna, búzából pedig 5,8 %-kal több, mintegy 692,6 millió tonna termés várható. Szójából 4, rizsből pedig 1 %-kal nagyobb termésre számít a Gabonatanács a hónapról hónapra aktualizált előrejelzések szerint. A készletszint is emelkedő tendenciát mutat, így a kukorica esetében 26 millió tonnával nagyobb, összesen 147,5 millió tonnás, a búza esetében pedig 180,4 millió tonnás készletszinttel számolnak. A zárókészlet és a várható termés viszonya is pozitívan alakulhat, hiszen a búza esetében 26, a rizs esetében 23,2, a kukorica esetében 15,6, a szója esetében pedig 10,4 %-os, összterméshez viszonyított készletszintekkel kalkulál az IGC. Az említett, alapvető mezőgazdasági termények nemzetközi kereskedelmének várható alakulása is igen erőteljesen befolyásolja a világpiaci árakat. Nevezetesen búzából 53, kukoricából 61, rizsből 43, szójából pedig 11 millió tonna kerülhet az előrejelzések szerint a nemzetközi kereskedelembe. Kiemelésre érdemes változás, hogy a növényi termékek – teljes kiviteli értéken belüli – súlya, az előző év azonos időszakára jellemző 39,4 %-ról idén 29,2 %-ra csökkent. Az itt regisztrált deficit, a más termékpályákon elért rendkívül jelentős exportnövekmények ellenére is negatív tartományba tudta taszítani a teljes időarányos agrárkivitel indexét. Hozzá kell azonban tenni, hogy az összevont agrárkivitel az év első öt hónapjában még pozitív volt, mintegy 1,3 %-os növekményt mutatott. Főbb agrárkülpiacaink Agrár-külkereskedelmünk fő orientációs terepe, évtizedek óta az Európai Unió. Időarányos exportunk 82-83, importunk 93-94 %-a kötődik az EU, immár 28 tagországra bővült, 500 millió lakost meghaladó élelmiszerpiacához. A 2013. évi 1-8. havi exportunk 83,3 %-a, az előző év azonos időszakában pedig közel egy százalékponttal nagyobb aránya, 84,1%-a kötődött a minket is tagként nyilvántartó integrációhoz. Az összességében 2,2 %-os exportcsökkenés (3. táblázat) hátterében a fő piacunknak mondható EU belső piacának enyhe zsugorodása, kiváltképp a velünk együtt, vagy utánunk csatlakozott országok magyar termékek iránti keresletének, 8 %-ot meghaladó 2. táblázat Agrárexportunk szerkezeti változása (2012-2013. 1-8. hónap) 2012. 1-8. hó2013. 1-8. hóVáltozás %-a Élő állat, állati termék20,622,2+1,6 Növényi termékek39,429,2–10,2 Zsír, olaj5,67,3+1,7 Élelmiszerkészítmény, ital, dohány34,441,3+6,9csökkenése húzódik meg. Az EU régi tagállamok piacain, ha kis mértékben is, de sikerült növelni az exportunkat, holott a tradicionális gabonavásárlóink esetében itt is szembetűnő a kivitelcsökkenés. Az EU-n kívüli exportpiacaink zöme is a földrajzi Európára szorítkozik (4. táblázat), ugyanis a szűken vett 17 %-pontnyi, Unión kívüli piac háromnegyede a földrajzi értelembe vett Európán belüli piacokat fedi le, értve ez alatt a Független Államok (FÁK) területét, kiváltképp Oroszországot és Ukrajnát éppúgy, mint Törökországot és a délszláv térség, számos, ma még nem EU-tag országát. Tengeren túli piacaink meglehetősen szűkre szabottak! Alig érik el a teljes, időarányos agrárexport 4,5-5 %-át. Mindössze néhány ország, mint Japán (47 millió euró), Dél-Korea (7 millió euró) és az USA (29 millió euró értékben) jelent említésre méltó piaci nagysádrendet ebben a körben. Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy míg az Amerikai Egyesült Államokba irányuló agrárexportunk közel egynegyedével bővült az év első nyolc hónapjában, addig a japán piacon 20 %-os, a koreai piacon pedig kétharmados piacvesztést szenvedtünk el. A más tekintetben reményteljes kínai piac 5 millió eurós szinten rekedt. A kínai piaci importunk ugyanakkor ennek az összegnek a duplája. ¦ 3. táblázat Élelmiszergazdasági exportunk alakulása (2012. és 2013. 1-8. hónap, millió euróban) 20122013Változás (%) Összes agrárexport5325,15209,397,8 Ebből: EU-274476,84337,296,9 EU-152584,12603,2100,7 EU-121892,81734,091,6 4. táblázat Exportpiaci ország-sorrend (millió euróban) SorrendOrszág Export 2012. 1-8. hó Export 2013. 1-8. hó Változás (%) 2013/2012. 1-8. hó 1Németország692,7752,2108,6 2Románia638,9592,292,7 3Ausztria470,5453,196,3 4Olaszország466,2436,393,6 5Szlovákia545,0422,477,8 6Hollandia424,9367,186,4 7Lengyelország253,6229,290,4 8Csehország192,0200,5104,4 9Oroszország137,1170,8124,6 10Franciaország119,3144,5121,1 Forrás: KSH, 2013 wwwwww..euuralis.huuÜnnepeljen velünk! Már 20 éve szaktudásunk legjavával szolgáljuk a magyar termelőket. A jubileum alkalmából különleges meglepetésekkel is készülünk az évre – érdemes lesz ? gyelnie ajánlatainkat, ha szeretné, hogy az idei szezon igazán jól alakuljon!